A magas árak láttán a magyarok inkább kifordulnak az autókereskedésből

Alig győzték kapkodni a fejüket a lízingpiac szereplői, annyi hatás érte a szektort az utóbbi egy évben, például a háború, energiaválság, a forint volatilitása – mondta Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnökségi tagja. 

Kifejezetten károsnak nevezte az iparűzési adót, szerinte az bebörtönzi az ügyfelek lehetőségeit, hiszen megdrágítja a lízingszerződéseket.

Elmondta, hogy 2019 és 2022 között a legtöbb eszközkategóriában nőtt vagy stagnált a finanszírozott összeg Magyarországon, a bővülés éllovasai a mezőgazdasági eszközök, a nagyhaszonjárművek és a refinanszírozott flotta voltak.

Ezzel párhuzamosan viszont drámai visszaesés volt tapasztalható a szerződésszám alakulásában a retail autók terén, ami 42 százalékkal volt kevesebb 2019 ugyanezen időszakához képest.

A lízingszerződések drámai csökkenéséért nagyrészt a járművek árának robbanásszerű növekedése és a szállítási problémák miatt állandósult hiány okolható – világított rá a lízingpiaci szakértő.

A retail piacon a lakossági vásárlásokat szinte teljesen átvette a kkv-szektor, a 2019-ben mért 13,6 százalékos részesedésről 2022-re 61,5 százalékra nőtt az arányuk. 

Kedvező támogatások a vállalkozásoknak

A szakértők rávilágítottak, hogy a lakossággal szemben arányaiban több támogatást kaptak a vállalkozások a szektorban. 2022-ben a támogatott finanszírozások összege összesen 203,2 milliárd forint volt 13 863 szerződésdarabszámmal. A támogatott konstrukciók tehát a teljes lízingpiac 24 százalékát tették ki az előző évben. A Széchenyi Kártya Program a legtöbb eszköz kategóriájában sikeres volt, míg az Eximbank termékei leginkább a haszonjárműveknél és gépeknél voltak jellemzőek. A nagycsaládos lízing kifutott, de összesen több mint 8300 szerződés született.

A mezőgazdasági eszközök 82,5 százaléka új, elsősorban kölcsön és zárt végű pénzügyi lízing dominálja ezt a szegmenst. A Növekedési Hitelprogram helyét sikeresen vette át a Széchenyi Kártya Program, amelyen keresztül a mezőgazdasági eszközök finanszírozása elérte a 103 milliárd forintot.

A vállalkozások húzták az ágazatot

A kkv-k mellett a nagyvállalati szektor piaci részesedése is növekedett, amely tavaly már elérte a 15,7 százalékot. Ezzel szemben a lakosság 8782 darabos gépjárműbeszerzése már csak 22 százalékot tesz ki, szemben a 2019-es még 43,6 százalékos részesedéssel – ismertették a szakértők.

A lízingszövetség tagjai által megadott adatok alapján a magyar lízingpiac növekedése 2022 utolsó negyedévében is folytatódott, bár az egész évben tapasztalt kettős hatás erre az időszakra is rányomta a bélyegét. A finanszírozott összeg 859 milliárd forintot tett ki, és 18 százalékkal nőtt, míg a szerződött darabszám 14 százalékkal csökkent (70 476 darab). Az állomány forintban 14,5 százalékkal gyarapodott, míg a darabszám 1 százalékkal csökkent.

A 2022-es adatok alakulását jelentősen befolyásolta egy nagyobb ingatlanlízing-tranzakció, amely nélkül a finanszírozott összeg növekedése csupán 12 százalékot tenne ki, illetve a kkv-k aránya 72 százalék lenne.

Digitalizációban lemaradtunk

A nemzetközi trendek kapcsán Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára elmondta, hogy az európai piac átlagához képest Magyarországon az eszközlízing penetrációja még kifejezetten alacsony, mindössze 10-15 százalékot tesz ki. Ennek hátterében a többi országhoz képest kedvezőtlenebb adózási és szabályozási kérdések mellett a digitalizáció lemaradása áll.

Magyarországhoz hasolóan a kkv-k dominálják az üzleti ügyfelek körét (72 százalék), ugyanakkor a hazainál jóval magasabb, 29 százalék a lakossági szektor aránya az európai átlagot tekintve.

Mit várhatunk 2023-tól?

A 2023-as prognózisok és tervek kapcsán három fő területet említett Kőszegi László. A magas kamatkörnyezet miatt továbbra is nagyon fontosak maradnak a támogatott konstrukciók. Növekvő szerepe lehet az euróalapú finanszírozásnak, viszont a forint-euró árfolyam volatilitása miatt ez korlátozódik azokra az ügyfelekre, akik rendelkeznek elégséges euróbevétellel.

– mutatott rá a szakember.

A piac dinamikusabb bővülését szintén hátráltatja még az átmeneti jelleggel bevezetett bankadó, extraprofitadó, kamatstop és a moratórium, amelyek kivezetésére remélhetőleg szintén sor kerül 2023 végéig – mondta Kőszegi László.

A lízingszövetség erre az évre számos célt tűzött ki, amelyek a hazai lízingpiac fejlődését segíthetik majd elő, mint például a digitalizáció ösztönzése, a zöldlízing feltételeinek megteremtése, a tartós bérlet szerepének növelése.

(Borítókép:  Hendrik Schmidt / picture alliance / Getty Images)