- Gazdaság
- energia-veszélyhelyzet
- áram
- olaj
- holoda attila
- paksi atomerőmű
- energiatermelés
- rezsicsökkentés
- németh szilárd
Holoda Attila: Indokolatlanul magas energiaárakkal számol a kormány
További Gazdaság cikkek
- Eldőlni látszik, megelőzi-e Kína az Egyesült Államokat a gazdasági harcban
- Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján
- Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
A kormány által múlt hét szerdán meghirdetett energia-veszélyhelyzet óta, amely a rezsicsökkentés csökkentésével jár, jelenleg mindenki azt találgatja, hogy mostantól mennyivel többet fizetünk majd a gázért és az áramért. Mivel a kormány egyelőre nem közölte a lakossággal a részleteket, egyelőre az egyetlen zsinórmértéket néhány, a múlt hét szerdai Kormányinfón elhangzott szám jelenti:
- a kormány 242 forintos piaci árral számolt 1 kilowattórára;
- a földgáznál a piaci ár 913 forint szerintük köbméterenként;
- az áramfogyasztás esetében a 210 kilowattóra a kormány által alapul vett átlagfogyasztás;
- a gázból a 144 köbméter fogyasztás jelenti majd a havi limitet.
Ehhez képest Holoda Attila, a második Orbán-kormány egykori energiaügyi helyettes államtitkára azt mondja, hogy önmagában olyan, hogy piaci ár, nem létezik. Egyfelől azért, mert a gáztőzsdék oldalain hasonló, mégis különböző árakat fogunk találni, ezek ráadásul állandó mozgásban vannak. Miközben az árak attól is függenek, hogy mikor és honnan szerzik be az energiát. Akkor most ezek közül melyik a piaci ár? – teszi fel a kérdést az energetikai szakértő.
Holoda Attila a 24.hu-nak nyilatkozva hozzátette, az aktuális árakat szemlélve feltűnhet, hogy a Kormányinfón elhangzott számok alapján a piaci ár magasabb, mint a tőzsdei ár. Például 177 forint/megawatt.
Holoda Attila azt is elmondta, a hazai áramfogyasztás közel felét fedezi a paksi atomerőmű, amely nagyon olcsón, 10,5 forint/kilowattóra áron termel, a többi pedig import. A gáznál már más a helyzet, ott minimális a hazai kitermelés, így a felhasználás körülbelül 98 százalékát importból oldják meg. Az import árát azért nem lehet tudni, mert a 15 évre megkötött orosz–magyar gázszerződés tartalma titok.
Ezekben a hosszú távú energiaszerződésekben nem konkrét árak szerepelnek, hanem olyan formulák, amelyek követik a tőzsdei átlagárak változását, illetve egy adott időszakra, például egy hónapos időtartamra átlagolnak. Vagyis mindez azt jelenti, hogy nem a napi tőzsdei árakkal számolnak – magyarázza Holoda Attila, aki úgy véli, a tőzsdei árakat nézve nem indokolt olyan magas ár, mint amit Németh Szilárd rezsibiztos említett a múlt hét szerdai Kormányinfón.