Lenyúlják őket a külföldi multik, a pénz sem akadály

Több tényező is kedvezőtlenül hatott az IT-szektorra az elmúlt három évben: leginkább az infláció, a növekvő bérigények és a forint gyengülése tépázta. A vállalkozások ráadásul nehezen találnak munkaerőt, amit nehezít, hogy sokszor külföldi cégek csapnak le a dolgozókra.

A jelenség erősödésében szerepet játszott a távolról végezhető munka (remote work) elterjedése, amit a Covid-válság felgyorsított – világított rá kutatásában a Makronóm Intézet, melyben száznál is több IT céges vezetőt kérdeztek meg az ágazat helyzetéről.

A nagy bérverseny megdobta az IT-szektorban dolgozók fizetését: 561 ezer forint a tavaly végzett junior informatikusok havi átlagjövedelme, egymillió felett a tapasztaltabbaké, ráadásul az IT-cégek extra juttatásokkal segítik a dolgozóikat – mutattuk be korábban a PROGmasters felmérését.

Élethosszig tartó tanulás

A Makronóm Intézet kutatása szerint az IT-szektorban csupán a cégek egyharmadának volt együttműködése egyetemekkel és egyéb oktatási intézményekkel.

A vállalkozások elsősorban felsőfokú végzettségű munkavállalókat  alkalmaznak, a toborzásnál a legtöbb esetben a személyes ajánlásokra támaszkodnak.

Az együttműködések leggyakoribb formája a gyakornoki program (41 százalék), valamint az oktatási intézményben a vendégelőadás (23 százalék). Ezek mind hozzásegíthetik a diákokat ahhoz, hogy a legújabb technológiákkal találkozhassanak, illetve megismerhessék a piaci trendeket és a legaktuálisabb problémákat – vélik a kutatók.

Az IT-szektorban gyorsan változik a technológia, ezt jól mutatja a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése is. Éppen ezért a tanulás sosem áll meg az informatikai munkakörökben. Ezt a cégvezérek is belátják, a vállalkozások 61 százaléka szervez belső képzést a munkavállalói számára.

Akiknél nincs belső képzésre lehetőség, azoknál a vállalatvezetők szerint nincs igény a belső képzésekre, illetve nem tartotta relevánsnak vagy fontosnak. A képzés hiányát továbbá azzal magyarázták, hogy mindenki rendelkezik a munkájához szükséges ismeretekkel, továbbfejlesztésre a jelenlegi üzletmenet mellett nincs elegendő idő – derült ki a kutatásból.

Stabil munkahely

Kirobbanó növekedésen ment keresztül a hazai IT-szektor az elmúlt pár évben, a Covid-válság meg sem karcolta az informatikai cégeket, sőt katalizátorként hajtotta őket előre, elég csak a gyorsuló digitalizációra gondolni.

A hazai IT-szektor a versenypiac szinte minden ágazatát célozza, legfontosabb terméke a saját szoftver fejlesztése, szolgáltatás nyújtása. Az IT-cégek több mint fele exportál, a szegmens versenyképessége vitathatatlan. Az ország kitörési pontja lehet.

A vállalkozások közel harmadának van külföldi jelenléte, amely a sales tevékenységet, a külföldi fejlesztőbázist, a külföldi kereskedő alkalmazását, valamint iroda fenntartását foglalja magában.

Ugyanakkor a megkérdezettek közel felénél problémát okoz az energiaár-emelkedés. Arra számítanak, hogy a vevőik körében is jelentős változások lesznek az energiadrágulás miatt, amelyek kihatnak a tervezett beruházásaikra. A vállalatvezetők arra számítanak, hogy többségben lesznek azok a vevőik, akik visszafogják emiatt a tervezett fejlesztéseket.

Kevés a női programozó

Napjainkban az Európai Unión belül mintegy nyolcmillió IKT (információs és kommunikációs) szakember dolgozik, és csupán 19 százalékuk nő, Magyarországon pedig ennél is kedvezőtlenebb a helyzet, itthon a nők aránya a digitális szakemberek körében csupán 14 százalék – mondta el az Indexnek Tajthy Krisztina, a Szövetség a digitális gazdaságért (IVSZ) szervezet főtitkára.

Az IVSZ célkitűzései közé tartozik, hogy növelje a nők aranyát a hazai digitális gazdaságban, ezáltal is csökkentve a hazai informatikushiányt. A szervezet tavaly elvégzett Femintech – Tedd láthatóvá kutatásának eredményei szerint a kevés női szakemberek jelenléte a piacon több tényezőn múlik.

Emellett a nők előtt nagyon kevés női példakép áll, az úgynevezett üvegplafonhatás miatt ugyanis kevesen jutnak el vezetői pozíciókba, ritkán lehet női előadókat látni az IT konferenciákon vagy éppen nyilatkozót a sajtóban. Rugalmas foglalkoztatással, a részmunkaidő elterjedésével, példaképek bemutatásával lehetne javítani ezen az arányon. Tajthy Krisztina szerint ez irányban történnek pozitív változások, és a munkáltatók is egyre nyitottabbak a nők foglalkoztatása iránt.

(Borítókép: Getty Images)