További Gazdaság cikkek
- Mennyiségi korlátozást vezetnek be a rendkívül drága, ám annál népszerűbb dubaji csokoládéra
- A BYD jövőre kezdi meg elektromos autói gyártását Magyarországon
- Bejelentést tett Varga Mihály, ez lehet a magyar elnökség legfontosabb eredménye
- Folytatódik a lakásdrágulás, éves szinten 10 százalék feletti az áremelkedés
- Döntött a kormány a felszolgálási díj mértékéről
A tavaszi fagyok nem bántak kegyesen a hazai gyümölcsterméssel. A március 15-én érkező, sarkvidéki eredetű hidegbetörés még nem okozott különösebb károkat, ekkor mindössze a kajszi néhány fajtája virágzott, azok is csak a Dél-Dunántúlon. Más kajszifajták és gyümölcsfajok még jócskán virágzás előtt álltak – írja a FruitVeb.
A második hidegbetöréskor, március 27-én már az egész országban virágzott a kajszi- és az őszibarack, délen már a szilva és a cseresznye is. A többi gyümölcsfaj régiótól és fajtól függően 1-3 hétre volt a virágzás kezdetétől. Ahol mínusz 1-2 Celsius-foknál nem volt hidegebb, ott a virágzás előtt álló kultúrák nem, a virágzók pedig alig károsodtak.
A mínusz 3-4 celsius-fokos lehűlések viszont már több tíz százaléknyi virágkárt okoztak a virágzó vagy pár nappal a virágzás előtt álló kultúrákban, különösen a kajsziban, az őszibarackban és a cseresznyében.
A virágzás előtt állókat legfeljebb mérsékelten érintették. Mínusz 5-6 Celsius-foktól a virágzó ültetvények károsodása akár teljes is lehetett, és a virágzás előtt állókban is jelentős, főképp a cseresznyében és a szilvában. Ezek virágkárai a déli országrészben jelentősek, a többi gyümölcsfaj esetén talán még nincs nagyobb gond a szakmai szervezet szerint.
Bizonytalan, mekkora a kár
A virágzás egyébként gyümölcsfajtól függően közepesnek vagy jónak ígérkezik, de a tavalyi aszály miatt lehet, hogy a virágok termékenyülő képessége nem volt tökéletes, különösen az öntözetlen ültetvényekben.
Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke a terméskárok mértékéről egyelőre nem nyilatkozott, mert
a veszteség mértékét még nem lehet megbecsülni.
A közlemény szerint bizonytalan, hogy a gyümölcsültetvények hány százalékát érte kritikus lehűlés, és a virágkár sem jelent feltétlenül hasonló mértékű terméskárt. Kedvező esetben egy komolyabb virágkárból nem feltétlenül következik nagy veszteség, ha utána megfelelően alakulnak a körülmények.
A tapasztalatok szerint 70-80 százalékos virágkár az, amiből már aligha lesz jó termés. Alakulhat úgy is, hogy nincsenek szemmel látható fagykárok a virágszervekben, mégis annyira károsodtak a hidegben, hogy a virágzást 4-6 héttel követő tisztuló hullás során válik le a gyümölcs a fáról kötődési hiba miatt.
Jelentősebb gyümölcshullás a szüretet megelőző hetekben is előfordulhat. A fagyveszélyes időszak május közepéig tart, termésbecslés is csak ezt követően készülhet.
(Borítókép: Faludi Imre / MTI)