Panaszkodnak a külföldi áruházak: a kormány kiszorítja őket Magyarországról

A kormány múlt héten hozott döntést arról, hogy az élelmiszerárstopot kiterjeszti a tojásra és a burgonyára. Nemrég meg is jelent a legfrissebb rendelet ezzel kapcsolatban, amely egy újabb változást foganatosít a hét elejétől kezdve.

Az árstop kiterjesztésével kapcsolatban a brüsszeli Politicónak is nyilatkozott több, külföldi székhelyű áruházlánc képviselője. A lap abban a narratívában értelmezte az eseményeket, miszerint

Ezzel összefüggésben arra is hivatkoztak, hogy az árstop mellett nyáron különadóval sújtották a nagy, százmilliárd forint feletti bevétellel rendelkező áruházláncokat is (vagyis a Lidlt, az Aldit, a Tescót, a Penny Marketet és a Spart, amelyek egytől egyig külföldi tulajdonban vannak). 

Minderről az egyik meg nem nevezett áruházlánc képviselője azt mondta a Politicónak, hogy „ami történik, az nem kevesebb, mint hogy bizonyos vállalkozásokat elűznek a piacról. A magyar kormány által előírt körülmények közt lehetetlenség jövedelmezően, fenntartható módon üzemeltetni a vállalkozásokat.” Megjegyezte azt is, hogy 

A brüsszeli lapnak nyilatkozó érintett azt is megjegyezte, hogy szerinte az Európai Bizottságnak kellene eljárnia ebben az ügyben. Mindehhez azt is hozzátette, hogy „ha Magyarország következmények nélkül megússza ezeknek a súlyos intézkedéseknek a bevezetését, akkor ez nagyon rossz példát szolgáltathat a többi uniós tagállamnak”. 

A Politico azt is közölte, hogy az összes, Magyarországon működő külföldi áruházat felkeresték az új lépésekkel kapcsolatban, de egyik sem volt hajlandó nyilatkozni úgy, hogy a nevüket is vállalták. A magyar kormány képviselője szintén nem reagált az árstopbővítéssel kapcsolatos megkeresésükre.

Kivonulás, jogi csaták, nagy profit az előző években 

Szintén a Politico emlékeztetett arra, hogy a francia székhelyű Auchannál már tavaly óta zajlik egy tulajdonosváltás, amelynek révén magyar kézbe kerülhetnek magyarországi üzleteik.

Felidézték, hogy a Tesco 2020-ban elvesztett egy pert az Európai Unió Bíróságán, amelyet a magyar progresszív adórendszer ügyében folytattak. Sam Baldwin, a Budapesten működő Szecskay Ügyvédi Iroda szakértője azt mondta erről a lapnak:

A magyar kormány egy ilyen perben arra hivatkozhatna, hogy a fogyasztókat védi az árstoppal, közben viszont nekik kellene bebizonyítaniuk, hogy a lépés nem akadályozza szükségtelenül a piaci versenyt – mondta a szakértő. 

A Politico végül azt is megjegyezte, hogy az utóbbi években a külföldi áruházláncok nagyban nyereségesek voltak. A Lidl például a 2021-es évet minden eddiginél nagyobb, 33,3 milliárd forintos adózás utáni nyereséggel zárta.

(Borítókép: Nagy Tamás / Index)