- Gazdaság
- hungarikumok
- teqball
- anna-bál
- nagy istván
- agrárminiszter
- magyar értéktár
- identitás
- nemzeti értékek
- magyarság
- szaloncukor
Már a teqball és az Anna-bál is hungarikumnak számít
További Gazdaság cikkek
- A kormány tisztviselője állítja: Magyarország mégsem vesztett el 400 milliárd forintnyi uniós forrást
- Energiaügyi Minisztérium: Jó hír, hogy újabb erőmű épül Magyarországon
- Megállapodtak egy külföldi gázbizniszről, amellyel a Molt és az MVM-et is összefüggésbe hozták
- Nagy dobásra készül Magyarország: újabb részletek derültek ki Orbán Viktor emírségi tárgyalásairól
- Olyan boltot nyit a Coca-Cola Magyarországon, amelyből fizetés nélkül lehet kisétálni
Nagy István tájékoztatása szerint a bizottság döntése alapján került be a Hungarikumok gyűjteményébe a teqball mint sport, valamint a 200 éves közösségi ünnep, a balatonfüredi Anna-bál.
Ezzel a Hungarikumok Gyűjteményébe tartozó értékek száma 85-re nőtt. Mint beszámoltunk róla, szeptember végén rendezték meg a European Teqball Tour budapesti állomásának versenyeit, ez alkalomból pedig Ronaldinho is hazánkba látogatott.
A brazil klasszis gálamérkőzést is játszott a Riz Levente Sport- és Rendezvényközpontban, valamint sűrű programjai között az Indexnek is nyilatkozott.
Az egyre népszerűbb teqballt világszerte már több mint tízezren játsszák. Borsányi Gábor alapító, a nemzetközi szövetség elnöke szeptemberben a többi között azt mondta lapunknak, hogy a teqball a jövőben az olimpiai sportágak közé is bekerül.
Nemzeti érték lett a szaloncukor is
V. Németh Zsolt, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos elmondta: a Magyar Értéktár elemeinek száma 142-ről 148-ra bővült. Kiemelkedő nemzeti érték lett a szaloncukor, a Hatvani aranyfácán sűrített paradicsom, a muravidéki vágottzsír, a Hajdú lisztek és őrlemények termékcsalád, a korhely halászlé és a hajdúdorogi Krisztus-katonaság görögkatolikus hagyománya.
Nagy István kiemelte: a mostani kormányzati ciklusban először, összességében harmincadszor ülésezett a Hungarikum Bizottság, amelyet 2012-ben a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény hívott életre. A bizottság feladata vizsgálni, hogy a felterjesztett értékek rendelkeznek-e olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján Magyarországot, a magyarságot jeleníthetik meg.
Az agrárminiszter szerint a hungarikumok, valamint az értéktárba már felvett vagy jelölt értékek kincsek, ugyanis kifejezik a magyar identitást.
A féltett kincseket megosztják a világgal, kínálják őket világszerte, így például a világhírű magyar élelmiszereket és italokat is. Mindezeket bemutatják a színházakban, koncerttermekben, vagy éppen Mohácson, Hévízen, Hollókőn, Pécsett, a Hortobágyon
– fogalmazott a tárcavezető.
Nagy István megjegyezte, hogy az értékek gyűjtése országszerte és a határon túl is megmozgat mindenkit, felkutatják a szűkebb környezetükben fellelhető unikális értékeket, hogy bekerüljenek a helyi, a megyei, a külhoni nemzetrész vagy ágazati értéktárba.
(Borítókép: Karip Tímea / Index)