Megindult a valutaháború, kamatemeléssel küzdenek az infláció ellen

A központi bankok nagy kamatemelkedéseket fogadnak el a valuták erősítése és az infláció elleni küzdelem érdekében.

A Financial Times elemzése szerint a központi bankok az évszázadban bármikor korábban tapasztaltnál nagyobb, 50 bázispontos vagy annál nagyobb mértékű kamatemelés mellett döntenek, és ezzel nyilvánvalóvá váltak az árnyomás és a magasabb amerikai kamatlábak kezelésének kihívásai.

Fordított valutaháború indult

A két nagy jegybank közül a Fed (Federal Reserve System) kamatemelései, köztük az 1994 óta első 75 bázispontos emelése, valamint a világgazdasággal kapcsolatos félelmek szinte minden valutával szemben erősítették az amerikai dollárt. Mivel a nemzetközi piacokon számos árucikket dollárban áraznak, az erős dollár az importköltségek emelésével fokozza az inflációs nyomást, ami az elemzők szerint „fordított valutaháborút” eredményez a monetáris döntéshozók között.

Egy kamatemelési őrületet látunk. Ez pont az ellenkezője annak, amit az elmúlt évtizedben megszokottaknak. Manapság az utolsó dolog, amit bárki akar, az a gyenge valuta

– mondta James Athey, az Abrdn befektetési társaság vezető portfóliómenedzsere. Legutóbb a kanadai döntéshozók a vártnál nagyobb mértékű emeléssel lepték meg a piacokat: szerdán 100 bázispontos emelés mellett döntöttek, ami 1998 óta a legnagyobb emelés a G7-csoport gazdaságai közül. A Fülöp-szigetek a következő napon 75 bázisponttal emelte a kamatokat.

Sokszor sokat emeltek a központi bankok

Számos központi bank nagyarányú kamatemeléseket hajt végre. A júniusig tartó három hónapban 55 központi bank 62, legalább 50 bázispontos irányadó kamatemelést jelentett be.

Júliusban eddig további 17 nagy, legalább 50 bázispontos emelésre került sor, ami az ezredforduló óta bármikor a legtöbb nagy kamatlábemelést jelenti, és felülmúlja a legutóbbi globális monetáris szigorítási ciklust, amely a globális pénzügyi válságot megelőző időszakban volt.

(Borítókép:  Syed Mahamudur Rahman / NurPhoto / Getty Images)