A lengyelek ugyanazt a kiutat látják az energiaválságból, mint Orbán Viktor

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök októberben bejelentette, hogy az amerikai Westinghouse atomerőművet épít Lengyelországban, a napokban pedig egy dél-koreai vállalattal írt alá szándéknyilatkozatot egy másik atomerőműről. A trend egyértelműen látszik: Varsó nukleáris energiaforrásba kezdett az Oroszországtól való energiafüggetlenség biztosítására irányuló törekvései miatt.

Az orosz agresszióra válaszul más országok is az atomenergiába menekülnek, ennek jellemzően két oka van: egyrészt az energiaszuverenitás miatt, másrészt, mert szén-dioxid-kibocsátásmentes energiaforrás – ez utóbbit az unió hivatalosan is elismerte. Az Egyesült Királyság 2030-ig nyolc reaktor munkálatainak megkezdését tervezi, míg Magyarország, Németország és Belgium a közelmúltban politikai fordulatot követően néhány reaktor üzemidejét meghosszabbította.

Óriási változást látunk a lengyel és az európai gondolkodásmódban az atomenergiával kapcsolatban

– mondta Adam Juszczak, a Lengyel Gazdasági Intézet energetikai szakértője, aki hozzátette, „most már mindenki teljesen tisztában van azzal, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat helyettesítenünk kell, különösen azt, amelyet Oroszországból importáltunk”.

A lengyelek letették az esküket

A Financial Times emlékeztetett arra, hogy Lengyelországban az atomenergiai törekvések az 1970-es évek óta rendszeresen meghiúsultak: volt egy szovjet tervezésű erőmű, amelynek építése 1982-ben kezdődött, de finanszírozási hiány és a szomszédos Ukrajnában 1986-ban bekövetkezett csernobili katasztrófát követő tiltakozások miatt abbamaradt. A Szovjetunió összeomlása után pedig a lengyel vezetők nem teljesítették ezzel kapcsolatosan az ígéreteiket.

Szlovákiában az első reaktor 50 évvel ezelőtt kezdte meg a működését, és most fejezik be a harmadik blokk építését a mohovcei erőműben. A magyar kormány augusztusban zöld utat adott az orosz Roszatomnak, hogy további két reaktort építsen a paksi üzemében.

Lengyelország legnagyobb pártjai támogatják az atomenergiát, ahogy a választók többsége is: a közvélemény-kutatások szerint most az emberek jobban aggódnak az energiaszámláik miatt, mint a nukleáris biztonság vagy a zöld lobbi érvei miatt. A Lengyel Gazdasági Intézet szerint attól függően, hogy hány reaktor épül, az atomenergiának 20 éven belül Lengyelország energiatermelésének 25-40 százalékát kellene biztosítania. Érdekesség, hogy Lengyelország villamosenergia-termelésének 70 százalékát jelenleg a fosszilis energiahordozók adják. Többek között ezért is Pawel Szypulski, a Greenpeace Lengyelország programigazgatója természetesen sürgette a Morawiecki-kormányt.

Azzal, hogy Lengyelország két különálló külföldi partnert választott, egy versenyhelyzetet okozott. A Westinghouse októberben pert indított az Egyesült Államokban, azzal érvelve, hogy a koreaiak amerikai tulajdonú technológiát használtak, amelyet csak a Westinghouse jóváhagyásával lehetett exportálni. A francia EDF is azok közé tartozott, akik Lengyelországban alulmaradtak.

Egyes szakértők úgy vélik, hogy a Westinghouse hasznot húzott Washington erős kapcsolatából a lengyel kormánnyal, továbbá feltehetően a lengyel kormány azért nem francia vagy más uniós partnert választott, mert ők inkább vitatkoztak velük, hogy Lengyelországnak meg kell-e reformálnia igazságszolgáltatását a világjárvány helyreállítására szánt pénzeszközökért cserébe. Mindenesetre az európai cégek ebből is kimaradtak.

(Borítókép: Mateusz Morawiecki 2021 szeptemberében. Fotó: Omar Marques / Getty Images)