Lengyelország: vámot azoknak, akik nem zárják el az orosz olajcsapot
További Gazdaság cikkek
- Infláció ide vagy oda, ezeket a készülékeket vettük, mint a cukrot
- Tarolt a SZÉP-kártya, de a kormány már bejelentette a változtatásokat
- Történelmi üzleteket kötöttek, eurómilliárdok mozdultak meg Magyarországon
- Fordulat jöhet a bérekben, búcsút inthetünk a 10 százalék feletti bérdinamikának
- Távozik a Magyar Posta vezére, Nagy Márton megköszönte a munkáját
Az Európai Unió december 5-étől embargót vezet be az orosz kőolaj behozatalára, azonban ez csak a tengeri szállításokra vonatkozik, a Barátság vezeték mentesül a szankció alól.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azonban még májusban ígéretet tett arra, hogy országa az év végéig függetlenedik a Barátság kőolajvezetéken érkező olajtól. Német kollégája, Olaf Scholz is hasonló vállalást tett, akinek az országa szintén függ a vezetéken érkező kőolajtól.
A terv szerint a lengyel és a német bejelentést követően csak a Barátság vezeték déli szakaszát használó országok – Magyarország, Szlovákia és Csehország – vásárolják tovább a vezetékes orosz nyersolajat.
Magyarország versenyelőnybe kerülhet
Lengyelország szankciók kivetését szorgalmazza a vezeték északi szakaszára, ami jogi indokot teremt Varsó számára az Oroszországgal kötött, meglévő szerződések felmondására.
Varsó egy vámrendszer bevezetését is szorgalmazza azokkal szemben, akik a vezeték déli szakaszán keresztül továbbra is kapnak olajat
– ismertette a Bloomberg.
Az ügyet ismerő, a Bloombergnek a nevük elhallgatásával nyilatkozó források szerint Lengyelország számára a tét az ország vezető finomítójának, a PKN Orlennek a versenyképessége is.
Lengyelország első számú olajvállalata attól tart, hogy a magyar rivális Mol versenyelőnyre tesz szert vele szemben, mert olcsóbban juthat hozzá az orosz olajhoz
– fedték fel a Bloomberg forrásai.
A német kormány korábban azt mondta: vizsgálja és megvitatja a csővezetékes import megszüntetésére tett ígéretének végrehajtását. Hozzátették: a szankciókról szóló szabályozás megnyitja az utat az EU számára, hogy feloldja a csővezetékes importra vonatkozó mentességet, ha egy tagállam elegendő lépést tett az ellátási forrásainak diverzifikálására.
Oroszország tavaly napi mintegy 720 ezer hordó nyersolajat szállított Európába a Barátság vezetéken keresztül, ennek oroszlánrészét Lengyelországba és Németországba.
A vállalat az ukrajnai inváziót követően 30 százalékra csökkentette az orosz olajtól való hazai függőségét, és a nyersolajat más forrásokból, főként Szaúd-Arábiából és Norvégiából származó szállításaival helyettesítette.
A lengyel klímavédelmi minisztérium közölte, hogy az ország többé nem importál tengeri nyersolajat Moszkvából.
Meghiúsulhat a leválás
Az uniós szintű megoldás elmaradása okot adhat a lengyel finomítónak arra, hogy az idei év végén túl is folytassa a Barátság vezetéken keresztüli importot. A szankciók vis maiornak számítanának, így elkerülhető lenne a szerződésszegés.
Lengyel tisztviselők úgy vélik, még mindig jó esély van arra, hogy országuk felfüggessze minden kapcsolatát Moszkvával, és politikai megoldást találjanak.
Míg a Barátság kőolajvezeték északi szakaszára vonatkozó szankciókhoz egyhangúságra van szükség, és azokat Magyarország ellenezni fogja, addig a vámokról szóló uniós döntéshez alacsonyabb küszöbértékre, a nemzeti kormányok minősített többségi támogatása is elegendő.
Az ügyet ismerő források szerint más eszközöket is fontolóra vesznek. A kérdést az uniós vezetők a december közepén tartandó csúcstalálkozójukon vitathatják meg, ahol Morawiecki és Scholz is jelen lesz – ismertette a Bloomberg.
(Borítókép: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)