Mire képes valójában a mesterséges intelligencia?

Mit is tud csinálni egy generatív mesterséges intelligencia? Látszólag szinte bármit. Új tartalmakat tud előállítani, legyen szó hanganyagról, programkódról, képekről, szövegekről vagy akár videókról. Nem kér több erőforrást, nem panaszkodik, nem fárad el és nem is tart szünetet. 2022 novemberétől folyamatosan elérhető a világon mindenhonnan tesztelésre az egyik legnépszerűbb megoldás, az OpenAI által fejlesztett ChatGPT. A sikere megkérdőjelezhetetlen, hiszen a világ minden pontjáról kevesebb mint egy hét alatt már több mint egymillió felhasználó regisztrált annak érdekében, hogy különböző kérdéseivel vagy kéréseivel bombázhassa a programot. 2023 januárjában 

Ugyanezen mérföldkő eléréséhez az egyik legnépszerűbb közösségimédia-felületnek, a TikToknak kilenc hónapra, az Instagramnak több mint két évre volt szüksége. Igaz, utóbbi 2010-ben indult el, amikor az internetezési szokások még merőben máshogy alakultak.

Egyszerre mindenre megoldás a mesterséges intelligencia? 

A technológiai fejlődés mindig is hatással volt az emberek életére, ezáltal a munkájukra is. Réges-régen a társadalom döntő része a mezőgazdasággal foglalkozott, majd kezdetben az iparosodással, majd pedig a különböző szolgáltatások vették át a GDP-termelés nagyobb részét a fejlett országokban. Mindez nem valósulhatott volna meg, amennyiben a földműveléshez nem kezdtek volna el alkalmazni egyre hatékonyabb eszközöket, gépeket, illetve továbbnemesített növényeket, valamint termelési technológiákat. 

Megjelenése óta egyre nagyobb figyelem kíséri a ChatGPT-t, amely a mesterséges intelligencia egyik legígéretesebb megoldását kínálja. Természetesen számos példa kering már az interneten, hogy a ChatGPT tévedett, vagy nem jól oldotta meg a matematikai feladványokat. Érdemes lehet feltenni magunkban a keserű kérdést, hát melyik ember tud minden kérdésre, mindig pontosan válaszolni?

Ahogyan az első gőzgép elhozta az első ipari forradalmat a XVIII. században, úgy a 2020-as években a mesterséges intelligencia és a tömeges testreszabás hozta el a jelenleg is zajló ötödik ipari forradalmat. Az életünket, valamint társadalmunkat lényeges mértékben átformáló technológiai fejlődések egyértelműen egyre gyorsabban mennek végbe, és ez a jövőben várhatóan csak tovább fokozódik.  

A technológiai fejlődés gyorsulása egyértelmű. Miközben az első és második ipari forradalom között több mint 100 év telt el, addig a legutóbbi (internet) óta alig két évtized.

Lesznek-e végül modern kori ludditák? 

A ludditák a XIX. század elején váltak híressé Angliában azáltal, hogy termelőgépek rombolásába kezdtek, egyfajta tiltakozásként a technológia ellen. Modern gazdaságokban géprombolás várhatóan nem fog bekövetkezni, ugyanakkor a jelentős munkaköri átalakulásokra számítani kell majd a mesterséges intelligenciára épülő megoldások használatának elterjedésével. Az automatizáció és robotizáció felerősödésével párhuzamosan természetesen növekedhet az emberekben a félelem, hogy mennyire maradhat biztonságban a helyük a munkaerőpiacon. Melyik szakma élvezhet átmeneti védettséget, illetve melyik állás esik az elsők között áldozatul? 

A technológiai fejlődés idővel mindent bekebelez, vagy legalábbis jelentősen átalakíthat. Ahogyan egyre több iparág egyre inkább a digitális megoldások felé mozdul el, úgy más technológiai fejlesztések is követni fogják ezt a menetrendet. Például az e-mail elterjedésével sokkal kevesebb borítékra, illetve postai kapacitásra lett szüksége az emberiségnek. A megszűnő állások helyett ugyan más területen, de folyamatosan nyílnak munkahelyek. 10-20 év távlatában még nem volt mobilalkalmazás-fejlesztő vagy ügyfélélmény-dizájner, vagy éppen közösségimédia-menedzser. A különféle digitálistartalom-gyártókról se hallottunk még az előző évezredben, mára pedig rengetegen foglalkoznak akár influenszerséggel is.

A ChatGPT 4-es verziója 2023. március közepén vált elérhetővé, de már a korábbi verziók is jelentős sikereket tudhatnak maguknak. Mindössze 20 perc alatt tudta teljesíteni az alkalmazás egy egyetemi dolgozat esetében a minimumfeltételeket. Összehasonlításképpen: a hallgatónak a dolgozathoz kb. 12 hetet kellett volna tanulnia.

A Google programozói állására is sikeresen tudott pályázni. Ráadásul van rá példa, hogy a legjobb 20 százalékába tud kerülni az állásra jelentkezők között. A fontosabb amerikai felvételi vizsgákat a legújabb verzió már akár 85-90 százalékos szinten képes megoldani.

Ugyanakkor Vint Cerf, akit az „internet atyjának” neveznek, elmondása szerint jelenleg még

szakadék tátong aközött, amit a technológia mond, és aközött, amit csinál. Ez a probléma. Nem lehet különbséget tenni az ékesszóló és a pontos válasz között.

Az emberek teljes helyettesíthetősége helyett inkább az a valószínűbb forgatókönyv, hogy a munkavállalóknak az MI-vel közösen kell majd végezniük a feladatokat. Ennek köszönhetően az emberi közreműködés szerepe várhatóan valamilyen mértékben csökkenni vagy legalábbis összetételében változni fog. 

A munka világában várhatóan az hozza majd hosszú távon a sikert, hogy mely cégek tudják jól összepárosítani az emberi képességeket az MI adta lehetőségekkel. Az orvosok például több mint tízezer páciens bevonása mellett sokkal pontosabban állapították meg a tüdődaganatot, amikor a mesterséges intelligencia támogatta őket. Egyébként már magyar MI-alapú okostelefonos megoldás is elérhető a bőrbetegségek 95 százalékának távoli felismeréséhez. 

A világ egyik legnagyobb ügyvédi irodájában már több mint 3500 ügyvéd próbálta ki sikeresen a munkája során a mesterséges intelligencia nyújtotta támogatást. Az Allen & Overy egyik partnerének érvelése alapján „az idő múlásával az az ügyvédi iroda, amelyik nem alkalmaz majd generatív mesterséges intelligenciát, jelentős versenyhátrányba fog kerülni”.

Nem feltétlenül az első úttörő viszi a pálmát 

Számos cég foglalkozik azzal, hogy a mesterséges intelligencián alapuló megoldást sikeresen juttasson piacra. Hiába a hatalmas kezdeti világsiker, a ChatGPT csak egy ígéretes lehetőség a számos opció között. Az úgynevezett FMA (First Movers Advantage), azaz az elsőként lépők helyzeti előnye nem feltétlenül biztosít hosszú távú, biztos sikert. A Facebook előtt is voltak közösségi felületek, az iPhone előtt is készült okostelefon, mégis pont ezek a termékek tudtak később piacvezetővé válni, legyőzve a korai konkurenciát. A CB Insights 2022-es értékelése alapján a generatív MI-k között a ChatGPT 20 milliárd dolláros értékeléssel az első helyen áll, miközben a második helyen lévő Hugging Face értéke alig tizede az előtte állóénak.

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső senior elemzője.

(Borítókép:  GERARD JULIEN / AFP)