Tízmilliárdokat bukhatunk, ha egy elemzőház homályos szemüveggel néz Magyarországra

A Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WIIW) nevű, bécsi székhelyű kutatóintézet legfrissebb előrejelzésében 1 százalékos gazdasági visszaesést vetít előre Magyarországra 2023-ra, miközben az inflációt 16 százalékra várja. Ez merőben más képet fest, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF; 1,8 százalék), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD; 1,5 százalék) vagy a jellemzően pesszimista Európai Bizottság (EB; 0,1 százalék) előrejelzései – világított rá György László kormánybiztos a Kossuth rádió csütörtök reggeli adásában.

Tíztől százmilliárd forintig is terjedhet a kár, amelyet egy elemzőház téves előrejelzései okozhatnak, ha azzal elveszik a beruházók kedvét attól, hogy valóra váltsák a jobb gazdasági teljesítmény idejére tervezett beruházásaikat

– mondta a kormánybiztos. Szerinte azért juthatott a bécsi elemzőház erre a következtetésre, mert nem követik olyan szorosan a magyar gazdaság fejleményeit, mint a nagy nemzetközi intézmények makrogazdasági részlegei vagy a hazai elemzőintézetek.

A bécsi elemzőház arra alapozza az idei évre vonatkozó 1 százalékos gazdasági visszaesést, hogy az uniós pénzek ügye bizonytalanságot okoz a magyar gazdaságban. A kormánybiztos ismertette, hogy már célegyenesbe fordult a forrásvesztés elkerüléséért vívott küzdelem, amelyet a piacok is elismernek, hiszen ennek hatására erősödött az elmúlt bő egy hónapban a forint közel 9 százalékot.

Azért tartja problémásnak a bécsi elemzőház előrejelzéseit, mert a várakozások visszahatnak a növekedésre, ha a beruházók azt veszik alapul a beruházási döntéseiknél. Ezért nagy felelősség, hogy hiteles képet adjunk a gazdaság állapotáról, hiszen minden hír a várakozásokon keresztül hatással van a gazdasági szereplők viselkedésére – mondta György László.

Beruházásokban kiemelkedünk

György László a Makronóm Intézet adataira hivatkozva ismertette, hogy a magyar gazdaság 1,0 százalék körül növekedhet 2023-ban, ezzel éves átlagban elkerülve a recessziót, jelentős felfele, vagyis nagyobb növekedés irányába mutató úgynevezett pozitív kockázatokkal. A magyar kormány az OECD-hez hasonlóan 1,5 százalékos növekedést vár 2023-ra. A növekedés egyik hajtóereje az export lehet.

A kormánybiztos rámutatott, hogy a magyar beruházási ráta uniós viszonylatban magas, jelenleg 27 százalék felett van, ami számottevően magasabb az Európai Uniót jellemző 22 százalék körüli vagy a visegrádi országok átlagát jellemző közel 20 százalékos értéknél.

Mintha egyes elemzőházak nem vennék figyelembe a stabil fundamentumokat, a magyar gazdasági alapokat

– mondta a kormánybiztos.

A Makronóm Intézet friss elemzése szerint a magas beruházási ráta fennmaradását támasztja alá az, hogy november végén az építőipar rendelésállománya mindössze 1,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi, magas értéktől. Az idei növekedés várakozásaik szerint nem egyenletesen alakul az egyes negyedévek között: az év első felében az éves alapú GDP-változás gyengébben, míg a második felében erősebben alakulhat.

György László kiemelte, hogy a kormány beruházásokkal és munkahelyteremtéssel készül a jövő kihívásaira. Ezért indították el a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot, a Gyármentő Programot, az energiaintenzív vállalkozásokat támogató programot. Közel 3000 milliárd forintnyi kedvezményes kamatozású hitel és tőkeforrás áll a vállalkozások rendelkezésére Magyarországon 2023-ban.

(Borítókép: György László 2022. október 12-én. Fotó:  Kovács Tamás / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!