A szakember szerint Orbán Viktor legutóbbi döntése a gázról megkerülhetetlen lépés

Korábban már foglalkoztunk Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki bejelentésével, amely szerint a kormány gázerőműveket tervez építeni, sőt a kabinet részletes számait is ismertettük. Ám fontos ennek a lépésnek a stratégiai hátterét is ismertetni. Így rögtön az elején fontos leszögezni: ha tetszik, ha nem, a modern földgáztüzelésű erőművek jelenleg elengedhetetlen elemei Magyarország villamosenergia-rendszerének. Az Európai Unió tagállamaiban előrehaladott állapotban volt mind a széntüzelésű erőművek, mind az atomerőművek leállítása. De az ambiciózus zöldítési terveket az orosz–ukrán háború felülírta.

Mindig csak a németekre hivatkozunk ilyenkor, de ezek igazak a tagállamok felére. A földgáztüzelésű erőművek két okból váltak kivétellé. Az első, hogy a földgáz a legtisztábban égő, a legkevesebb szén-dioxidot kibocsátó energiahordozó a fosszilisek között. Tulajdonképpen sokkal tisztábban ég, mint a megújulóként kezelt biomassza vagy tűzifa

– összegezte az Index megkeresésre Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatója, aki másik érvnek azt hozta fel, hogy jelenleg – az ipari méretű akkumulátorok hiánya miatt – csak a modern földgáztüzelésű erőművekkel lehet kiegyensúlyozni az egyre nagyobb arányban terjedő, időjárásfüggő megújuló áramtermelést, amelyeknek váltakozik a rendelkezésre állásuk.

A kutató lapunknak kiemelt egy paradox helyzetet is: Európa erős földgázfüggőségének épp a nap- és szélerőművek robbanásszerű elterjedése volt az egyik fő oka. Földgáz nélkül a megújuló áramtermelés sem tud hasítani.

Jöjjenek rögtön a számok

A hazai hagyományos erőművi flotta összes beépített kapacitása 6800-6900 megawatt, ennek nagyjából a fele földgáztüzelésű erőmű volt 2020-ban.

„Ezek közül már több régóta szünetelteti a tevékenységét. Csak teljes felújítás után lehetne újra harcképes, például a valaha 1000 megawatt beépített kapacitású Tisza II Erőmű” – közölte Toldi Ottó.

Arra is fontos kitérni, hogy a modern, hatékony gázerőművek – a gönyüi, dunamenti, csepeli – ennek ellenére jelenleg is erősségei a magyar villamosenergia-rendszernek. Nem beszélve a gyorsindítású egységekről – ilyen a litéri, sajószögedi, bakonyi erőmű.

„Az évi 45 terawattórás magyar áramfogyasztásnak akár az 5-10 százalékára is felmehet egy-egy energiaintenzív iparág igénye. A többéves teljes felfutási szakasz után a tervezett új erőművek és a naperőművi kapacitások további gyors növekedése teljes egészében, rizikó nélkül fedezhetik. És azt még be sem kalkuláltuk, hogy közben nemcsak Paks II épül majd fel, hanem Paks I sem áll le a tervezett 2032–2037-es időszakban” – emelte ki a Klímapolitikai Intézet kutatója.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, és ezt a Klímapolitikai Intézet kutatója is megerősítette, hogy egy modern gázerőmű károsanyag-kibocsátása fele, de akár a harmada is lehet egy széntüzelésű erőműhöz képest. Lényegesen kevesebb egyéb légszennyező anyagot bocsát ki, mint egy megújulónak elismert biomassza- vagy hulladéktüzelésű erőmű.

Miután egy évben 1600 órán át működik Magyarországon egy naperőmű, és maximum 2400 órában egy szélerőműpark, lehet választani, hogy a 8760 órából álló év többi részében mivel termeljünk áramot. Legyen még több atomenergia, ami ugyan tiszta, ám nem lehet vele kiegyensúlyozni a megújulókat? Ez beruházásigényes, és vannak, akik durcásak lennének, ha megtudnák, ráadásul teljesen másra való. Vagy legyen szén? Hagy köhögjenek csak a gyerekeink, teher alatt nő a pálma. Jelenleg ezek közül lehet választani

– fejtette ki az Indexnek Toldi Ottó.

Mikor és hol indulhatnak ezek el?

Azt is érdemes számításba venni, hogy egy modern, kombinált ciklusú gázerőmű felépítése, ha a nulláról indul, 5-6 év is lehet. Hatalmas előnye a viszonylag alacsony beruházási költség és a gyorsaság, hátránya a tüzelőanyag változékony ára. Ráadásul Gönyűn és a Dunamenti Erőműben már ott áll készen az új blokkok teljes infrastruktúrája. Itt még ennyi időre sem lenne szükség a bővítéshez.

A kapacitásfejlesztési tervek már jóval az új ipari üzemek ötletének felmerülése előtt elkészültek, hiszen Kelet-Magyarországon már sok éve egyetlen nagy forgóturbinás erőmű sem működött. Pedig épült ilyen annak idején Nyíregyházán és Debrecenben is. Ellátásbiztonsági szempontból és a szükséges frekvencia biztosításának szempontjából is Kelet-Magyarországon kell erőművet építeni. Lehetőség szerint olyan helyet kell választani, ahol már minden infrastruktúra és szakképzett munkaerő adott

– hangsúlyozta Toldi Ottó, és megjegyezte: volt már, hogy a Mátrai Erőmű reorganizációs programjában is szerepelt egy 500 megawattos, kombinált ciklusú, gáztüzelésű blokk megépítése a legrégebbi lignittüzelésű blokkok helyett. De elképzelhető, hogy további kapacitások is épülnek majd Kelet-Magyarországon a már meglévő, de nem működő erőművi telephelyeken.

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI )