Aggasztóan sok a fiatal munkanélküli

196 ezer főre rúgott a munkanélküliek száma februárban, a munkanélküliségi ráta 4,0 százalék volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken megjelent adataiból. Januárban még 192 ezren voltak munka nélkül 3,9 százalékos ráta mellett.

• A 15–74 éves munkanélküliek száma 15 ezer fővel, 199 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt a 2022. december és 2023 februárja közötti negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A férfiak körében a munkanélküliek száma 108 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,2 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 91 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,0 százalék volt.
• Az egy hónnappal ezelőtti adatközléshez képest is nőtt a munkanélküliség. Tavaly november és idén január között 196 ezer fő volt a munkanélküliek száma, a ráta pedig 4 százalék. A férfiak körében a munkanélküliek száma 105 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 4,1 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 91 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 34 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 11,2 százalék volt. Az összes munkanélküli 17,0 százaléka ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 éves korosztály 3,7 százalékos munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, míg az 55–74 éveseké 0,2 százalékponttal, 3,2 százalékra emelkedett.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,0 hónap volt, a munkanélküliek 30,7 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2,8 százalékkal, 245 ezer főre csökkent februárban az egy évvel korábbihoz képest. Ez halvány növekedést jelent a januári 244 ezer álláskeresőhöz képest.

Több magyar állt külföldön munkába, mint itthon

A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 691 ezer fő volt februárban, 26 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. Havi szinten azonban már csökkenést jeleznek a számok, januárban még 4 millió 699 ezer fő dolgozott.

Negyedéves lebontásban (2022. december–2023. február) a foglalkoztatottak létszáma 15 ezer fővel több, 4 millió 690 ezer fő volt. Az egy hónappal ezelőtti állapothoz képest csökkenés rajzolódik ki: a tavaly november és idén január közötti időszakban még 4 millió 706 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma. A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 24 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 575 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,3 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 420 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,6 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 155 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 70,0 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 268 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,2 százalékponttal, 27,3 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta nem változott számottevően, 87,7 százalék volt, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 2,6 százalékponttal, 67,1 százalékra emelkedett.

Továbbra is csúcsközelben

Továbbra is csúcs közelében a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 12 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 10 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 14 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így december-február átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4,691 millió fő volt – írta a KSH adataira reflektálva Horváth András. A Takarékbank vezető elemzője megjegyzi: az előző hónapban a 15-74 éves népesség 66,8 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66,0 százalékos aktivitási rátával és az előző hónapban mért 66,9 százalékos szinttel szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 4,0 százalék volt az előző havi 3,9 százalékot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3,7 százalékos szint után.

Szektorális bontásban is növekvő képet mutatott a hazai munkaerőpiac 2022 negyedik negyedévében. A feldolgozóiparban 2 ezerrel, a közszolgáltatások területén 12 ezer fővel csökkent a létszám, míg a mezőgazdaságban 7 ezer fővel, építőiparban 18 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 6 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám.

Stabil munkaerőpiac

A magyar munkaerőpiac továbbra is stabil számokat produkál, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak érdemi hatást a 4,7 millió fős történelmi foglalkoztatottsági szintre és az aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezetben.

Az ukrajnai háború, az energiaárak megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós előjelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából.

– közölte az elemző.

A munkanélküliség ősz óta látott néhány százalékpontos – részben szezonális hatásokból eredő – emelkedése ellenére a munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, a 70 ezret elérő bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Azonban a következő időszakban a kamatemelések és az inflációs folyamatok hatására esetlegesen kialakuló összeurópai recessziós környezet esetén csökkenhet a munkaerőpiac feszessége, elsősorban a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül. Továbbá a jelenlegi legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirált megakadályozni igyekvő, kamatemelésekkel és likviditásszűkítéssel operáló jegybankok mikor tudnak immár érdemben hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban, azonban érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben. A továbbra is látható munkaerőkereslet egyben erősíti az aggodalmakat a továbbra is erőteljes infláció kapcsán, mivel az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremelések tovább növelik a vállalatok költségszintjét és áremelési szándékát is, így a 2 százalékos jegybanki inflációs célokhoz való visszatérést továbbra is erős kérdőjelek övezik.

A bevált munkaerő megtartása a cél

Mérsékelt, az év első felében 4 százalék fölé emelkedő, majd az év végére ismét a korábbi 3.5 százalékot közelítő szint környékére csökkenő munkanélküliségre számítunk a jelenlegi folyamatok alapján, így a kereslet némi csökkenése mellett is igaz, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében maradhat a piac, mivel a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva

Így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába kereshetik a megoldást, amit az egyéb költségek megugrása is indokol, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság felzárkózása szempontjából – mutatott rá Horváth András.

(Borítókép:  FRANCOIS GUILLOT / AFP)