Viheti az állam az önkormányzati vízműveket

Pluszpénzt nem, csak az ingyenes vagyonátadással kapcsolatos határidőket kaptak a 2013 óta rezsicsökkentés miatt hatósági árakon szolgáltatni kénytelen önkormányzati tulajdonú vízművek a legutóbbi egyeztetésen, amikor megpróbáltak kiegészítő támogatást szerezni a szolgáltatás fenntartásához az elszállt energiaárak miatt.

Amint azt az Index még júliusban megírta, sürgős állami beavatkozás híján októberre több víziközmű-társaság is csődbe mehet, magával rántva az energiakereskedő cégeket, ezért a társaságok egyetlen reménye, hogy támogatáshoz jutnak a rezsivédelmi alapból.

A Szeged.ma birtokába jutott, az önkormányzati víziközmű-cégeknek a Technológiai és Ipari Minisztérium által elküldött levél is tanúsítja, hogy a kormány részéről továbbra is az önkormányzati vagyon ingyenes átadása melletti feladatátvállalásban látják a helyzet rendezésének kulcsát. A levél szerint ha augusztus végéig jelzik integrációs szándékukat a víziközmű-társaságok a Nemzeti Vízművek felé, illetve jelzik, mekkora hiányt görgetnek maguk előtt, majd pedig a tulajdonos önkormányzatok szeptember 20-ig döntenek a vagyonátadásról, és október elsejéig megszületnek a társaságokról szóló közgyűlési intézkedések is, akkor november elsejéig végbe is mehet az államosítás, azaz az állami feladatátvállalás.

Sosem gondoltam, hogy ezt fogom írni, de amelyik önkormányzat veszteséges üzemeltetésű cégnél van, és tulajdonos a cégben, az adja át, vagy semmilyen segítségre nem számíthat

– írta a helyzet miatt legutóbbi nyílt levelében a helyhatóságoknak Schmidt Jenő, a legtöbb hazai önkormányzat érdekképviseletét ellátó Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

Holott egy éve ilyenkor még arra biztatta a településvezetőket, hogy lehetőség szerint tartsák meg a víziközmű-cégeiket, mivel nincs garancia arra, hogy a közös állami felügyelet alá terelt cégek számára valóban biztosítják majd a működéshez és a hálózatrekonstrukcióhoz szükséges többletforrásokat. Erre azért most sincs túl sok garancia, a 2023-as költségvetésben a Nemzeti Vízművek számára elkülönített, mintegy ötvenmilliárdos nagyságrendű támogatás aligha tömeges cégátadás és feltőkésítés utáni működési finanszírozásra volt tervezve. 

Ugyan az elmúlt tíz évben a kormány összesen mintegy 135 milliárd forintot adott a saját tulajdonában lévő víziközmű-társaságok tőkepótlására, az önkormányzati társaságok nem kaptak ilyet, és főleg a tulajdonosok tőkejuttatásaiból és a kiegészítő tevékenységek pluszbevételeiből biztosították a víz- és szennyvízellátást, sok esetben halasztva a szükséges karbantartásokat is.

Schmidt Jenő szerint a mintegy negyven víziközmű-cég alsó egyharmada, a vidéki, hátrányos adottságokat örökölt kisvárosokat és falvakat üzemeltető szolgáltatók a csőd szélén vannak, a fizetésképtelenség hetek, hónapok kérdése. A középső harmad is csak azért mutat még életjeleket, mert nem végzik el a szükséges karbantartásokat, felújításokat, így tud üzemi eredményük nullszaldó körüli értéket mutatni. Őket ugyanis magasabb díjakkal és több tartalékkal találta meg a 2013-as díjbefagyasztás, majd a tízszázalékos rezsicsökkentés.

A városi környezet miatt – ahol rövidebb vezetékszakasszal több fogyasztót el lehet látni – fajlagosan kisebb terhet jelent számukra a 125 Ft/folyóméter közművezeték-adó, amely átlagosan az árbevétel további 5,4 százalékát viszi el. A felső harmadban jellemzően a nagyvárosi cégek vannak. Ezek a cégek lényegesen kedvezőbb adottságokkal rendelkeznek az örökségből, korábban kettő még osztalékot is tudott fizetni a tulajdonosoknak. Mára ez náluk is elkopott, minimális nyereséget tudnak kimutatni, és a tartalékokat is teljesen felélték mára. A forráshiányos önkormányzatok többsége pedig aligha tudja majd a szükséges forrásokat biztosítani.

Azt, hogy mekkora vagyon sorsáról kellene szűk egy hónap alatt döntésre jutniuk az önkormányzatoknak, jól jelzi, hogy a TÖOSZ összesítése szerint a mintegy negyven önkormányzati cég által üzemeltetett víziközmű-vagyon értéke 1945 milliárd forint volt, ezzel szemben a többségi állami tulajdonú vízműcégek víziközmű-vagyona 556 milliárd forint volt.

Arról egyelőre nincs hír, hogy a vagyonátadás után lehet-e bármilyen beleszólása a korábbi tulajdonos önkormányzatnak a cégek működésébe. 

Nagyon remélem, hogy utána ezek az eszközök továbbra is közösségi tulajdonban maradnak. Remélem, nem leszünk kiszolgáltatva a profit mindenhatóságának és a nem közösségi tulajdonnak. Csak a közösségi tulajdon tudja garantálni az ellátás biztonságát, a díjakat, a fejlesztések folyamatos fenntartását, az innovációt, valamint a hatékonyságot

– zárta sorait Schmidt Jenő. 

(Borítókép: Krizsán Csaba / MTI)