Óriási bajban van a kínai gazdaság, és ez még egy jó darabig így is marad

A világ második legnagyobb gazdasága a súlyos aszály hatásaival küzd, és hatalmas ingatlanszektora a túlzott eladósodás következményeitől szenved. A helyzetet azonban csak tovább rontja, hogy Peking ragaszkodik a merev zéró-Covid-politikához, és semmi jel nem utal arra, hogy ez idén megváltozna – írja elemzésében a CNN Business. 

Az elmúlt két hétben nyolc megapoliszban került sor teljes vagy részleges zárlatra. Ezek a létfontosságú termelési és közlekedési központok együttesen 127 millió embernek adnak otthont. Országszerte legalább 74 várost zártak le augusztus vége óta, ami több mint 313 millió lakost érint – derül ki a CNN kormányzati statisztikákon alapuló számításaiból. A Goldman Sachs múlt heti becslése szerint a lezárások által érintett városok a kínai bruttó hazai össztermék (GDP) 35 százalékát adják.

A legutóbbi korlátozások azt mutatják, hogy Kína a károk ellenére is kompromisszumot nem ismerő módon, a legszigorúbb ellenőrző intézkedésekkel igyekszik felszámolni a vírust.

Úgy tűnik, Peking hajlandó felvállalni a zéró-Covid-politikájából eredő gazdasági és társadalmi költségeket, mert az alternatíva − a széles körű fertőzések, valamint az ezekkel járó kórházi kezelések és halálesetek − még nagyobb veszélyt jelent a kormány legitimitására

– mondta Craig Singleton, a washingtoni székhelyű Foundation for Defense of Democracies (Alapítvány a Demokráciák Védelméért) vezető Kína-szakértője. Hszi Csin-ping kínai vezető számára a legitimitás fenntartása mindennél fontosabb, mivel a kommunista párt a jövő hónapban tartandó, az utóbbi tíz év legfontosabb kongresszusán arra törekszik majd, hogy egy példátlan harmadik ciklusra válasszák meg.

A pártkongresszus előtt nem valószínű, hogy jelentős politikai változások történnek, bár 2023 elején, miután Hszi Csin-ping politikai jövője biztosítottá válik, bizonyos politikák enyhülését láthatjuk 

– mondta Singleton.

Hozzátette, hogy a pártnak még így is kevés ideje és rendelkezésre álló politikai eszköze van ahhoz, hogy kezelje a kínai gazdaságot fenyegető legsürgetőbb rendszerszintű veszélyeket. Raymond Yeung, az ANZ Research Greater China vezető közgazdásza szerint a gazdaság a következő hónapokban tovább romlik majd. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a tartományi kormányok hajlamosabbak lesznek arra, hogy a pártkongresszus közeledtével prioritásként kezeljék a nulla-Covid-politikát. 

A Covid-korlátozások szigorítása a fogyasztást és a beruházásokat Kína „arany szeptembere és ezüst októbere” idején fogja sújtani, amely hagyományosan a lakáseladások csúcsszezonja.

Eközben a világgazdaság erőteljes lassulása nem jelent jót Kína növekedésének sem, mondta Yeung, mivel az amerikai és az európai piacról érkező kereslet gyengülése a kínai exportra is hatással lesz. Yeung most arra számít, hogy a kínai GDP idén mindössze 3 százalékkal nő, ami messze elmarad Peking hivatalos, 5,5 százalékos céljától. Más elemzők még ennél is borúlátóbbak. A Nomura a héten 2,7 százalékra csökkentette előrejelzését. 

Hatalmas problémát okoznak a kínai karanténszabályok

Több mint két évvel a járvány kitörése után Peking továbbra is ragaszkodik a vírus elleni szélsőséges megközelítéshez, amely kényszerített karanténnal, tömeges kötelező tesztekkel és gyors zárlatokkal jár.

Ezt a politikát a járvány korai szakaszában sikeresnek ítélték. Kínának 2020-ban és 2021-ben sikerült kordában tartania a vírust és elkerülni a sok más ország által elszenvedett nagyszámú halálesetet, miközben a GDP rekordméretű csökkenését követően gyors fellendülést ért el. Egy 2020-as ünnepségen Hszi kijelentette, hogy Kína sikere a vírus megfékezésében a kommunista párt „felsőbbrendűségének” bizonyítéka a nyugati demokráciával szemben.

Az elhamarkodott győzelmi nyilatkozat azonban visszaütött rá, mivel a rendkívül fertőző omikron-változat miatt ez a politika kevésbé hatékony az alacsony átoltottsággal rendelkező országban. Az erről a hozzáállásról való lemondás azonban nem tűnik opciónak Hszi számára, aki idén többször is nagyobb hangsúlyt fektetett a vírus legyőzésére, mint a gazdaság megmentésére.

Egy júniusi vuhani látogatásán azt mondta, hogy Kínának fenn kell tartania a zéró-Covid-politikáját, „még akkor is, ha ez árthat a gazdaságnak”. Egy júliusi vezetőségi ülésen megerősítette ezt a megközelítést, és sürgette a tisztviselőket, hogy „politikai szempontból” vizsgálják meg a vírusmegelőzés és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatot.

Peking arra törekedett, hogy a koronavírusra vonatkozó politikáját a párt erejének bizonyítékaként állítsa be, és ezáltal – tágabb értelemben – Hszi Csin-ping kompetenciájának bizonyítékaként

– mondta Singleton.

Bármilyen szemléletváltás csak jövőre következhet be, és még akkor is valószínűleg csak nagyon fokozatosan, mondta Zhiwei Zhang, a Pinpoint Asset Management elnöke és vezető közgazdásza.

Ez egy hosszú folyamat lesz

– mondta, hozzátéve, hogy Hongkong − ahol a közelmúltban enyhítették a látogatókra vonatkozó karantén- és vizsgálati szabályokat − fontos előrejelzője lehet annak, hogy mi fog történni a szárazföldön.

Egy újabb borús negyedév

Miközben Peking rendíthetetlennek tűnik nullszaldós stratégiája mellett, a kormány számos ösztönző intézkedést hozott a lankadó gazdaság fellendítésére, köztük egy múlt hónapban bemutatott, az infrastruktúra fejlesztését és az energiahiány enyhítését célzó, egybillió jüan (146 milliárd dollár) értékű csomagot.

A kormány megpróbálja elérni a „lehető legjobb eredményt” a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából, miközben ragaszkodik a zéró-Covid-politikájához, de „nagyon nehéz egyensúlyt teremteni a két cél között” − mondta Yeung az ANZ-től.

A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy a kínai gazdaság a harmadik negyedévben újabb siralmas teljesítményre számíthat. A GDP a második negyedévben mindössze 0,4 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, ami az első negyedévi 4,8 százalékos növekedéshez képest jelentős lassulás. A múlt héten közzétett hivatalos és magánszektorbeli felmérések azt mutatták, hogy a kínai feldolgozóipar augusztusban három hónap óta először zsugorodott, miközben a szolgáltatások növekedése is lassult.  

Munkahelyek és ingatlanügyek

Kína munkaerőpiaca az elmúlt hónapokban visszaesett. A legfrissebb adatok szerint a 16–24 évesek körében a munkanélküliségi ráta júliusban 19,9 százalékos csúcsot ért el, ami már a negyedik egymást követő hónapban jelent rekordot. Ez azt jelenti, hogy Kínában jelenleg mintegy 21 millió munkanélküli fiatal él a városokban. A vidéki munkanélküliség nem szerepel a hivatalos adatokban.

A legaggasztóbb kérdés a munkahelyek kérdése

− mondta Yeung, hozzátéve, hogy a fiatalok munkanélkülisége 20 százalékra vagy még magasabbra is emelkedhet.

Más közgazdászok szerint idén további munkahelyek megszűnése valószínűsíthető, mivel a szociális távolságtartó intézkedések ártanak a vendéglátó és kiskereskedelmi ágazatnak, ami viszont nyomást gyakorol a gyártókra.

Kína csökkenti a jelzáloghitel-kamatlábat a mélyülő ingatlanválság kezelésére, ugyanis a mélyülő ingatlanpiaci visszaesés egy másik jelentős visszahúzó tényező. Az ágazatot, amely a kínai GDP 30 százalékát adja, a kormány 2020 óta tartó, a mértéktelen hitelfelvétel visszaszorítására és a spekulatív kereskedés megfékezésére irányuló kampánya bénítja. Az ingatlanárak és az új lakások eladásai is csökkennek. Bár 2023-ban enyhülhetnek a Covid-szabályok, a lakáspolitika nem biztos, hogy a pártkongresszus után nagyon másképp fog kinézni.

Nem valószínű, hogy a gazdaság a következő két évben megismétli a korábbi magas, 5,5 vagy 6 százalékos növekedést

– mondta Yeung.

(Borítókép: Alkalmazottak dolgoznak egy liftgyártó vállalatnál 2022. szeptember 5-én Kínában. Fotó: Yu Jing/China News Service via Getty Images)