Párhuzamos valóságban élünk: már 10. hónapja csökken az élelmiszerek ára

Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) árindexe, amely a világszerte leginkább forgalmazott élelmiszerárukat követi nyomon, januárban átlagosan 131,2 ponton állt, szemben a decemberi 132,2 ponttal.

A növényi olajok, a tejtermékek és a cukor árának csökkenése lefelé húzta az indexet, míg a gabonafélék és a húsok ára nagyrészt mozdulatlan maradt. Januárban már a tizedik egymást követő hónapban csökkentek az élelmiszerárak, és a tavaly márciusi rekordhoz képest 18 százalékkal maradtak el – közölte a FAO.

A magyarországi boltokban a száguldó élelmiszerárakat nézve nehéz lehet elképzelni, hogy világviszonylatban egyébként csökken az élelmiszerek ára. Hazánkat az aszály, az energiaválság és még számos más tényező kifejezetten erősen sújtotta, ami az élelmiszerek árát is felhajtotta. Már a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálódik, hiszen sok esetben már az inflációval is nehezen magyarázható egyes termékek drágulása. 

Több búza, kevesebb rizs

A FAO gabonaárindexe januárban mindössze 0,1 százalékkal emelkedett havi szinten, ami éves szinten 4,8 százalékos növekedést jelent. A búza nemzetközi ára 2,5 százalékkal csökkent, mivel az ausztráliai és oroszországi termelés meghaladta a várakozásokat. A rizs ára ezzel szemben 6,2 százalékkal megugrott, részben az ázsiai exportáló országok erős helyi keresletének köszönhetően.

A gabonafélék kínálatát és keresletét tekintve a FAO közölte, hogy 2022-ben rekordszintű globális búzatermésre számít, látva az ausztrál és oroszországi termés-előrejelzéseket.

A világ rizstermelésére vonatkozó előrejelzést a vártnál alacsonyabb kínai termelés miatt lefelé módosították, most 2,6 százalékos csökkenést jósolnak a 2021-es történelmi csúcshoz képest.

2023-as előrejelzésében a FAO szerint az északi féltekén bővülni fog az őszi búza termesztése. Figyelmeztetett azonban arra, hogy a magas műtrágyaköltségek hatással lehetnek a hozamokra.

(Borítókép: Bocsi Krisztián / Bloomberg / Getty Images)