Hatékonyabb és boldogabb kollégák: bejött a Telekomnak a négynapos munkahét

Június elején derült ki, hogy formabontó „emberkísérlet” indul a Magyar Telekomnál: pilotprojekt-, azaz tesztjelleggel időlegesen bevezetik a négynapos munkahetet. A hazai nagyvállalati szektorban elsőként a Telekom vágott bele a kísérletbe azok után, hogy világszerte már több országban, például Brüsszelben, Japánban, Spanyolországban és Izlandon kipróbálták a négynapos munkahetet, legutóbb Nagy-Britanniában, az eredmények pedig mindenütt igencsak biztatónak bizonyultak.

A Magyar Telekomnál július és október között négy csapat, köztük a támogató és az ügyfélkapcsolatban dolgozó területek álltak át a klasszikus ötnaposról a négynapos munkarendre, azzal a fontos játékszabállyal, hogy a projektben részt vevők továbbra is ugyanazt az alapbért vihették haza. A telekommunikációs cég nem titkoltan azt várta a négynaposmunkarend-kísérlettől, hogy javul dolgozóik munka-magánélet egyensúlya, és maga a munkavégzés is hatékonyabbá válik.

Amikor 150 kollégánk bevonásával nyáron elindultunk a projekttel, igyekeztünk a legkülönbözőbb területekből kiválasztani a munkatársakat, hogy legyen például olyan, aki irodai környezetben ügyfélkapcsolati területen, míg más a műszaki kiszolgálásban dolgozik. Mivel itt alapvetően eltérő munkakörökről és feladattípusokról beszélünk, felhatalmazást adtunk arra, hogy minden csapat dolgozza ki a saját négynaposmunkahét-modelljét, ami a leginkább beilleszthető számukra

– árulta el Sziget Ágnes, a Telekom toborzási, Employer Branding és tehetségmenedzsment-vezetője, a négynaposmunkahét-projekt egyik vezetője az Indexnek. A szakember hozzátette: ökölszabályként elvárták a részt vevő csapatoktól, hogy a kollégák egybefüggően három napot pihenjenek. Mindezt azért, mert feltételezték, hogy egy háromnapos hétvége után lesznek csak igazán hatékonyak és fókuszáltak a munkában a kollégák.

Öt helyett négy nap alatt több munka?

Mint Sziget Ágnes mondja: meghatározó szempont volt abban, hogy kik legyenek a Magyar Telekomnál a szerencsés kiválasztottak, hogy objektív módon mérhető teljesítményű kollégákkal teszteljenek. Végül a 150 munkatársnál, aki átállt a négynapos munkahétre, a pilotidőszakban körülbelül tízszázalékos egyéni teljesítménynövelést tapasztaltak. Mindez a nagyvállalat értékelése szerint rendkívül erős javulásnak számít, a csapatok hatékonyságnövekedéséről nem is beszélve.

„Már most egyértelműen látszik, hogy a négynapos munkahét mint innovatív munkamódszer arra motiválja a szervezeteket, hogy fejlesszék a működésüket, egyszerűsítsék a folyamataikat. Konkrét példaként tudom említeni, hogy időt spóroljanak, csökkent a meetingek száma, mert a négynapos munkahét hatására a kollégák átgondolták, hogy az adott meeting valóban annyira fontos-e, és azon valóban a teljes csapatnak részt kell-e vennie” – sorolja a négynapos munkahét előnyeit Sziget Ágnes.

A négynapos munkahét jót tesz a magánéletnek

A Telekomnál Sziget Ágnes és csapata korábban is folyamatosan mérte a munkahelyi elégedettséget, így most arról is pontos kimutatásokat tudtak készíteni, hogy a négynapos munkahét hogyan hatott munkatársaik lelki egyensúlyára, pszichéjére. „A négynapos munkahéttől egyértelműen javult a munkavállalók munka-magánélet egyensúlya, akárcsak a cég iránti elkötelezettsége. Kollégáink 92 százaléka mondta azt, hogy a munka mellett egyértelműen több idő jutott a magánéletre.”

„A férfiaktól is érkezett olyan visszajelzés, hogy végre többet lehetnek együtt a családjukkal. Ahogy arról is sokan beszámoltak, hogy négy nap munka mellett a mindennapi teendőket is gördülékenyebben tudják intézni, legyen szó banki ügyintézésről, orvosi vizsgálatról vagy bevásárlásról. Miközben voltak olyanok is, akik önfejlesztésre, tanulásra használták a plusz egy pihenőnapot” – osztotta meg a tapasztalatokat a négynaposmunkahét-projekt vezetője. 

A kihívások ellenére is folytatják a négynapos munkahetet

Ugyanakkor Sziget Ágnes távolról sem szeretné a négynapos munkahetet univerzális csodaszerként feltüntetni, ahogy a Telekom projektjéről sem állítja, hogy tökéletesen zökkenőmentes lett volna. Például adódtak időszakok, amikor kollégáik a legnagyobb jó szándékkal sem fértek bele a négyszer nyolc órás munkaidőkeretbe. Az szintén kihívás volt, hogy házon belül összehangolják a négynapos munkahetet tesztelő és a hagyományos, ötnapos munkahétnél maradó területek munkáját.

„Bár eddig is rengeteg hasznos tapasztalatot gyűjtöttünk, még több információt szerezve folytatnunk kell a projektet ahhoz, hogy felelős döntéseket hozhassunk a négynapos munkahét jövőjéről. Hiszen egyelőre még csak a kérdésfeltevésnél tartunk, hogy a négynapos munkahétnek van-e egyáltalán létjogosultsága” – magyarázza Sziget Ágnes, akitől azt is megtudtuk, hogy épp ezért a Magyar Telekom februártól folytatja a pilotprojektet újabb 150 munkatárs bevonásával.

Az pedig szintén továbbra is fontos alapvetés marad, hogy a kompenzáció nem csökkenhet: négy nap munka mellett is ugyanaz a bér jár a munkatársaknak. Arról pedig már Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere számolt be, hogy házon belül versengenek a telekomos csapatok, hogy részt vehessenek a négynaposmunkahét-kísérletben.

A Telekom négynaposmunkahét-projektjének öt fő tanulsága:

1. Nincs egyetlen üdvözítő, minden csapatra, minden munkatársa és munkakörre egyaránt érvényes modell: be kell vonni a csapatokat az újratervezési folyamatba, hogy számukra hogyan oldható meg leginkább élhetően, praktikusan a négynapos munkahét.
2. A négynapos munkahét hatására kiderült, hogy kevesebb meetinggel is ugyanolyan hatékonyan lehet dolgozni, ahogy sokszor az is bőven elég lehet, ha bizonyos munkamegbeszéléseken csak egy kolléga képviseli a csapatot.
3. Körülbelül tíz százalékkal nyújtott mindenki jobb munkateljesítményt önmagához képest, köszönhetően a négynapos munkahétnek.
4. A számok és a visszajelzések alapján a dolgozók döntő többségénél egyértelműen bevált és nagy elégedettségre adott okot a négynapos munkahét kísérleti jellegű bevezetése, amely javított a munka-magánélet egyensúlyán, akárcsak a cég iránti elkötelezettségen.
5. Az egyértelmű, pozitív visszhang ellenére még nem gyűlt össze elég tapasztalat ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonhassunk le a négynapos munkahét jövőjével kapcsolatban, ezért még több tesztre és információgyűjtésre van szükség.

Már látszanak a brit teszt eredményei

Nagy-Britanniában a nyár elején indult minden idők eddigi legnagyobb négynaposmunkahét-pilotprojektje. Magában a júniusban startolt négynaposmunkahét-tesztben összesen 72 brit cég 3300 munkavállalója vesz részt.

A játékszabályok alapján a decemberig tartó kísérletben való részvétel egyik fő feltétele, hogy a rövidebb munkahét bevezetésével az alkalmazottak fizetése semmiképp nem csökkenhet, miközben a munkateljesítmény sem lehet alacsonyabb, sőt a produktivitásnak még növekednie is kellene a javuló munkakörülményekkel.

Úgy tűnik, beválik a briteknél a négynapos munkahét – legalábbis ezt állítja egy tanulmány, amelyet a nagyszabású, fél éven át tartó társadalmi kísérlet közepén végeztek. Ugyanis 41 megkérdezett cégből 35 azt állította, hogy valószínűleg, illetve erősen valószínűleg a hat hónap leteltével marad a négynapos munkahétnél.

A friss kutatási eredmények alapján a vállalatok felénél javult a termelékenység: 34 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy valamelyest nőtt a hatékonyság, míg 15 százalékuk azt mondta a hatékonyságról, hogy jelentősen megnövekedett. A cégek másik fele mindeközben arról nyilatkozott, hogy a produktivitás nem változott a négynapos munkahét mellett – közölte az amerikai Forbes magazin.

Négynapos munkahét a nagyvilágban

Az elmúlt években több ország vezette be a négynapos munkahetet. Csak néhány példát említve:

• 2015–2019 között Izland szintén átfogó négynaposmunkahét-kísérletet hajtott végre;
• Spanyolországban 2021-ben kezdték el tesztelni az új beosztást;
• Belgiumban 2022 februárjában munkaügyi reformokat fogadott el a kormány, amelynek részeként bevezették a négynapos munkahetet az egész országban;
• Romániában törvénymódosítási javaslatot nyújtottak be a négynapos munkahét bevezetése érdekében;
• ám nemcsak Európában, hanem a tengerentúlon, Új-Zélandon, Ausztráliában, az Egyesült Államokban, valamint Japánban is vizsgálták az új munkarend bevezetésének lehetőségét.

Újságírói kérdésre válaszolva a magyar kormány azt válaszolta, hogy a négynapos munkahét bevezetésének lehetősége egyelőre nem szerepel témaként a kabinet asztalán.

(Borítókép: Bődey János / Index)