Kiderült, milyen következményekkel jár a munkahelyi „ghosting”

A magánéletben egyre gyakoribb, hogy a párkapcsolatból úgy lép ki az egyik fél, hogy bármiféle előzetes jelzés nélkül egyszer csak eltűnik, vagyis „ghostingol”. Úgy tűnik azonban, hogy a munka világában is kezd elterjedni a jelenség, hiszen számtalan esetet hallani arról, hogy a munkáltató a kiválasztási folyamat során visszajelzés nélkül tűnik el, vagy amikor a munkavállaló egyszerűen úgy vet véget a munkaviszonyának, hogy nem megy munkába többé.

Az act Bán & Karika szakértői, Szauter Dóra Amina és Solt István most ismertették az utóbbi esetet.

A törvény szerint a munkavállaló köteles a munkakezdési időpontra a munkahelyén vagy a munkavégzésre kijelölt más helyen megjelenni. 

Bizonyos idő elteltével a munkáltató joggal következtethet arra, hogy a munkavállaló már nem fog visszatérni a munkahelyére. A munkáltatónak ekkor részletes vizsgálatot köteles lefolytatnia, és a munkavállalónak a távollétét igazolnia kell.

A munkavállalói ghosting nem minden esetben értelmezhető felmondásként, és a munkavállaló igazolatlan távollétének egyedi körülményeit minden esetben ki kell vizsgálnia a munkáltatónak.

Természetesen a munkáltatók szempontjai is figyelmet, érdekeik pedig védelmet érdemelnek, a ghosting ugyanis nemcsak bosszantó és frusztráló, de a munkáltatók munkaszervezéséhez és gazdasági tevékenységük tervezhetőségéhez fűződő jogos érdekeit is sértheti. A munka törvénykönyve által biztosított szankciók, továbbá az azonnali hatályú felmondás lehetősége is védelmet biztosít a munkáltatóknak.

A munkavállaló igazolatlan távolmaradása miatt a munkáltató azonnal elküldheti a munkavállalót, mivel az a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos megszegésének minősül. A bírósági gyakorlat szerint a munkahelytől munkaidőben való többórányi, engedély nélküli távolmaradás már megalapozza az azonnali hatályú felmondást.

Emellett felmondás esetén a munkavállalónak felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget kell megfizetnie, továbbá a munkáltató a kárigényét is érvényesítheti a munkavállalóval szemben.