Tovább nőttek a szakrendelői várólisták, van, ahol két hónapot is várni kell egy vizsgálatra

A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség májusban ismét felmérte tagjai körében, hogy a betegeknek mennyit kell várakozniuk, hogy bejussanak egy-egy hazai járóbeteg-szakrendelésre.

A 44 intézményből érkezett friss adatok alapján az átlagos várakozási idő harminc nap, ami azt jelenti, hogy míg egyes szakrendelésekre három nap múlva már időpontot is kaphatunk, máshol addig a várakozási idő lehet akár 68 nap is – szerepel a szövetség csütörtöki közleményében.

A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség rendszeresen megvizsgálja az egyes szakrendelőkben vezetett betegfogadási listákon a betegek várható várakozási idejét. A pandémia miatt ilyen típusú felmérés a járóbeteg-ellátásról legutóbb 2019-ben készült.

Az elmúlt évek tendenciái alapján pedig összességében megállapítható, hogy az átlagos várakozási idő folyamatosan növekedett. A felmérés eredményei arra is egyértelműen rámutattak, hogy nagy különbségek lehetnek azon belül, hogy mely szakterületen várunk beavatkozásra, vizsgálatra a járóbeteg-ellátásban.

Összesen három szakterület tudott javítani, a szakmák csaknem felében minimális volt a változás, míg nyolc szakmánál romlott a helyzet:

• A legrövidebb átlagos várakozási idő az az adatfelvételben szereplő húsz szakma közül továbbra is a sebészeten mérhető, ahol 3,1 napról beszélhetünk.
• A második legrövidebb idő a gyermekgyógyászaté 7,7 nappal.
• A harmadik legrövidebb várakozási idővel a fül-orr-gégészetnél kell számolni, átlagosan kilenc nappal.

Ezzel lényegében ki is merült azon szakmák köre, ahová két hétnél rövidebb idő alatt bejuthatunk, ugyanis a következő legrövidebb várakozási idő a pszichiátria (13,88 nap) és a nőgyógyászat (14,7 nap) szakterületére jellemző. 

A lista utolsó helyezettjei a szakrendelések közül, ahol a legrosszabb a helyzet: 

• endokrinológia: 68,65 nap;
• nefrológia: 63 nap;
• angiológia: 53,86 nap.

Az elmúlt években rendre a kardiológiai szakrendeléseken mérték a leghosszabb várakozási időt, azonban ezúttal e szakterületé a mért legnagyobb javulás: 2019-hez képest közel 9,5 nappal rövidült az átlagos várakozási idő a kardiológiákon, így csak a negyedik legrosszabb lett a 48,72 napos átlaggal.

A gasztroenterológia szakrendeléseken szintén csaknem 9 nappal rövidültek betegfogadási listák, így a 2019-ben mért 40 nap 2022-re 31 napra csökkent.

Rajtuk kívül még a szemészet szakrendeléseken látható érdemben javuló helyzet, itt 3,4 napos javulással majdnem pont az átlagosra (29,6 napra) rövidült a betegfogadási listák hossza.

A leghosszabb várakozási idő ismét az endokrinológia szakmáé, több mint 68 napos átlaggal, ahol már 2019-ben is több mint két hónapot kellett várni az orvoshoz jutásra.

Sajnos az angiológia évek óta közismerten hiányszakma, a mért átlagos várakozási idő is adatfelvételről adatfelvételre nő. A trend sajnos folytatódott, újabb 11,5 nappal nőtt várakozási idő, elérve az 54 napot.

A diabetológia szakrendelések az elmúlt években egyenletesen teljesítettek, sőt kisebb mértékű javulás volt tapasztalható: ám ezúttal egy jelentős, 12,5 napos romlás volt mérhető, amivel 45 napra ugrott az átlagos várakozási idő.

(Borítókép: Bruzák Noémi / MTI)