A Financial Times szerint jobban járnánk euróval a forint helyett

A lap újságírója szerint néhány európai országban még mindig előítéletesen állnak az euró bevezetéséhez, holott napjaink folyamatai azt mutatják, hogy ennek több az előnye, mint a hátránya. Felidézte azt is, hogy a görögök nagy adósságválsága miatt volt, aki arra tippelt, hogy egyesek ki is lépnek az eurózónából.

Eddig ennek pont az ellenkezőjét látjuk: a monetáris unió épp most bővült egy taggal, miután Horvátország belépett az új év elején 

– írta a Financial Times szerzője a horvátok nemrég történt csatlakozásáról.

Azt is megjegyezte, hogy mindez nem példa nélküli, ugyanis a balti államok is akkor csatlakoztak az euróövezethez, amikor a pénzügyi unió nehéz éveket élt át. Ráadásul Horvátországot hamarosan követheti Bulgária is, hamarosan a balkáni ország is megkaphatja a jóváhagyást az euró bevezetéséhez – tette hozzá.

Előítélet 

Mindezek ellenére a szerző szerint még mindig van egy erős előítélet az euróval szemben – különösen az angol és amerikai közgazdászok körében –, és sokan azt hiszik, hogy az unió pénzneme kudarcra van ítélve. A véleménycikk írója azonban úgy véli, hogy az utóbbi években, sőt az utóbbi egy évben, az energiaválság idején is számos jele volt ennek.

Vegyük Szlovákia példáját. Igen, nekik is meg kell küzdeniük a magas inflációval, akárcsak az eurót nem használó szomszédjaiknak. De legalább ezt sokkal alacsonyabb kamatlábak (az Európai Központi Bank 2,5 százaléka) mellett tehetik meg. Ezzel szemben Csehországban és Lengyelországban majdnem háromszor akkora a kamatláb, Magyarországon pedig 13 százalékos

– olvasható a cikkben.

A Financial Times szerzője emellett azzal érvelt, hogy a világgazdaságot még mindig az amerikai jegybank lépései határozzák meg, és ezzel szemben egy kis gazdaságnak semmilyen védelme nincs önmagában, legfeljebb a közös európai jegybank adhat némi protekciót. Ezen túl azok a válságok, amelyek az eurózónát érintették a közelmúltban, nem az euró gyengeségéből eredtek, ugyanúgy előfordulhat a független valutával rendelkező gazdaságokban is. 

Emlékeztetett továbbá arra is, hogy az előző nyáron sokan azt vélték, hogy Olaszország kedvezőtlen helyzete (magas adósság, lassuló gazdasági növekedés) miatt megindulhat az eurózóna haláltusája, de ez egyelőre nem látszik megvalósulni. Ezzel szemben viszont a briteknél kerekedett egy súlyos következményekkel járó valutaválság, amelybe a jegybanknak, a Bank of Englandnek is be kellett avatkoznia.

A szerző végül arra is emlékeztetett, hogy az eurót később még vonzóbbá teheti egy másik változás: a hivatalos, digitális valuták bevezetése. Ezt eddig csak kis gazdaságoknak (Bahama-szigetek, Nigéria) sikerült megvalósítani, de Kínának és az Európai Központi Banknak is vannak már tervei ezzel kapcsolatban.

A magyar kormány máshogy látja az eurókérdést

Ugyanebben a kérdésben a magyar tisztviselők egy másik álláspontot képviselnek. Matolcsy György jegybankelnök még 2021-ben írt arról, hogy nem akar eurót, mert azzal „mindenki rosszul járt, és az nyert, aki megtartotta a nemzeti valutáját” (tavaly szeptemberben viszont már arról beszélt, hogy vállalható az euró Magyarország részéről is, csak „felkészültnek” kell lenni). 

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már a meghallgatásakor is azt mondta: rövid és középtávon esélytelen az euró bevezetése, legfeljebb hosszú távon lehet erről szó. Tavaly nyáron is az euróövezet lehetséges összeomlásáról írt jegyzetet Olaszország esetére utalva. 

Az Indexen szakértőket megkérdezve szedtük össze tavaly júliusban, majd utána az ősszel is azt, hogy milyen előnyei és hátrányai lennének az euró bevezetésének. 

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)