Mentőövbe kapaszkodik Európa, és imádkozhat, hogy ne eresszen le

A Credit Suisse részvényei 30 százalékot emelkedtek csütörtök reggel, miután a bank bejelentette, hogy pénzügyi helyzetét a svájci központi banktól felvett közel 54 milliárd dolláros hitellel erősíti meg.

Korábban megírtuk, hogy a befektetők Svájc második legnagyobb hitelezőjének részvényeit szerdán 30 százalékos zuhanásba taszították.

A mentőöv bejelentése azonban meghozta a várt hatást: a Credit Suisse részvényei 30 százalékkal ugrottak a nyitáskor a szerdai lejtmenet után. Az európai bankokat tömörítő Stoxx 600 bankindex 3 százalékkal került feljebb, a hitelezők közül a Société Générale és a Deutsche Bank 4 százalékkal emelkedett a nyitást követően.

Az európai bankindex növekedése 13 óra környékére 0,55 százalékra mérséklődött, egy órával később pedig 0,1 százalékos mínuszba süllyedt, miután a befektetők napok óta súlyos veszteségeket szenvedtek el a banki stresszhelyzetektől való félelmük miatt. A Credit Suisse 20 százalék körül erősödött ma.

Ereszt a mentőöv

A bankszektor fellendülése az európai indexek szélesebb körű emelkedését táplálta az Európai Központi Bank kamatdöntő ülése előtt.

A régiót átfogó Stoxx 600 1,3 százalékkal, a német Dax index és a francia Cac 40 1,7 százalékkal emelkedett. Az Egyesült Királyság FTSE 100 indexe 1,5 százalékkal erősödött csütörtök reggel.

Délutánra a Stoxx 600 növekedése alábbhagyott, 13 óra magasságában már csak 0,3 százalékos erősödést tud felmutatni.

Begyűrűzött Európába a félelem

A bank részvényei szerdán azután indultak zuhanásnak, hogy a Credit Suisse egyik fő részvényese, a Szaúdi Nemzeti Bank elnöke közölte, hogy szabályozói korlátozások miatt nem tud további készpénzt biztosítani.

Nem csak a svájci bankot érintette negatívan a bankszektori bizalmatlanság, a francia és német bankok, például a BNP Paribas, a Societe Generale, a Commerzbank és a Deutsche Bank árfolyama 8 és 12 százalék között esett. Az olasz és brit bankok szintén zuhantak.

A befektetői bizalmatlanságot a Silicon Valley Bank összeomlása is erősítette, ami aggodalomra adott okot a bankintézetek kötvényportfólióival kapcsolatban, és arra utaló spekulációkat váltott ki, hogy a nagy központi bankok kénytelenek lesznek átgondolni szigorú kamatpolitikájukat.

A svájci bank egyébként az első nagy globális bank, amely a 2008-as pénzügyi válság óta vészhelyzeti mentőövet kapott.

A világ egyik legnagyobb pénzintézete az úgynevezett globálisan rendszerszinten fontos bankok (G-SIBs – Global Systemically Important Banks) kategóriába tartozik. Többek között a JP Morgan Chase, a Bank of America és a Bank of China is ide nyert besorolást.

Az ázsiai részvények csütörtök reggel estek, bár a Deutsche Bank elemzői szerint a kontinens „elkerüli az Európában és az Egyesült Államokban tapasztalt nagyobb mértékű visszaesést” a bankválság után – világított rá cikkében a Financial Times.

A San Franciscó-i székhelyű First Republic Bank, amelyet az SVB összeomlásának következményei a legsúlyosabban érintettek, 21,4 százalékot esett.

Kincses Miklós fintechszakértő lapunknak korábban elmondta, hogy a 2022 eleje óta tartó szűkülő likviditás környezetében további csontvázak eshetnek ki a szekrényből, további bedőlések várhatók.

Kamatdöntés után

Az 50 bázispontos emelés alapvetően nem jelentett nagy meglepetést, ez volt az előzetes kommunikáció az európai jegybank részéről, és ehhez is tartotta magát.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője szerint ezt az inflációs célkövetés indokolta, bár az eurózóna inflációja a tavaly októberi 10,6 százalékos szintről februárra 8,5 százalékra csökkent. Ez a 2 százalékos céltól még meglehetősen messze van és struktúráját tekintve több figyelmeztető jelet is mutat: bár az energiaárak alakulása és részben bázisba kerülése miatt a fő mutató mérséklődött, az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása még gyorsul.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy az EKB késve indította el kamatemelési ciklusát, így annak leállítása is csak késve következhet be

– figyelmeztet az elemző.

Ehhez képest a bankcsődök némileg átírták a piaci várakozásokat: a szereplők arra számítottak, hogy az emelés a pénzügyi stabilitás szempontjait előre véve kisebb lesz, csupán 25 bázispont, azaz a jegybank beáldozza az infláció elleni harcot a pénzügyi stabilitásért folytatott küzdelem érdekében.

A kamatemelések hatása a kötvények átárazódására vonatkozóan Európában is megjelenik, de egy normálisan működő pénzügyi rendszerben ennek nem szabadna bankcsődökhöz vezetnie. A kamatszintek változása a normális piaci működés része – a kamatoknak a megfelelő időben emelkedniük is kell, nem tudnak mindig csökkenni – magyarázza az elemző.

Regős rávilágít, hogy nem a kamatpolitika feladata a pénzügyi stabilitás biztosítása, a megfelelő likviditási és tőkehelyzet előírása mindig is a bankfelügyelet hatáskörébe tartozott. Az amerikai bankcsődökben emellett fontos szerepe volt annak is, hogy az érintett intézmények kockázatos szektorokat hiteleztek, így a csőd valószínűsége alapvetően is nagyobb volt.

Ha már a jegybank bejelentette az 50 bázispontot, akkor ennek megváltoztatása a hitelességét rontotta volna, amely sem az inflációra, sem a pénzügyi stabilitásra nem gyakorolt volna kedvező hatást

– mondta az elemző.

Regős szerint a kisebb kamatemelés annak beismerése lett volna, hogy súlyos gondok vannak az eurózóna bankrendszerében, amely öngerjesztő folyamatként kellemetlen mellékhatásokkal járhatott volna. Ennek megfelelő volt Lagarde kommunikációja is, aki feladatának megfelelően cáfolta, hogy bármilyen pénzügyi stabilitási probléma felmerülhetne, illetve ha ilyen mégis történne, akkor rendelkeznek eszközökkel a problémák elhárításához.

Ezen túl azt is hangsúlyozta, hogy természetesen fel sem merülhetett az 50 bázispontnál kisebb emelésnek még csak a gondolata sem. Ugyanakkor a szokásostól eltérően az EKB nem adott előretekintő iránymutatást, nem mondta meg, hogy mit fog tenni a következő ülésein, azaz nyitva hagyta a szigorítás folytatásának vagy befejezésének lehetőségét is, ezt a beérkező adatoktól tette függővé.

Az EKB döntése a piacon érdemi hatással nem bírt, az euró árfolyama minimális mértékben változott csak, és így a forint árfolyamára sem gyakorolt érdemi hatást – ismertette Regős Gábor.

(Borítókép: Spencer Platt / Getty Images)