Így marcangolta szét a háború Európa versenyképességét

Már több mint egy éve tombol a háború, amelynek gazdasági repeszei messze átrepültek az orosz–ukrán határon, felsértve Európa minden országát. A háború sebei lassították az európai gazdaságot, ebben nagy szerepe volt a növekvő energiaáraknak, hiszen rontotta a kontinens versenyképességét.

Az emelkedő energiaárakból az Egyesült Államok szép hasznot húzott, hiszen energiahordozókat exportál, míg Európa importál. 

Az Egyesült Államok a háború és a szankciók nyomán szerzett piacot, amin magasabb áron tud értékesíteni – ezt pedig Európa fizeti meg. 

– világított rá Regős Gábor. Hozzáfűzte: a globalizáció visszafordult, a szabadkereskedelmi rendszerek felbomlottak. Ezt jól példázza az Egyesült Államok nagy vihart kavaró infláció elleni csomagja, ami a helyben előállított termékeket támogatja, ezzel hátrányos helyzetbe sodorva az európai gazdaságot. 

– ezt már Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője mondta. Szerinte van igazság a leegyszerűsített mondásban, hogy az európai versenyképesség az olcsó orosz energiára és a fejlett német technológiára épült. Figyelmeztetett, hogy Amerika már dolgozik az európai–kínai gazdasági kapcsolatok lerombolásán is.

Leereszkedik a vasfüggöny

A globalizáció visszafordulására korábban már Kenneth Rogoff harvardi professzor is rávilágított. Megállapította, hogy Oroszország hosszabb időre elszigetelődik, de a globalizációra nézve az igazi csapást az jelenti majd, ha a fejlett gazdaságok és Kína közötti kereskedelem is visszaesik. 

„Montesquieu óta a politikai közgazdászok azzal érvelnek, hogy az egymással kereskedő országok kisebb valószínűséggel bocsátkoznak háborúba, azzal a lényeges modern nüansszal, hogy a közös partnereken és hálózatokon keresztül folytatott közvetett kereskedelem is segít” – fogalmazott írásában a professzor.

Egy korábbi interjúnkban Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is a világ polarizálódására figyelmeztetett, szerinte egyfajta tömbösödés vette kezdetét, a szavaival élve: újra leereszkedik a vasfüggöny. Ez egy olyan kis országnak, mint hazánk, meglehetősen kedvezőtlen, hiszen függünk az importtól és az exporttól.

Erősebb Európára van szükség

Regős Gábor szerint az öreg kontinensnek alapvetően két területen kell megizmosodnia:

• Az első a beruházások finanszírozása, hiszen ha az Egyesült Államok támogatja a cégeit, Európa viszont nem, akkor versenyhátrányba kerülünk. 
• A másik pedig az energiaár kérdése, mivel az Egyesült Államokból beszerzett LNG Európában megawattóránként legalább 15-20 euróval drágább lesz, hiszen azt szállítani kell, cseppfolyósítani, majd vissza is kell gázosítani. 

A szakértő megjegyezte, hogy ha lemondunk azon termékek előállításáról, amelyek a magas energiaárak miatt megdrágulnak, azzal ismét csak a saját kiszolgáltatottságunkat növeljük. Kiemelte a minőségi munkaerő és a vállalható árszintű energia fontosságát a versenyképességben. Elengedhetetlennek tartja, hogy a nemzetközi színtéren versenybe szálljunk a beruházásokért – az észszerűség keretein belül –, és folytassuk a digitalizációt.

Számos európai szinten is meghatározó német nagyvállalat, köztük a Volkswagen és a BASF is jelezte, hogy amennyiben Európa nem tud versenyképes energiaellátási alternatívát kínálni, kénytelenek lesznek jobb esetben leállítani az új európai beruházásokat, rosszabb esetben pedig teljesen elhagyni a kontinenst 

– hangsúlyozta a szakértő. Egy ábrával szemléltette, hogy Európa komoly lemaradásban van a csúcstechnológiák piacképes alkalmazásában és a digitalizáció nyújtotta előnyök kihasználásában is. A kontinensünk a teljes ipart lefedő tíz élvonalbeli technológiából nyolc esetében lemaradásban van: a McKinsey friss kutatása szerint a vizsgált európai nagyvállalatok 40 százalékkal lassabban növekednek, és 40 százalékkal kevesebbet költenek kutatás-fejlesztésre a mintában szereplő amerikai társaikhoz képest – ismertette Regős.

Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök múlt héten egy munkavacsorán egyeztettek, ahol előkerült a versenyképesség kérdése mellett az energiabiztonság és az európai védelmi ipar fejlesztése is.

Regős Gábor szerint ezekben a kérdésekben nem áll jól Európa, hiszen a tiszta energia előállításához szükséges termékek legnagyobb része ma is Kínában készül, Európa ebben a tekintetben sem önellátó.

Mindeközben Washington a következő 10 évben legkevesebb 369 milliárd dollárt tervez a zöldtechnológiát alkalmazó iparágak támogatására fordítani a már említett Inflációcsökkentési Törvény (IRA) keretében, ami még vonzóbbá teszi a vállalatoknak, hogy az Európában még meglévő gyártást áttelepítsék oda. Dél-Korea és India is aktívan fejleszti kapacitásait.

Behúzta a kéziféket Európa

Amíg az Európai Unió kereskedelmi deficitje elszállt, addig az USA bevételi többletet ér el az energiakereskedelemben – ismertette Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a vita során elmondott beszédében. 

– erre már Regős Gábor világított rá, majd hozzátette, hogy Európa szinte minden mutatóban rontott, ezen belül is kiemelkedő a GDP és az infláció. 

A szakértő szerint az infláció elszabadulásában fontos szerepe van a háború hatásának, és bár az októberi 10,6 százalékos csúcshoz képest az eurózóna inflációja már 8,5 százalékra csökkent, még messze nem lélegezhetünk fel, hiszen az élelmiszerek inflációja egyelőre még gyorsul. A háború hatása elsősorban az energiaárak növekedésén és az ellátási láncok nehézségein keresztül jelenik meg.

Azzal folytatta, hogy a negyedik negyedévben a gazdasági teljesítmény minimálisan csökkent, tehát a technikai recesszió veszélye ott lebeg Európa felett. Ugyan a háború széles körben érezteti hatását, de gazdasági összeomlást nem okozott – tette hozzá.

Európában sok ország külkereskedelmi deficitje is erősen kötődik az importált energiaárak 2022-es emelkedéséhez, ami jól nyomon követhető az Eurostat kimutatásaiban – világított rá Kutasi Gábor.

A szakértő ismertette, hogy az egyes gazdaságokat eltérő mértékben ütötte meg a háború, azonban bizonyos országokban 2022 utolsó negyedévében már negatív a negyedéves növekedés, az Európai Unió egésze mínuszba fordult. Ebben az energiaárak növekedése és a reálbérek gyengülése mellett szerepet játszott az emelkedő infláció is, ami kamatemeléseket kényszerített ki, fékezve a beruházásokat. 

A legnagyobb vesztes Észtország

Ukrajnán kívül a háború azokat az országokat érintette súlyosabban, amelyek közel vannak a konfliktushoz – és így több szálon kötődnek a hadviselő felekhez. 

Ha a 2021. negyedik negyedévi adathoz viszonyítjuk az egy évvel későbbi GDP-adatot, akkor látható, hogy a legnagyobbat Észtország bukta, ott 4,4 százalék az elmaradás, de Litvániában és Svédországban is minimális visszaesést mért az Eurostat

– ismertette Regős Gábor. Kiemelte, hogy az infláció szempontjából is számít a konfliktushoz mért földrajzi közelség. Januárban két számjegyű inflációt szinte csak a keleti blokk országaiban mértek – ezen belül is a legnagyobbat hazánkban, amelyet Lettország, Csehország, Észtország, Litvánia és Lengyelország követett.

Kutasi Gábor szerint várható azonban, hogy elhúzódó háború esetén a csupán fegyverbeszállító vagy a fegyverkező országokban beindul a háborús konjunktúra hatása, növekedési többletet eredményezve.

A hadiipart is fejleszteni kell

Közép-Európában olyan mértékben átalakulnak a biztonsági kockázatok azzal, hogy Oroszország közelebb került, illetve Ukrajnából egy felfegyverzett hadigazdaság vált, hogy mindenképpen a fegyverkezés és a hadiipar áll stratégiailag az első helyen – mutatott rá Kutasi Gábor. 

A szakértő a hadiipart kiszolgáló iparágak fejlesztését is sürgeti, amelyek a modern technológiát hordozzák –  például az elektronika, járműgyártás –, mert megfigyelésre, adatforgalmazásra, drónreptetésre, csapatszállításra, roboteszközökre szüksége van a hadseregnek. Mindemellett a hadianyagok gyártását és a katonai egészségügyet is a fejlesztendő iparágak közé sorolja.

A másik stratégiai területként az energiaszektort nevezte meg, mert az orosz energiáról való kényszerű leválás új, nemzetközi kutatásokat és megoldásokat igényel akár új technológiák fejlesztése, akár lelőhely, akár szállítási útvonal tekintetében.

Megjegyezte, hogy Európában a legfejlettebbek között van a technológia, szerinte ezt támasztja alá, hogy Magyarországon kizárólag német és cseh licencek alapján épülnek a legmodernebb technológiájú fegyvereket és járműveket gyártó fegyvergyárak.

Útkereszteződésben áll Európa

Ahhoz, hogy Európa visszaszerezze a versenyképességét, két irányba indulhat el, amelyek közül egyik sem ígér biztos sikert és megvalósíthatóságot – vélekedett Kutasi Gábor.

Az egyik út szerinte, hogy Európa megszabadul az észak-atlanti politikai kötődésektől és az USA ölelésétől, fenntartva ezzel az orosz energetikai és a kínai termékimportot, amit igencsak valószínűtlennek tart.

A biztosabb forgatókönyv a szakértő szerint, hogy Európa passzívan elfogadja az új gazdasági világrendet, amelyben nem építhet az olcsó orosz energiára és az olcsó kínai termékekre. Ez esetben csak az jelent kiutat, ha a technológiai fejlesztéseken keresztül nagymértékben le tudja szorítani az energiaköltségét, és ezzel együtt meg tudja sokszorozni a munkavállalói termelékenységét. 

(Borítókép: Aris Messinis / AFP)