Az árbomba már felrobbant, de a repeszek csak most érkeznek

Sorra érkeztek az elmúlt időszakban a kedvezőtlen inflációs számok, amelyeket hónapok óta az élelmiszerárak fűtenek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) októberi adatai szerint 21,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest, míg szeptemberhez viszonyítva két százalékkal volt magasabb.

Az Index most elemzőket kérdezett arról, hogy mik a várakozásaik a héten érkező novemberi adatok kapcsán.

Senki semmi jóra nem számít

Még tovább emelkedhet az infláció, a 22,5 százalékot is elérheti a novemberi adat az előző évhez viszonyítva – emelte ki az Indexnek Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője, aki szerint a továbbiakban is jelentős lehet az inflációs nyomás. A szakértő a tetőzésre 2023 első félévében számít, azonban a rezsihez kapcsolódó tételek miatt csak 2023 negyedik negyedévében várható jelentősebb mérséklődés a bázishatás miatt.

Novemberben nem várunk jelentős eltérést az októberi összetételhez képest. Az energetikában várható a legnagyobb emelkedés, amit a rezsiárak emelése okoz. Az élelmiszerek drágulása is dinamikusan folytatódik

– fogalmazott az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője, aki arra a kérdésünkre, hogy a szankcióknak milyen hatásuk van a hazai inflációra, az alábbi pontokban foglalta össze válaszát:

• Magyarországon már az orosz–ukrán háború kitörése előtt is jelentős inflációs nyomás volt, amit a választási költekezés csak tovább hajtott.
• Emellett jelentős bérfelzárkózás is történt az utóbbi időszakban, amelyet azonban nem követett a termelékenység dinamikus javulása. A béremelkedés sokkal inkább a szűk munkaerőpiaccal indokolható.
• A forint gyengesége szintén inflációfelhajtó hatású, amit csak részben magyaráz az orosz–ukrán háború miatti régiós kitettségünk, hiszen a cseh koronával és a lengyel zlotyival szemben is jelentősen gyengült a forint.
• Az élelmiszerárstopok miatt az emberekben kialakult egy inflációs várakozás, és amíg ezek velünk vannak, addig a lakosság inflációt vár, ami szintén nehezíti a várakozások letörését.
• A szankciók legfontosabb részei alól Magyarország kivételt kapott (energetika), de az európai gáz továbbra is nagyon drága, ami részben magyarázza a magas inflációt.

Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő Zrt. portfóliókezelője még ennél is borúsabban látja a helyzetet. Szerinte most Magyarországon Európa legmagasabb inflációját fogják mérni.

A világban már látni az enyhülés jeleit, ami jövőre Magyarországra is be fog gyűrűzni. Persze itt az ársapkák miatt még nagy a felgyülemlett infláció a rendszerben, hiába okozták részben éppen azok a magasabb magyar inflációt. Ami viszont segíthetne, az a forint erősödése, bár félő, a gazdaságirányítás mindent megtesz majd ennek megakadályozására.

A Hold Alapkezelő Zrt. portfóliókezelője rávilágított: ha „a gazdaságpolitika eljátssza a gazdasági szereplők bizalmát, és folyamatosan a legrosszabbra készülnek, akkor a többi terméken fogják beszedni az ársapkákkal rájuk kényszerített veszteséget. Ugyanez a bizalomvesztés a forint gyengülésén is meglátszik, ami szintén inflációgerjesztő hatású.” Elég ránézni a legtöbb, ársapkát használó ország impozáns inflációs számaira: Argentína vagy Törökország ársapkák által sújtott gazdasága – itt több ezer termék ársapkájáról beszélünk – száz százalék körüli inflációval büszkélkedhet – jegyezte meg Balásy Zsolt.

Ugyanakkor szerinte is jöhet majd enyhülés, hiszen a jelenlegi sokszoros sokk hatásai enyhülni fognak, bár a bizalomvesztés és a folyamatos forintgyengítés miatt vélhetően velünk marad Európa egyik legmagasabb inflációja. Az viszont elképzelhető, hogy egy-két éven belül már egy számjegyű inflációs adatok is jöhetnek.

Már az MNB is a kormányt hibáztatja

Ahogy arról már mi is beszámoltunk, hétfőn szokatlanul erős kijelentések hangzottak el a Gazdasági Bizottság előtt az MNB 2021-es évről szóló beszámolója kapcsán Matolcsy Györgytől, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől.

A kormány 2021-es költségvetése egy gazdasági műhiba volt, jövőre akár 15-18 százalékos infláció is várhat a magyar nemzetgazdaságra

– fogalmazott a jegybankelnök, aki szerint szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van. Külön érdekesség, hogy Patai Mihály, a jegybank alelnöke a BÉT50 konferencián november végén kijelentette: sikeres lesz az infláció elleni küzdelem.

A kormány oldaláról Varga Mihály pénzügyminiszter reagált Matolcsy György szavaira – mint ismeretes, nem éppen felhőtlen a kapcsolatuk. Közösségi oldalán a tárcavezető azt írta, hogy „a jegybank elnökének igaza van abban, hogy baj van, de a baj mindenkit érint: a magas energiaárak egész Európában recesszió felé viszik a gazdaságokat”. Varga Mihály szerint minden ország lépéskényszerbe került, így Magyarország is, de „lehet építeni az elmúlt évek eredményeire”.

Vége az üzemanyagárstopnak

Ahogy arról beszámoltunk, a kormány csaknem hétszáz forintos üzemanyagot hozott Mikulás napján a benzinkutakra. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedd este bejelentette, hogy kivezetik a benzinársapkát,

Egész egyszerűen tarthatatlanná vált a helyzet a magyar benzinkutakon. Bár már az utóbbi hetekben is volt arról szó, hogy a kormány kivezeti az üzemanyagra bevezetett árstopot, eddig arról szóltak a hírek, hogy januárig nem lesz probléma. Csakhogy az utóbbi napokban az autósok nem találtak üzemanyagot, ahol pedig véletlenül mégis benzinre vagy dízelre bukkantak, ott többórás sort kellett kivárniuk, hogy csurranjon-cseppenjen valami. Ahogy fogyott az üzemanyag a kutakon, úgy zártak be sorra a töltőállomások, a kezelhetetlen helyzet pedig odáig vezetett, hogy a kormánynak közbe kellett lépnie.

(Borítókép: Máthé Zoltán / MTI)