Energiaválság: senki nincs biztonságban, különösen a legkisebbek

Az orosz–ukrán háború következtében kirobbant energiaválság az állampolgárokon túl a vállalati szektort is megviseli. Az utóbbi csoporton belül a nemzetgazdaság szempontjából a kis és középvállalkozások jövője kardinális, mivel oroszlánrészt vállalnak a magyar GDP-termelésben. Ezt a kormány is felismerte: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyáron úgy fogalmazott,

nemcsak a lakosság rezsicsökkentésének fenntartása, hanem az energiaintenzív iparágakban a sérülékeny kis- és középvállalatok támogatása is egyre fontosabbá válik.

Kijelentéseit követően a kormány számos programot indított el a kkv-szektor megvédésére. Legutóbb a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot jelentették be, amely 700 milliárd forintos hitelkeretet biztosít a vállalkozások számára. Ugyanakkor a heterogén jellegből adódóan a kkv-szektorban végbemenő folyamatok rendkívül szerteágazók.

Hatékonyság mindenek felett

A K&H Bank legfrissebb kutatásában külön foglalkozik azzal, hogy egyre nagyobb gondot okoz a cégeknek az infláció és az energiaköltségek folyamatos emelkedése. A tavalyi év második negyedévéhez képest az infláció közel duplaannyi cégnek, az energiaköltségek növekedése pedig 20 százalék helyett már a vállalkozások 30 százalékának akadályozta a tevékenységét.

A megváltozott körülmények jelentős kihívást okoznak a költségek tervezésében, továbbá ahogy csökken egy vállalkozás mérete, úgy növekszik a likviditási nehézsége is. „A mostani felmérésünk szerint az elmúlt hat évben nem voltak ennyire pesszimisták ezek a vállalkozások. Egyértelműen azt gondolják, az elkövetkezendő időszak számukra sokkal nehezebb lesz” – fogalmazott az Index megkeresésére Rammacher Zoltán, a K&H kkv-marketing- és értékesítéstámogatás vezetője.

Rammacher Zoltán kiemelte: míg a kkv-k 2022 második negyedévében a növekvő munkaerőhiányra és a növekvő árfolyamváltozásra panaszkodtak, az utolsó negyedévben már az inflációt és az energiaköltségek megnövekedését nevezték meg prioritásként.

A finanszírozást tekintve is akadnak mentőövek. A hiteleket nézve a szektor alsó szegmensében a Széchenyi Hitelkártya Program terjedt el. „Ezt fogja tovább támogatni – nagyon hasonló feltételek mellett – a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram” – közölte Rammacher Zoltán, aki hozzátette: a kkv-k ötöde úgy nyilatkozott, hogy a növekvő működési költségek megkérdőjelezik a működésüket is. Ezzel szemben egyes cégek – nagyjából szintén húsz százalék – korszerűsítési folyamatok megkezdéséről számoltak be. 

A cégek többféle módon próbálnak faragni az energiaköltségekből:

• A fűtéskorlátozása (35 százalék) az első, de a világítás (23 százalék) csökkentésével és az energetikai rendszerek, berendezések korszerűsítésével (22 százalék) is kalkulálnak.
• Emellett a vállalkozások 13 százaléka a téli leállást, illetve a céges autók használatának szigorítását vagy azok számának csökkentését (11 százalék) is fontolóra vette.

„Mindenki próbálja a leghatékonyabban felhasználni az energiáját. Mivel látjuk, hogy ezen vállalkozási körnek egy bizonyos része valóban segítségre szorul, így folyamatosan keressük annak a lehetőségét, hogy a finanszírozáson túl mivel tudunk segíteni. Ezért indítottuk el a K&H: üzletet ide! Programot, ahol interaktív térképen tudják megosztani egymással a vállalkozások az üzlethelyiségeiket” – ismertette Rammacher Zoltán.

Habár a cégek többsége, azaz 78 százaléka nem tervez energetikai fejlesztést, modernebb, innovatív eszközökkel, berendezésekkel komoly költségcsökkentés érhető el. Az energiaválság végeredménye nagyon leegyszerűsítve oda fog vezetni, hogy azok a vállalatok, akik életben maradtak, és az energiarendszerük korszerűsítésével reagáltak, végül egy egységnyi készterméket kevesebb energia igénybevételével állítanak majd elő. „Az előremutató beruházásoknak köszönhetően jobb teljesítményt érhetnek el a következő időszakban” – fogalmazott a K&H szakértője.

Már saját erőből is finanszíroznak

Essősy Zsombor, az átfogó kkv-s energiafelmérést végző szervezet, a Magyarok a Piacon Klub elnöke szerint a szektorban korábban mindenki vészforgatókönyvekkel számolt. Ugyanakkor mostanra az látszik, hogy az, amitől sokan féltek az elején, végül nem alakult ki.

Vannak olyan szektorok, ahol tízszeresére emelkedtek az energiaárak, de nem mindegy, hogy korábban az összköltségen belül mekkora volt az energiaköltség. Ha eddig az energiaköltségek 1-2 százalékot tettek ki, és most megsokszorozódtak akár nyolc-tízszeresére, akkor is a teljes költségeken belül 10-20 százalékról beszélhetünk, amit tovább tudtak terhelni

– fejtette ki Essősy Zsombor, aki hangsúlyozta: „Szerencsére a teljes szektoron belül kisebbségben vannak az energiaintenzív ágazat szereplői. A nyári ijedtség jóval nagyobb volt” – összegezte.

A kkv-k alkalmazkodását jól példázza egy meg nem nevezett alumíniumipari vállalat, amely úgy tudott energiaköltséget csökkenteni, hogy már nem öt, hanem csak négy napon termel, ami 25-30 százalék feletti megtakarítást eredményezett. 

Az energiakorszerűsítéssel, ahogy korábban bemutattuk, a kkv-k nagyjából 20 százaléka számol, de itt számos finanszírozási kérdés is felmerül. A Magyarok a Piacon Klub elnöke szerint a válság előtt a cégeknél komoly megtakarítások keletkeztek, szerencsére számos hitel és pályázat is elérhető számukra, további jelentős segítséget jelent majd az uniós pénzcsaphoz való hozzáférés. Ezért Essősy Zsombor szerint egyes cégek kivárnak, míg mások már elkezdték az energiaköltség-csökkentő beruházásokat, amelyeket a saját erőn túl hitelből is finanszíroznak.

(Borítókép: Index)