Új szempontok befolyásolhatják a munkabért

A felmérés arra keresett választ, hogy hol tartanak a vállalatok a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG-) keretrendszer szerinti működés bevezetésében, és mennyire felkészültek a pénzügyi jelentések mellett a nem pénzügyi tevékenységükről szóló jelentések elkészítésére.

Ebbe az irányba lépett az Európai Unió is, amely új vállalati jelentési kötelezettségeket fogadott el, amelyeket lépcsőzetesen vezetnek be 2024-től. Az Effekteam és a Comlab–ESG Core online kérdőívét kitöltő 55 vállalat számára mérettől függően 1–3 év áll rendelkezésre a felkészülésre.

Igent mondott a többség

Válaszaikból az derült ki, hogy a többségük már döntött: bevezeti az ESG-t. A kisebbségbe szorult, a lépésen még csak gondolkozók mellett a válaszadók közel egyötödének ESG-projektjei vannak, de átfogó stratégiával vagy folyamattal nem rendelkeznek.

Hasonló arányban vannak azok, akik az ESG egyes elemeire koncentrálnak, így a nettó zéró üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) elérésére vagy éppen a társadalmi felelősségvállalásra (CSR).

Az előzetes adatok arra is rávilágítanak, hogy nem eldöntött még a fenntarthatósági szakterület helye a vállalati struktúrákban. A válaszadók egyötödénél az ESG kiemelt, vezérigazgatói kompetencia, de ugyanennyi olyan cég van, amelynél nincs vezetője a szakterületnek. Másutt dedikált szakterületi vezető felel a kérdésben. Kisebb arányban a marketing és kommunikáció irányítja az ESG-t, néhány helyen pedig testületi feladatkörbe tartozik.

Élen az energiahatékonyság

Az ESG három tevékenységi területe közül a válaszadók a környezetit jelölték meg legnagyobb számban prioritásként. Legtöbben az energiahatékonyságra, az ÜHG-kibocsátás csökkentésére, a dekarbonizációra és a megújulóenergia-átállásra fókuszálnak. Társadalmi területen a munkavállalói egészség, biztonság, fejlesztés és képzés a fő csapásirány, míg vállalatirányításban az etikai standardok dominálnak.

Rákérdeztünk a problémáikra is. A válaszokból azt látjuk, hogy egyelőre erősen erőforrás-hiányos a terület

– értékelt Molnár Klára, az Effekteam Egyesület igazgatója és szakmai vezetője. Kifejtette: több kapacitás, idő, pénz és persze elköteleződés kellene az ESG területén, illetve többen említették a vezetői ismeret- és motivációhiányt.

A lehetséges megoldások között toronymagasan vezet az ESG-oktatás és -tréning iránti igény Schillinger Attila, az ESG Core Kft. alapítója és a ComLab Kft. vezető tanácsadója szerint. Hozzátette: fontos, hogy legyen az átállásra több pénz és segítség a vezetőktől, mentoroktól és tanácsadóktól. A szakember kitért arra is: többen kiemelték, hogy épüljön be ESG-elem a vezetői javadalmazásba.

Arccal 2050 felé

Az előzetes eredmények közlése után a kutatásról a továbbiakban részletes, iparágakra bontott jelentés készül. A vállalati fenntarthatósági specialista ESG Core Kft. idén júniusban vásárolt részesedést a Comlab Kommunikációs Tanácsadó Kft.-ben. A közös cél az, hogy a Comlab vezető szerepet töltsön be a vállalatok ESG-kritériumok szerinti működésének, az átállás folyamatának támogatásában. Kiemelt terület a Net Zero 2050-es dekarbonizációs folyamatok elősegítése.

(Borítókép: Carl Court / Getty Images)