- Gazdaság
- költségvetés
- költségvetési tanács
- parlament
- tudósítás
- varga mihály
- matolcsy györgy
- pénzügyminisztérium
Meghaladhatja a bérek növekedése idén az inflációt
További Gazdaság cikkek
- A nagy ingatlanpiaci dilemma: megzabolázhatók-e az elszabadult árak?
- Havi egymillió forintos fizetéssel csábítanának dolgozókat a budapesti karácsonyi vásárra
- Nyitott a munkahelyváltásra a fehérgalléros dolgozók többsége
- Visszavonta a Mol minősítését a Moody's
- Felolvasták Nagy Mártonnak, melyek most a legnagyobb problémák a vállalkozók szerint
A kormány 2022. december 29-én módosította a 2023-as költségvetést. Habár a Költségvetési Tanács korábban már jóváhagyta a módosítást, a Költségvetési Bizottságot ma tájékoztatták. Az ülésre meghívták Varga Mihály pénzügyminisztert és Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét is, azonban a bizottság előtt egyikük sem jelent meg.
az indoklás szerint azért, mert levélben már értesítették a döntésről a Költségvetési tanácsot.
A költségvetés bemutatása
A pénzügyminisztert az ülésen Banai Péter Benő, a PM államtitkára képviselte, aki a 2023-as büdzséről elmondta, hogy
senki nem gondolta, hogy az uniós szankciók ilyen súlyos hatásokkal fognak járni.
Az államtitkár szerint senki, még az Európai Bizottság sem gondolta, hogy ennyire meg fog változni a gazdasági környezet. Ezekre pedig reagálnia kellett a kormánynak. Tavaly még reális volt a 4 százalékos gazdasági növekedés, idén már az 1,5 százalék tűnik reálisnak a 15 százalékos infláció mellett. Kitért arra is, hogy a szaktárca szerint a bérek növekedése meg fogja haladni az inflációs szintet.
Élve a jogi felhatalmazással, a kormány veszélyhelyzeti rendeletet alkotott. Ennek a rendeletnek a megalkotásakor négy fő területre összpontosítottak:
- Az első cél a munkahelyek megvédése. A foglalkoztatottság rekordmagasan van a kormány szerint, és ezt a célt a Pénzügyminisztérium továbbra is prioritásként kezeli. „Az intézkedésekkel a munkahelyeket védjük meg” – fogalmazott az államtitkár.
- A második fő terület a rezsivédelem. „A háború most is tart, szerencsére alacsony a gáznak az ára, de nem tudjuk, mit fog hozni a jövő. Ezért növeltük a rezsivédelmi alapot, ez 2023-ban meghaladja a 2600 milliárd forintot.”
- A harmadik fontos ügy a családok támogatása. A magyar kormány nem szeretné csökkenteni idén a támogatásokat, kiemelt cél a reprodukciós ráta emelése.
- A kormány szerint továbbra is kiemelt cél a nyugdíjak reálértékének a megőrzése.
A többletbevételek mellett a kormány azt a döntést hozta, hogy megnöveli a költségvetés tartalékait, és egyúttal a hiánycélt 3,9 százalékra növelik.
Teljesen más makrogazdasági helyzettel szembesültünk, és ez a 2023-as jogi gyakorlat megfelel a jogszabályoknak
– hívta fel erre az államtitkár többször is a figyelmet, majd hozzátette: jelenleg is veszélyhelyzeti rendelettel működik az ország, ennek megfelelően jártak most el.
Ellenzéki képviselők szerint ez abszurd
Az ellenzéki képviselők arra mutattak rá, hogy a jogszabályi lehetőség valóban megvan erre a rendkívüli költségvetési módosításra, ugyanakkor szerintük erre már 2022 második felében is lehetett volna készülni. Teljesen abszurdnak tartják, hogy ennyit csúszott ez a költségvetés. Jámbor András számítása szerint a jelenlegi költségvetés 3000 forintnyi (ezt később 30 ezer forintra helyesbítette a politikus) támogatást nyújt családonként, ha leosztják a teljesen ezen a költségvetési soron lévő előirányzatot.
Tóth Endre, a Momentum képviselője szerint „ez egy abszurd szabályozás. Európában nincs erre példa, hogy különleges jogrend legyen, és így fogadjanak el költségvetést. Még az előző rendszerben se volt erre példa”. A politikus szerint autokrata rendszer alakul ki, amely egy tudatos rombolás.
Ander Balázs ellenzéki képviselő szerint ezt az egész „balhét” egy szakmai szempontból teljesen elfogadható államtitkárral viteti el a kormány. Továbbá úgy véli, ez a rendkívüli és szokatlan elfogadása a költségvetésnek ürügyet is adhat arra Brüsszelnek arra, hogy az uniós pénzek ne érkezzenek rendesen Magyarországra.
Reagált az államtitkár a kérdésekre
Banai Péter Benő a kérdésekre válaszolva rámutatott arra, hogy a korai költségvetésnek valóban vannak előnyei és hátrányai. Például az segíti a kiszámíthatóságot bevételi oldalon, az adótervezetével pedig támogatja a vállalatok felkészülését.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy egyetlen egy előrejelzés se készült arra, ami most a makrogazdaságokban látható.
A Pénzügyminisztérium államtitkára szerint „a legnagyobb szociális segítséget a munka jelenti”, ezért a munkaalapú társadalomban hisz a kormány. Többször felhívta a figyelmet a gazdaságfilozófiai különbségekre a kormányzat és az ellenzék között.
Banai Péter Benő szerint a rezsivédelmi alap által háztartásonként nem 30 ezer forint támogatásban részesülnek az emberek, hanem 181 ezer forinttal számolhatnak. Hozzátette: mivel a a piaci ár folyamatosan változik, így a támogatás mértéke is dinamikus.
Az orosz gázszerződés konkrétuma egy minősített információ, ezért pont akkor követnék el jogsértést, ha erről konkrétumokat osztanék meg
– emelte ki az államtitkár, aki az általános forgalmi adóval kapcsolatosan arról számolt be, hogy többlettel azért számolnak mert nőni fog az infláció, illetve lesznek bérnövekedések, amely megjelenik a költségvetési soron.
Tájékoztatása szerint a kormány azon dolgozik, hogy a foglalkoztatottak szintje megmaradjon és „ez a háború árnyékában jóval nehezebb.”
Nincs vita abban, hogy ki kell vezetni az ársapkákat, a kérdés csak az időpont – szögezte le.
(Borítókép: Banai Péter Benő 2021-ben. Fot ó: Koszticsák Szilárd / MTI)