Megnéztük, kell-e félniük a kormánytól a külföldi cégeknek

A hétvégén publikált a mértékadó Der Spiegel egy tartalmas cikket, amelyben a német lap többek között arról ír, hogy két német építőipari cég, a Heidelberg Materials és a Schwenk Zement közös magyar leányvállalatát, a Duna-Dráva Cement Kft.-t közel egy éve „visszautasíthatatlan” ajánlattal kereste meg egy kormányhoz közeli gazdasági szereplő.

A cikk hosszasan taglalja azt a feltételezett módszert, amit a korábban Fidesz-szövetségesnek számító CDU európai ügyekkel kapcsolatos szóvivője, Gunther Krichbaum maffiamódszernek nevezett: az állam először a jogi keretet alakítja úgy, hogy megnehezítse az adott cég működését – például bürokratikus terhekkel vagy extraadókkal –, majd amikor a cég emiatt veszteségesen működik, megjelennek kormányhoz közeli szereplők, akik „visszautasíthatatlan” ajánlatot tesznek.

A lap arra hivatkozik, Orbán Viktor magyar miniszterelnök korábban kijelentette, hogy az építőanyag-gyártó cégeknél túl alacsony a magyar tulajdonú vállalatok aránya, és ezen változtatni szeretne. A Spiegel cikke pedig azt implikálja, hogy a magyar kormány most ennek próbálhat eleget tenni.

Orbán illiberális demokráciája egyre több német cég számára válik fenyegetéssé

– írják.

Sok pénz van a téglában

Nagy Márton még a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadójaként 2021 júniusában a Portfolio egyik konferencián beszélt arról, hogy miért számít fontos ágazatnak az építőipar és azon belül is az építőanyag-gyártás.

Mint akkor mondta, a koronavírus-járvány előtt a teljes magyar GDP több mint 10 százalékáért az építőipar volt felelős, az építőanyag-gyártás 1813 milliárd forintos piac.

Nagy, aki időközben az ötödik Orbán-kormány munkájában már gazdaságfejlesztési miniszterként vesz részt, az idézett konferencián hangsúlyozta: a teljes építőanyag-ipari árbevétel 54 százalékát külföldi tulajdonú cégek adják, míg a hazai vállalkozások a fennmaradó részen osztoznak.

Akkor Nagy Márton arról beszélt: a külföldi cégek árazási ereje sokkal nagyobb, amit e cégek szerinte ki is használnak, és úgy látja, ez nem tesz jót a magyar építőiparnak, azon belül is a hazai alapanyagiparnak. Előadásában hangsúlyozta, hogy

minden eszközzel fel kell lépni a külföldi szereplők ellen, hogy ez egy jól működő, tiszta piaccá váljon,

mivel szerinte a nagy külföldi cégek visszaélnek az erőfölényükkel – részben ezzel magyarázta, hogy szerinte miért nőttek már a koronavírus-járványt megelőzően is az építőanyag-ipari árak.

Az újabb kétharmad után

A 2022-es választások után a Fidesz ismét kétharmados többséget szerzett, az utána felálló ötödik Orbán-kormányban pedig nagy visszatérőként ismét miniszteri posztot kapott Lázár János, aki kancelláriaminiszter helyett ezúttal az újonnan alapított Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője lett.

Lázár minisztériuma még 2023 elején mutatott be egy törvénytervezetet, amelynek célja az építőipar megreformálása, illetve modernizálása, ugyanakkor a HVG szerint a tervezet megágyazhat a külföldi cégek felvásárlásának is, mivel a kormánynak elővásárlási joga van a magyar építőanyag-gyártás védelme és fellendítése érdekében.

A tervezet, amely A magyar építészetről szóló törvény koncepciója néven elérhető a kormány oldalán, jelenleg még csak egy társadalmi vitára bocsátott tervezet – tehát még csak nem is egy, az Országgyűlés bizottságai elé bocsátott javaslat –, nem tartalmazza a különböző érdekvédelmi és szakmai szervezetek szempontjait. 

A tervezet tartalmaz egy Építésgazdasági intézkedések címre keresztelt fejezetet, amelyben olyan célok mellett, mint az import és export nyomon követése, az energiahatékonyság ösztönzése vagy a magyar alapanyagok védelme tartalmaz egy úgynevezett Építésgazdasági intézkedésre okot adó állapot bevezetése pontot.

Azt, hogy a piac működésébe a kormány beavatkozzon-e, az építésgazdaságért felelős miniszter követi nyomon, és ő vizsgálja, azaz a még csak társadalmi vitára bocsátott tervezet Lázár Jánost ruházná fel ezzel a jogkörrel.

Ezenkívül a tervezet a magyar építőanyag-gyártás védelme és fellendítése érdekében a „gyárak és gyárlétesítmények elidegenítése esetén” elővásárlási jogot biztosítana az államnak a cégek kapcsán. Továbbá szintén lehetőséget nyújtana a magyar állam számára, hogy a kivitelre szánt, regisztrált építőanyagokat felvásárolhassa a cégtől, hogy export helyett továbbra is az országon belül maradhasson.

Ezzel majdnem egy időben a kormány egy új adót is kivetett az építőipari beszállítókra, amelynek célja lényegében a 2020. januári árak befagyasztása – annak a vállalkozónak, aki efelett értékesíti a termékét, 90 százalékos bányajáradékot kell fizetnie, azaz lényegében minden pluszban jelentkezett 10 forintból csak egyet tarthatna meg magának.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke az Indexnek akkor úgy fogalmazott a rendeletben bevezetett kvázi extraprofitadó kapcsán, hogy lehet az áremeléssel szemben elrettentő hatása, ugyanakkor hozzátette:

állóháborút látok a kérdésben a kormányzat, illetve a monopolhelyzetben lévő, döntő többségben külföldi tulajdonban lévő óriáscégek között.

Koji emiatt az új adóról szóló rendelet újragondolását tartaná indokoltnak, de az Mfornak ugyanezt mondta a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ), valamint a Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség (MATÉSZ) is.

Az importkitettség nagyobb probléma

A Der Spiegel cikkében megjelent állítások kapcsán az Index ismét megkereste Koji Lászlót. Az ÉVOSZ elnöke arra a kérdésünkre, hogy szerinte helytálló lehet-e az állítás, miszerint a magyar kormány a szektorból szeretné kiszorítani a külföldi, elsősorban német szereplőket, úgy válaszolt, hogy a szakmának nem tenne jót „egy ilyen kiszorítósdi”. Hozzátette, az idei és a következő év egyelőre nehéz időszaknak ígérkezik, mivel csökkenő volument kell megépíteni.

Mint mondta, a szektor egyik legnagyobb problémája, hogy importra szorul: a Magyarországon értékesített építőipari anyagok igen magas aránya, 48 százaléka származik külföldről, ezért szerinte törekedni kell a Magyarországon terméket gyártók részarányának növekedésére – tulajdonformától függetlenül.

„Azzal a szövetség nem tud mit kezdeni, hogy a magyar kormány úgy gondolja, hogy ebben a versenyben a magyar tulajdonú cégeket szeretné erősíteni technológiai vagy beruházási támogatással. Azonban szerencsére nem az a helyzet, hogy nekik egymás rovására kellene szűkülniük a magyar piacon, a helyzet az, hogy az importot kéne minél gyorsabban kiváltanunk” – fogalmazott Koji.

Szerinte az importarány csökkentésére két lehetőség van:

• egyrészt a külföldi hátterű cégek jóval tőkeerősebbek a magyaroknál, így a külföldi befektetőket lehet motiválni, hogy még többet ruházzanak be a magyar piacon;
• másrészt a magyar tulajdonú vállalkozásokat akár kormányzati támogatásokkal is lehetne segíteni.

A Lázár János vezette minisztérium tervezetéről kifejtette, az egy „nulla változatú koncepció”, ezért rengeteg a vélt sérelem – Koji kifejtette, ő a szereplők között próbálja hűteni a vélt sérelmeket, és azt javasolja, hogy a szereplők legyenek ott a törvény részletes kidolgozásánál –, illetve elmondása szerint a kormány oldalára felrakott tervezet „rengeteget finomodott a beérkezett vélemények mentén”.

Az állam elővásárlási jogával kapcsolatosan kifejtette: a társadalmi vita keretében még most pontosítják, mi számít „építésgazdasági intézkedésre okot adó” helyzetnek.

Kölcsönös együttműködés szükséges

Az ÉVOSZ elnöke kifejtette: közgazdászként ő azt tanulta, és negyvenéves tapasztalata során is azt látta, hogy a monopolhelyzet mindig okoz problémát a tulajdon minőségétől függetlenül azok számára, akik kiszolgáltatottá válnak a monopóliummal szemben.

Hozzátette, egy monopolhelyzetben lévő vállalkozásnak mindig sokkal nagyobb a felelőssége, mint a piac többi szereplőjének – rámutatott, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) át is világította ezeket a vállalkozásokat, és a legtöbb esetben lezárta vizsgálatát, ahol nem állapított meg tisztességtelen piaci magatartást, egyedül a cementpiacon belül folytatódik még a GVH vizsgálata. Úgy véli, a szektorral a legfontosabb probléma az importkitettség, amit kezelni kell.

Gulyás Gergely: Ez a kormány tett a legtöbbet a működőtőke-beáramlásért

Az április 6-i Kormányinfó után az ügyről az Index megkérdezte Gulyás Gergelyt is. A Der Spiegel cikkére a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált: olvasta az írást, azonban a külföldi tőke kiszorítása „főszabály szerint nem igaz”. A politikus szerint a magyar kormány korábban már többször is jelezte, hogy van néhány olyan terület, amiben nagyon fontos: ha van külföldi cég, az a magyar gazdaság igényeit szolgálja.

Nagy Márton korábbi nyilatkozatáról Gulyás kijelentette: kizártnak tartja, hogy az így hangzott volna el, és szerinte az egy kontextusából kiragadott gondolat lehetett. A német tőke kiszorítása kapcsán pedig kifejtette:

A működőtőke-beáramlás évről évre rekordokat dönt Magyarországon, és mi vagyunk az a kormány – beleértve Nagy Márton miniszter urat is –, amelyik a legtöbbet tett ezért.

Felhívta a figyelmet, hogy a magyar építőanyag-gyártást a kormány az elmúlt években is próbálta segíteni, majd rövid nyilatkozatát az importkitettség megszüntetése kapcsán úgy zárta, a kormánynak mindenképpen van terve arra, hogy csökkentse. Kicsit kritikusan megjegyezve hozzátette: „Volt, ahol jó eredményeket tudtunk elérni, van, ahol ez még várat magára, de mindenképpen van egy ilyen célja a kormánynak.”

(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)