Az állam évente csaknem tízmilliárd forinttal csökkentené a vasúti árufuvarozók terheit

2022.09.28. 16:38
A Technológiai és Ipari Minisztérium díjcsökkentési javaslattal állt elő a vasúti árufuvarozás versenyhelyzetének javítása érdekében. A tárca új kezdeményezése alapján akár 40 százalékkal is csökkenhet a vasúttársaságok pályahasználati díja.

Vitézy Dávid közlekedésért felelős államtitkár Facebook-oldalán azt írta, hogy a vasúti áruszállítás a megemelkedett energiaköltségek miatt jelentősen veszített a versenyképességéből. A Technológiai és Ipari Minisztérium emiatt olyan javaslaton dolgozik, melynek eredményeként 

átlagosan körülbelül 40 százalékkal csökkenhet a vasúttársaságok pályahasználati díja,

egész pontosan a hálózat-hozzáférési díj felárát szeretné eltörölni a tárca. Az államtitkár tájékoztatása szerint a vasúti infrastruktúra használatáért a rajtuk teher- vagy személyszállító vonatokat közlekedtető vállalatok különböző díjakat fizetnek a pálya, az állomások, a felsővezeték karbantartásának fedezésére a MÁV-nak. Az EU szabályai szerint ezek a tételek két részből állhatnak. Az alapdíj nem lehet nagyobb, mint a vonatok által közvetlenül okozott költségek, de ha a pálya működtetőjét (MÁV, GYSEV) másképp nem lehet finanszírozni, a felár is beszedhető.

A Technológiai és Ipari Minisztérium utóbbi felárak törlésére tett javaslatot legalább átmenetileg, így ezentúl a vasúti cégek helyett a szén-dioxid-kvótabevételekből fedeznék ezeket a költségeket, hogy a magyar vasút, elsősorban az áruszállítás versenyképesebb lehessen. Ezek a felárak – a szakaszoktól függően – egyes esetekben meg is haladják az alapdíjat, akár a dupláját is elérik. Vitézy Dávid arra számít, hogy 

a jelentős árengedmény nyomán nőhet a vasúti áruszállítás Magyarországon,

így több lesz a bevétel az alapdíjakból, amellyel a pályavasutak is jól járnak, hiszen az elengedett felárbevétel egy része megtérülhet a többletalapdíjakból. „Ez pedig nemcsak a vasútnak, de a környezetnek is kedvező” – tette hozzá a politikus.

Az államtitkár tájékoztatott arról is, hogy a szén-dioxid-kvótakereskedelem egy piaci módszer a káros kibocsátás csökkentésére hatékony módon, azaz úgy, hogy ott mérsékeljék a szennyezést, ahol ugyanakkora összegből a legnagyobb eredményt lehet elérni.

Lényege, hogy az országok, cégek kvótát kapnak a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségére. Ha kevesebbet bocsátanak ki, a különbséget eladhatják olyanoknak, akik viszont többet. Magyarországon jelentős alap képződik ebből a forrásból. A vasúton már ebből finanszírozzuk a közúti árufuvarozással versenyképes egyeskocsi-fuvarozás külön támogatását is 2021 óta

– írta Vitézy Dávid.

A Díjcsökkentés összesen évente 8-9 milliárd forintról szólna, ennyivel lehetnek kisebbek a vasúti árufuvarozók terhei.

Mivel a magán, jellemzően árufuvarozó vállalkozói vasutak által fizetett alapdíj plusz felár összesen 22 milliárd forint, a felár tavalyi adatok szerint 39,2 százalékos teher volt, így elengedése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy versenyképes lehessen a vasúti teherszállítás. Vitézy arról is értesített közösségi oldalán, hogy a közszolgálati személyszállítást végző vasutak, a MÁV-Start és a GYSEV esetében is létezik ez a tétel, de azt eddig is az állam fizette költségtérítésként.

Az EU csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, növeli a vasúti fuvarozást

Az Európai Unió a világjárvány kedvezőtlen gazdasági hatásai miatt megengedte a pályahasználati díjak részleges vagy akár teljes elengedését, illetve elhalasztását 2022 végéig. Számos ország élt ezzel a lehetőséggel, így Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország és Szlovákia is. Ezek az országok valamekkora részben eltörölték vagy visszaadták ezeket a díjakat, más országok, mint például Szlovénia, közvetlenül támogatja a vasútvállalatokat.

A magyarországi vasúti áruszállításnak sürgős segítségre van szüksége: az első negyedévben a világjárvány berobbanása, 2019 tavasza, nyara óta nem tapasztalt szintre esett az alágazat teljesítménye, az előző év első negyedéhez képest 13 százalékos a visszaesés

– közölte Vitézy Dávid.

Az európai uniós klímavédelmi célok szerint 2030-ra 30 százalékkal kell növelni a vasúti fuvarozás volumenét, ez Magyarország esetében 25 millió tonna átterelését jelentené a tehervonatokra. 

Ez azt jelenti, hogy egy évben 135 ezer helyett 192 ezer tehervonatnak kellene közlekednie.

Vitézy hozzátette: ugyancsak az EU fogalmazta meg, hogy 2050-ig nettó nullára kellene levinni a szén-dioxid-kibocsátást a közlekedésben, ez pedig csak a villamos vontatású tehervonatokkal lehetséges az áruszállításban.

Az államtitkár szerint a vasúti áruszállítás visszaesése káros folyamat. Úgy látja, minden tehervonatot ötven-hatvan kamionnal lehet helyettesíteni, ennyi szennyezi a levegőt, rongálja az utakat. 

Egy tehervonat árutonna-kilométere kevesebb mint hatodannyi szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a közúti szállításé.

Ráadásul a dízelvontatás aránya is növekedett a vasúton a villanymozdonyos vontatással szemben. A politikus meglátása szerint ennek károsanyag-kibocsátása még mindig kisebb, mint a közúti szállításé, de a tendencia nem nevezhető jónak.

A közútra vagy más országokba terelődött forgalmat nehezen vagy egyáltalán nem lehet visszaszerezni, Vitézy Dávid szerint ezért is elengedhetetlen a rossz tendenciák azonnali megállítása.

A pályahasználati díjak csökkentésén túl a Technológiai és Ipari Minisztériumban elkezdtünk kidolgozni egy olyan rendszert, amelyben az árufuvarozó vasútvállalatok maguk is beszerezhetik vontatási energiájukat, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a pályavasutak által közvetített villanyáram árának, az idei áremelkedés tapasztalatai alapján

– zárta bejegyzését a közlekedésért felelős államtitkár.



  • Tippek
  • Hírek