Kiderült, ekkora hitel kell az országnak, ha Brüsszeltől nem jön forrás

A Világgazdaságnak adott válaszaiban az elemző kiemelte, hogy az Állami Adósságkezelő Központ (ÁKK) tavaly év végén bemutatott finanszírozási terve szerint mintegy 3 ezer milliárd forint értékben vonna be devizaforrást, és ez az összeg biztosan emelkedne, ha nem sikerül megállapodni az Európai Unióval az év közepéig. 

Ugyanakkor még időben lehet a kormány, ha április végéig sikerül lezárni a fennálló vitákat, hiszen májustól megnyílhatnak a pénzcsapok, és abban az esetben hitelfelvételre sem lesz szükség.

Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője emlékeztetett, az ÁKK készült erre az eshetőségre, tavaly 25 százalékról 30-ra emelte az adósság devizaarányának felső limitjét a forinthozamok emelkedése, illetve az uniós források bizonytalansága miatt.

A költségvetésbe betervezett 7 milliárd eurós uniós forrásnak csak egy részét kellene devizából fedezni. Így egy pótlólagos devizakötvény-kibocsátás esetén a 3 ezer milliárdos forrásbevonás 4-5 ezer milliárd forintra emelkedne.

Közvetlen veszély nincs

Varga Zoltán úgy véli, hogy ezzel még mindig a GDP 30 százalékának megfelelő tartományban maradna a devizaadóság szintje, ami továbbra sem jelentene komoly refinanszírozási kockázatot.

Emlékeztetett arra, hogy korábban óriási veszélyforrás volt finanszírozási szempontból, a devizaadósság szintje 50 százalék fölé kúszott, amit az adósságkezelőnek hosszú évek munkájával sikerült lefaragnia 20 százalék alá.

Ugyanakkor jelenleg teljesen ellentétes pályán vagyunk, míg korábban alacsony kamatok mellett tudtunk forrást bevonni, ezúttal viszont mindenhol magasabbak a kamatok, emiatt az állam törlesztési költsége is hatalmasra duzzad.

A kormányfő ugyanakkor egyértelművé tette: közvetlen veszély nincs. A lapnak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője úgy értékelte a helyzetet, hogy összességében a kamatkiadások a GDP 3-4 százalékát is kitehetik, amely nagyon jelentős teher. Egyrészt a lakossági PMÁP állampapírok inflációkövetők, tehát amíg magas az infláció, ezen kötvények kamatkiadása is jelentős.

Másrészt az elmúlt hónapokban lezajlott globális hozamemelkedés, az országkockázati felár növekedése, amely összefügg az uniós források bizonytalanságával is, a frissen kibocsátott kötvények elvárt hozamszintjét szintén jelentősen emelte.

A helyzeten rövid távon is segítene, „ha a kormány konstruktívabb kommunikációt folytatna az Európai Unióval fennálló vitában” – tette hozzá Varga Zoltán.

(Borítókép: Thierry Monasse / Getty Images)