Orbán Viktor ennek örülni fog: újabb ásványi kincseket találtak az olcsó energia kapujában

Dedovic szerint a jövőben a világ áttér a lítiumionos elemekről a kalcium-karbonátosra, ezért is nagy a potenciál ezekben a bányákban. Az erősödő kereskedelmi és politikai kapcsolatok révén – hiszen Magyarországra gáz is érkezik Szerbia felől, és a határvédelemben is együttműködünk – a kalcitlelőhely közelsége még kapóra jöhet a hazai akkumulátorgyártásban is.

Korábban megírtuk, hogy Magyarországon a német autógyártók szövetséget kötöttek az ázsiai akkumulátorbeszállítókkal annak érdekében, hogy a térség az elektromos járművek gyártásának globális központjává váljon.

A támogatások kedvezményezettjei között szerepelt a BMW és a Mercedes-Benz német autógyártó, valamint az olyan akkumulátorgyártók, mint például a kínai BYD és a koreai rivális Samsung SDI.

Az ilyen nagyvállalkozások áldást jelenthetnek Orbán Viktor miniszterelnök kormánya számára, mivel Magyarország az évtized legnehezebb gazdasági környezetével néz szembe – írta a Reuters.

Szerbia a világ kincsesbányája

A bányákat egyébként Szerbia olyan területein találták, amelyek a legfejletlenebbek, így ez az ottani lakosság számára is lehetőség.

A bányászat ma Szerbia gazdasági tevékenységének és növekedésének fontos tényezője, és az idei év elején ez az iparág az első negyedévben 2,6 százalékkal, a második negyedévben pedig 2,3 százalékkal vett részt a GDP-ben – mondta Dubravka Dedovic, Szerbia bánya- és energiaügyi minisztere a Szerbia ásványi erőforrásai, fenntartható növekedés a felelős bányászat révén című konferencián – írja a Serbia Energy szerb bányászati szakportál.

A miniszter ismertette, hogy jelenleg Szerbiában 178 területen folynak geológiai feltárások, ebből 120 fémércmező, többek között réz, arany, ólom, cink, ezüst, két energiahordozó-feltárási terület és 56 terület, ahol nemfémes nyersanyagokat kutatnak. Szerbia gazdag ásványkincsekben, elsősorban rézben, aranyban, ezüstben, ólomban, cinkben, borátokban és lítiumban – írja a Szabad Magyar Szó.

Az olcsó energia kapuja

Korábban Orbán Viktor az olcsó energia kapujának nevezte Szerbiát és a Nyugat-Balkán országait. 

A kormányfő úgy látja, hogy Szerbia kulcsszerepet játszik Magyarország energiabiztonsága szempontjából, „ma gázt csak délről, Szerbia felől kapnak a magyar családok és vállalkozások”.

Szerbia és a Nyugat-Balkán lehet az olcsó energia kapuja, amely délről érkezik Közép-Európába, és így nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa energetikai függetlenségét megoldhatja. Itt az ideje, ezt fogjuk most képviselni, ne hezitáljunk tovább, az Európai Unió vegye fel végre tagjainak sorába Szerbiát és a többi nyugat-balkáni országot is

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

(Borítókép: Orbán Viktor 2020. december 10-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)