Lépett a kormány, vannak, akik óriási profitot húzhattak az infláción

A márciusi inflációs jelentésből, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) publikált, kiderült, hogy az energiaválság és az egekbe szökő infláció ellenére is rendkívül nyereséges volt a Magyarországon működő cégek nagy része.

Bár a megemelkedett energiaárak miatt sok vállalkozásnak le kellett húznia a rolót, azok, akiket a válság kevésbé érintett, talpon tudtak maradni vagy óriási hasznot tehettek zsebre. Az elemzések rámutatnak: kevés vállalkozás dőlhetett be, a munkanélküliségi ráta folyamatosan alacsony maradt. Az infláció tavaly szeptember óta folyamatosan 20 százalék fölött van, így elképzelhető, hogy a cégek költségnövekedést meghaladó áremelést hajtottak végre, tehát profitot maximalizáltak, amit végül az emberek fizetnek meg. A gazdaságfejlesztési miniszter is arra figyelmeztet, hogy fennáll az inflációs spekuláció veszélye, az infláció növekedése bizonyos szektorokban extraprofitot eredményezhet.

Az inflációs spekuláció

Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője az Indexnek kifejtette: maga a spekuláció egy kockázatos fogadást jelent, ebben az esetben arra, hogy az infláció magasabb lesz, mint várják. Ám a spekulációnak számtalan formája lehet. Összességében leszögezhető, hogy a spekuláció haszna két tényező függvénye: a befektetett összegé, illetve a befektetésen elért hozamé.

Fontos kiemelni – mint minden spekuláció esetében –, hogy a kockázat is jelentős. Ha valaki például búzát vásárol, mert arra számít, hogy a búza ára jelentősen emelkedhet, ám a kedvező időjárási viszonyok és a magas termésátlag miatt a gabona ára nem nő, hanem csökken, úgy a befektetőt veszteség éri.

Sebestyén Géza szerint lényeges, hogy a spekuláns a saját tevékenységével lényegében önmaga ellen is dolgozik. Mai vásárlásaival saját befektetésének is megnöveli az árát, míg a nagyobb készlet felhalmozása jelentősebb eladásokat eredményez a jövőben. A saját későbbi eladási árát is nyomás alá helyezi.

Ám a gazdasági szereplőket sem szabad fekete-fehér szemellenzővel nézni. Bár a spekulánsok okozhatnak gazdasági károkat a többi gazdasági szereplőnek, az is tény, hogy likviditást szolgáltatnak a piacok számára. Támaszt is jelenthetnek túlzott zuhanás esetén. „Ha például komoly eladói hullám lenne az ingatlanpiacon, akkor a spekulánsok vásárlásai támaszt jelenthetnek az eső lakásáraknak. Ez pedig örömteli azok számára, akik éppen akkor kénytelenek értékesíteni otthonukat. Tény azonban, hogy a spekulációval egyes esetekben együtt járó piaci manipuláció egyértelműen káros jelenség” – mondta az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

A legjobb, amit tehetünk, az, hogy elkerüljük a pánikvásárlást olyan helyzetben, amikor az árak irreálisan magasak, tudatos vásárlóként cselekszünk. Az egyes árucikkek fogyasztói ára jelentősen ingadozhat, ha nem esünk abba a hibába, hogy olyankor vásárolunk, amikor az áruk a spekuláció miatt kiugróan magas. Ez a racionális fogyasztói magatartás azért is előnyös, mert csökkenti a spekulánsok extraprofitját, mérsékli a szereplők motivációit

– összegezte Sebestyén Géza. Leginkább olyan eszközökkel lehet az inflációs spekulációt megvalósítani, amelyek könnyen, olcsón tárolhatók – kifejezetten alkalmasak erre a tartós élelmiszerek, de ezért ideálisak a pénzügyi befektetések is, speciálisan a lebegő kamatozású államkötvények, valamint az ingatlanok és az arany.

Más dolog a pénzpiaci spekuláció

A pénzügyi piacokon a leginkább elterjedt dörzsölt lépés a lebegő kamatozású államkötvények vásárlása körül van. E papírok kamatfizetése direkt vagy indirekt módon az inflációhoz kötött, így amennyiben az áremelkedés magasabb, mint amit a piac vár, a befektető magasabb hozamot kap, a megtérülése jobb lesz. Ám természetesen nem ez az egyetlen módja a spekulációnak.

Amennyiben gyorsan emelkedő árakra számítanak, csökkenthetik a kínálatukat a jelenben, abban reménykedve, hogy később ugyanezeket a termékeket drágábban tudják eladni. Ez a stratégia a kereslet és kínálat egyensúlyának megbontásán keresztül emeli az adott eszköz árát. Így leszögezhető: az inflációs spekuláció is fűti az áremelkedést.

Ha az a kérdés, hogyan használták ki a boltok az inflációt a nyereségük növelésére, akkor a válaszom az, hogy jobban, nagyobb mértékben emelték az átlagos eladási árakat, mint amennyire a beszerzési és működési költségeik növekedtek. A bevételeiket nagyobb arányban emelték, mint ahogyan a kiadásaik nőttek. Így nőtt a haszonkulcsuk. A nyereségük nemcsak az infláció mértékével, hanem ennél jobban növekedett

– húzta alá Sebestyén Géza, aki hozzátette: az MNB elemzése szerint egyes termékek esetében tavaly decemberben duplaakkora árakat is lehetett tapasztalni, mint a háború kitörése előtt. Ilyen áru például a porcukor, a sertészsír vagy a pulykamellfilé. Ám ugyanezen elemzés szerint az összes élelmiszer tekintetében nem igazán tapasztalható jelentős nyereségnövekedés a kereskedelmi egységekben, ez pedig igazán sok mindent elmond.

Lépett a kormány

Ahogy arról elsők között már beszámoltunk, az élelmiszer-ágazatban folyamatban lévő gyorsított ágazati vizsgálatok tapasztalatai alapján online árfigyelő adatbázis létrehozását kezdeményezte a kormánynál a Gazdasági Versenyhivatal elnöke. A tájékoztatásból kiderült, a kormány támogatja Rigó Csaba Balázs versenypártolási és inflációt csökkentő javaslatát. Az árfigyelés legelőször az élelmiszertípusokra vonatkozóan a kiskereskedelmi szektorra fog összpontosítani.

A GVH az Index kérdéseire most közölte: az élelmiszer-infláció versenyjogot érintő okainak feltárása érdekében a hivatal január végén, illetve február elején két gyorsított ágazati vizsgálatot indított a tej és tejtermékek, illetve a tartós élelmiszertermékek piacán.

Lapunknak úgy összegezték: „A folyamatban lévő vizsgálatok során a nemzeti versenyhatóság többek között a piaci szereplőktől összegyűjtött – kötelező válaszadáson alapuló – információk elemzésével tárja fel a drágulás részletes okait, hogy megtehesse a szükséges lépéseket az esetleges versenyproblémák kiküszöbölésére” – ismertették. 

A gyorsított ágazati vizsgálatok kiterjednek az érintett piacok teljes forgalmazási láncolataira és versenyviszonyaira, hogy feltérképezhessék, torzulhatott vagy korlátozódhatott-e a verseny akár az érintett termékkörök kiskereskedelmi piacain, akár az értéklánc bármely más szintjén.

Mindezen túl a hatóság kifejtette: a vizsgálatok célja feltárni többek között azt, hogy mennyiben járulhattak hozzá az ágazatokban tapasztalható folyamatokhoz (nagymértékű áremelkedések, piaci szereplők között fennálló viszonyrendszer átrendeződése, termékkategórián belüli koncentráció alakulása, ideértve a saját márkás termékek arányának alakulása) a szabad piaci versenyt akadályozó magatartások, körülmények.

„A GVH által feltárt nemzetközi tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy a növekvő ártranszparencia, a fogyasztói árak összehasonlíthatósága fokozhatja a versenyt, ami hosszú távon is mérséklő hatással lehet az árakra, illetve erősítheti a vásárlói tudatosságot. A felek az online árfigyelő adatbázistól azt várják, hogy jelentősen megerősíti a transzparenciát, átláthatóvá teszi a különböző árképzési gyakorlatokat, végső soron – a fogyasztók érdekeivel összhangban – hozzájárul a piaci verseny fokozásához, a túlárazás megakadályozásához, így összességében elősegíti, hogy az infláció az év végére egy számjegyűre mérséklődjön” – összegezték.

(Borítókép: George Khelashvili / Getty Images)