Pillanatokon belül elolvadhat a béremelés, újabb tárgyalásokra lehet szükség

Amennyiben beigazolódnak az elmúlt hónapok egyre nagyobb inflációt jósoló előrejelzései, egyre valószínűbb, hogy a minimálbér 16, illetve a bérminimum 14 százalékos emelése nem lesz elegendő az életszínvonal megtartásához. Ezzel párhuzamosan az elkövetkező hónapokban minden bizonnyal csökkenni fog a legkisebb bérek reálértéke.

Ennek ellensúlyozására a szakszervezetek az év második felében ülnének tárgyalóasztalhoz a kormány képviselőivel, de csak abban az esetben, ha az infláció, az addig beérkező adatok alapján, 2 százalékponttal meghaladja a béremelkedést – mondták a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek a portfolio.hu megkeresésére.

„Amikor tavaly megállapodtak a minimálbér 16 százalékos és a bérminimum 14 százalékos emeléséről, még reális volt a 14-16 százalékos éves infláció feltételezése. Később azonban ismertté vált az év eleji 20 százalékos mérték az év első hónapjaira vonatkozóan” – mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.

Ha a félévi adatok után is jelentős az eltérés a béremelés mértéke és az infláció között, akkor ülhetünk újra tárgyalóasztalhoz

– tette hozzá, kiemelve: az infláció mértékének ekkorra legalább 2 százalékponttal magasabbnak kell lennie a vártnál, hogy újra egyeztethessenek a munkáltatók a munkavállalói érdekképviseletekkel.

Felelősség volt a megállapodásban

„Már tavaly év végén láttuk, hogy az előre jelzettnél magasabb lehet majd a 2023-as infláció, ezért szerettünk volna egy nagyobb mértékű fizetésemelést, de végül belementünk a bérmegállapodásba, mert felelősségünk volt a megegyezés megszületésében, hogy már év elejétől legyen fizetésemelkedés” – mondta Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, emlékeztetve, hogy ők eleve magasabb, 20 százalékot meghaladó fizetésemelést szerettek volna elérni.

„Hacsak korábban nem üt be egy még nagyobb krízis, akkor július az a hónap, amikor tárgyalóasztalhoz ülhetünk, persze csak akkor, ha nem lesz recesszió, mert akkor hiába magasabb az áremelkedések üteme, nem túl valószínű, hogy a cégeknek lesz pénzük további béremelésre” – tette hozzá.

Folyamatosan egyeztetnek

Tavaly az éves átlagos infláció 14,5 százalékon alakult, az átlagbérek emelkedése követte, a minimális bértételek emelkedése pedig meghaladta ezt a szintet – mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

„A bérmegállapodás értelmében, ha a várakozások szerint az infláció a fél év végéhez közeledve meghaladja a 18 százalékos éves mértéket, akkor tárgyalóasztalhoz ülünk” – tette hozzá, megemlítve, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultáció Fóruma a bértárgyalásoktól függetlenül is egyeztet a munka világát érintő legfontosabb kérdésekben, és arra számít, hogy az idei év első fél évében is lesznek ilyen megbeszélések.

Figyelni kell a cégek teherbíró képességére

A szakszervezetek megjegyezték, hogy a minimális béreknél figyelembe kell venni a vállalkozások teherbíró képességét, hiszen a legkevésbé versenyképes területen működő cégek számára komoly gondot okozhat a megemelt fizetések kigazdálkodása, ami akár a fennmaradásukat is veszélyeztetheti.

Ha ezeket a cégeket ellehetetlenítjük, sok esetben munka nélkül maradnak az ott dolgozók, és akkor nem az a kérdés, hogy miért nem emelkedett a bér még néhány százalékot, hanem az, hogy miből élnek meg az érintettek a munkalehetőség elvesztésével

– vázolta Perlusz László.

Az állam felteszi a kezét

A szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek is egyetértettek, hogy az államtól idén nem várható segítség a további béremelésekhez. Ezt egyébként Orbán Viktor is jelezte tavaly novemberben egy konferencián, amikor arról beszélt: egyesek szeretnék, hogy az állam csökkentse a dolgozók által fizetendő járulékokat. 

Nem tudjuk csökkenteni a tb-járulékot, mert a falnál vagyunk már, nincs hová hátrálni. Nem tud kigazdálkodni a magyar költségvetés járulékcsökkentést

– mondta akkor a miniszterelnök. Az állam mindössze annyit vállalt 2023-ra, hogy nem csökkenti, de legalább nem is növeli a béreket és járulékokat terhelő adókat.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)