Még nem most, de hamarosan tele lehet a programozók gatyája

Több szakértő is találgatja, hogy milyen munkákat helyettesíthet a jövőben a mesterséges intelligencia. Azt már tudjuk, hogy a könyvelők munkájáért bejelentkezik, illetve az újságíróknak, grafikusoknak, zenészeknek is van félnivalójuk. Miután a művészekre alaposan ráijesztett a technológia, arról már kevesebb szó esik, hogy a programot hatalmasra tápláló informatikai szakemberek mennyire félhetnek attól, hogy a kiokosított gép átveszi az ő munkahelyüket is. 

Kulcskérdés, hogy mennyire lehet majd bizonyítani, hogy az MI által előállított program helyes. Amíg erre nincsenek garanciák, addig nem várható, hogy valóban elbocsátanák a programozókat, így egyelőre fellélegezhetnek – mondta Gulyás László, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Mesterséges Intelligencia Szakosztályának elnöke, aki szerint 

Tesztelőre és megfelelő specifikációt író szakemberre azonban továbbra is szükség lesz. A tesztelés talán ugyancsak kiváltható lesz programmal, de az eredmények értékelésénél sokszor kell még emberi tudás. A feladatok meghatározása viszont biztos emberi feladat marad – magyarázta a szakértő.

Izgulhatnak a programozók?

Sikeresen veszi a ChatGPT szövegíró robot a Google kezdő kódolóknak szóló állásinterjúján szereplő feladatok akadályait. Továbbá a ChatGPT-t tesztelő Amazon-alkalmazottak szerint is nagyon jó munkát végez az ügyfélszolgálati kérdések megválaszolásában, a képzési dokumentumok készítésében, és erősen teljesít a vállalati stratégiával kapcsolatos kérdések megválaszolásában.

Az OpenAI csendben több száz nemzetközi vállalkozót vett fel, hogy mesterséges intelligenciáját szoftverfejlesztésre képezze ki – írja elemzésében a Semafor. 

Bár az OpenAI-nak már van egy Codex nevű terméke, amely képes a természetes nyelvet működő kóddá alakítani, a vállalat felvételi hulláma azt jelzi, hogy tovább kívánja fejleszteni a technológiát, amely később képes lehet programozókat helyettesíteni. 

Oded Netzer, a Columbia Business School professzora mégis úgy véli, hogy az MI inkább segíteni fogja a programozókat, mintsem helyettesíteni őket. 

„Elsősorban a munkahelyek javítását szolgálja, nem pedig a teljes helyettesítését” – mondta Netzer a CBS MoneyWatchnak.

Okos, de mégis fafejű

Gulyás László szerint az, aki valaha próbált már a legegyszerűbb feladatoknál bonyolultabbat legprogramozni, tapasztalhatta, hogy nagyon nehéz egzaktul leírni, hogy mit is szeretnénk. A klasszikus programok nagyon „fafejűek”, nem ismerik a számunkra alapvető kontextusokat, és ha valami félreérthető, akkor jó eséllyel lesz olyan eset, amikor félreértik. Ezt egy programozói viccel szemléltette az ELTE egyetemi docense:

– Drágám, menj már el a boltba, és hozz tejet! Ja, és ha van tojás, hozz tízet!

Kisvártatva hazaér a férj:

– De drágám, miért hoztál tíz liter tejet?!

– Mert volt tojás.

A ChatGPT ígérete persze az, hogy ismerni fogja az emberi háttértudás nagyját, tehát megérti majd a kontextusokat is. Ez jól hangzik, de ami a hétköznapokban jó háttértudás, az nem biztos, hogy mindig és azonnal jó lesz a programkészítéshez is. Elsősorban az szól emellett, hogy a nagyobb, komolyabb IT-projektek erőforrásainak jelentős része az úgynevezett specifikációra, a követelmények rögzítésére szokott elmenni. Ilyenkor az IT-céget képviselő, magasan képzett, tapasztalt emberek dolgoznak együtt a megrendelő képviselőivel azon, hogy pontosan megfogalmazzák a feladat minden részletét. Jellemzően ezek többhetes, hónapos munkafolyamatok, és még így sem ritkák a félreértések. Tehát ember és ember között sem könnyű ez a fajta precíz kommunikáció, nemhogy egy gép számára – világít rá Gulyás László.

Figyelmeztet, hogy a ChatGPT-vel előállított programok esetén a felelősség kérdése sem egyértelmű. Ki felel a hibából adódó esetleges kárért: az, aki az MI-vel előállította, vagy az MI fejlesztője?

Korábbi interjúnkban George Tilesch mesterségesintelligencia-szakértő kiemelte: 

Ha több időt eltöltünk a robot használatával, hamar rájövünk, hogy közel sem tévedhetetlen. Az Index szerkesztőségében teszteltük a robotot, és arra jutottunk, hogy még az általános iskolai matematikai feladatokban is hibát ejt, ugyanakkor szilárd határozottsággal közli, hogy az a jó válasz.

Masszív átképzési hullám jöhet

Bár az Oxfordi Egyetem egy 2013-as tanulmányában azt írta, hogy a következő 20 évben az amerikai munkahelyek 47 százalékát szüntetheti meg a mesterséges intelligencia, úgy tűnik, ez a jóslat tévesnek bizonyult.

Anu Madgavkar, a McKinsey Global Institute partnere szerint ez azért van így, mert a hibák és az elfogultság elkerülése érdekében továbbra is emberi ítélőképességre van szükség – mondta az Insidernek.

Mark Muro, a Brookings Institute vezető munkatársa az MI amerikai munkaerőre gyakorolt hatását kutatta, és arra jutott, hogy a ChatGPT-hez hasonló fejlett technológiák gyorsabban tudnak kódot írni, mint az emberek, ami azt jelenti, hogy a munkát kevesebb alkalmazottal lehet elvégezni. Ez akár masszív elbocsátási vagy átképzési hullámhoz vezethet a jövőben.

University 3.0 modell

Az ELTE Informatikai Karán már több éve kínálnak mesterségesintelligencia-specializációt a mesterképzésben részt vevő hallgatóiknak. Ez a kétéves képzés a legújabb MI-technológiákat tekinti át, lehetőséget adva az egyéni specializációra. Így a hallgatók megkapják a technológiák közös részét, de saját maguk választhatnak az alkalmazásspecifikus területek, például a képfeldolgozás és a természetes nyelvek között.

A képzés felelőse a nemrégiben alakult Mesterséges Intelligencia Ipari Tanszék – világított rá az egyetem docense.

Az ELTE Informatikai Karán a university 3.0 modellt követik. Ebben a kutatóegyetemek két hagyományos, egymással integrált tevékenysége – az oktatás és a kutatás – mellett megjelenik egy harmadik, igen fontos tevékenység: az innováció. Az innováció ebben a kontextusban az eredmények hasznosítására, piacra vitelére, illetve annak támogatására való képességet jelenti. Szokás ezért ezt innovációs-vállalkozói tevékenységnek, illetve ezt célzó oktatásnak is nevezni.

Mindez erős ipari együttműködések formájában valósul meg, amelynek zászlóshajói az ipari tanszékek, amelyek már létükben is egy-egy komoly, elmélyült egyetemi-vállalati együttműködést valósítanak meg. Ilyen tanszék például a Boschsal közösen létrehozott Mesterséges Intelligencia Tanszék vagy a Deutsche Telekom segítségével megalakult Adattudományi Tanszék. De ezeken túlmenően is számos ipari projekt jött létre a kar köré épülő egyetemi-vállalati innovációs ökoszisztéma működésének következményeként. Gulyás László szerint így a hallgatók az elméleti tudás mellett egy jövőbiztos, gyakorlatorientált képzést kapnak, amivel könnyen vehetik a szakma kihívásait.

(Borítókép: Midjourney / Index)