MNB-alelnök: Akár kellemetlen meglepetések is lehetnek a pakliban

Az élelmiszerek okozhatnak még meglepetést. Az elmúlt hónapokban döntő részben az élelmiszerárak emelkedése okozta az infláció további emelkedését, ez a tendencia várhatóan fennmarad, vagyis

az infláció várhatóan tovább emelkedik, akár kellemetlen meglepetések is benne lehetnek a pakliban

− világított rá Virág Barnabás. Az uniós gazdaságokban az infláció kétharmadát az energia- és élelmiszerárak okozzák, ez felfelé mutató kockázat. Októberben 60 százalék volt ez a hatás a mutatóban, döntően az élelmiszerár-emelkedés okozta az infláció emelkedését – húzta alá a jegybank alelnöke. Az MNB előrejelzése szerint ez a hatás megmarad a következő hónapokban. A részleteket a decemberi Inflációs Jelentésben közlik majd.

Jelentős enyhülés jöhet az inflációban

A magyarországi infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben lassulhat – mondta Virág. A jegybank szerint az inflációs fordulat 2023 első negyedévében bekövetkezik, viszont lassú és elhúzódó lehet. A fogyasztóiár-index 2022-ben átlagosan 13,5–14,5 százalék között alakulhat az MNB becslése szerint. 

Bizakodásra adhat okot, hogy egyre több országban lassult az infláció, októberben a világ országainak közel felében regisztráltak lassulást vagy megállást. Az erősödő recessziós kockázatok, az ezzel párhuzamosan csökkenő világpiaci energia- és nyersanyagárak, illetve a mérséklődő nemzetközi szállítási költségek 2023-tól a globális áremelkedés lassulását vetítik előre – véli Virág Barnabás.

A jegybanki alapkamat változatlan maradt, aminek fő oka az inflációs várakozások horgonyzása és az inflációs cél fenntartható módon történő elérése.

Gazdasági lassulást jeleztek előre

Az előző kamatdöntés óta a kockázatvállalási hajlandóság javult a világban, viszont az orosz–ukrán háború fejleményei továbbra is jelentős kockázatot jelentenek a régió számára – mutatott rá a jegybanki alelnök. A jegybank szerint a hazai folyó fizetési mérleg javulhat, viszont a gazdasági növekedés dinamikája várhatóan tovább lassul majd a következő hónapokban, amit a belső kereslet csökkenésével és az energiafogyasztás visszaesésével magyaráznak.

2023 elejétől a lefelé mutató tényezők egyre erősebben jelennek meg a magyar inflációban fokozatos inflációs fordulatot okozva

– húzta alá az alelnök.

Növekvő kockázatok, jegybanki szigor

Virág szerint az októberi intézkedések sikeresek voltak, így nem térnek el a bevált recepttől, hosszú távon fenntartják a szigorú monetáris politikát. November végén a jegybank ismét két hónapos betéti tendert tart, majd december elején ismét meghirdeti devizaswaptenderét és diszkontkötvényeszközét. Az MNB tehát az október közepén bevezetett eszközeit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazza, a piaci helyzet tartós elmozdulására fókuszálnak.

Folyamatos az egyeztetés

Virág Barnabás kiemelte, hogy folyamatos az egyeztetés a kormányzat és a jegybank között. Arra a felvetésre, hogy Nagy Márton hétfői bejelentése a nagybetétek kamatmaximumáról rontja-e a monetáris politika hatékonyságát, azt felelte, hogy a jegybank álláspontja változatlan: a kulcs az árstabilitás elérése.

Véleménye szerint a részpiacok már rövid távon érezni fogják az intézkedés hatását. Az intézkedés a hazai szereplőkre – biztosítókra, befektetési szolgáltatókra, befektetési alapokra, nyugdíjalapokra – vonatkozik, a vállalkozásokra vagy a bankokra és a külföldiekre nem. A következő napok kérdése, hogy a piacok hogyan reagálnak. Az overnight betéti állomány érdemi változására rövid távon nem számítanak, a likviditás a jegybanki instrumentumokban fog megjelenni továbbra is – mondta.

(Borítókép: Virág Barnabás. Fotó: Nagy Tamás / Index)