Beválhat a kormány elképesztő jóslata az elemzők szerint

„Az idei évre várt uniós, 0,5 százalék körüli növekedéssel szemben legalább 1,5 százalékos ütemben növekedhetünk, így reális az esélye annak, hogy az idei évben az uniós fejlettségi szint 80 százalékát megközelíthetjük” – írta az Indexnek küldött véleménycikkében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Ugyanakkor az optimista, 1,5 százalékos növekedési kilátással csak a Pénzügyminisztérium ért egyet, a többi jelentős intézmény előrejelzései ennél visszafogottabbak. 

– írja elemzésében a Makronóm Intézet. Megjegyezték, hogy a dinamikus gazdasági bővülés jövőre visszatérhet. A növekedés motorjának idén a nettó exportot várják, míg jövőre a fogyasztás és a beruházás is újra hozzájárulhat a bővüléshez.

A Magyar Nemzeti Bank 0,5-1,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál 2023-ra, és a főbb intézmények is növekedést jósolnak, a Magyarországra készült 17 makrogazdasági előrejelzés közül csupán négy vár visszaesést a Makronóm Intézet elemzése alapján.

Visszahúzódó infláció

A növekedést idén támogathatja az elmúlt évek magas beruházási rátáinak köszönhetően új kapacitásokkal bővülő ipar, a tavalyi aszályos év után a mezőgazdaság, valamint a jelentős exportpotenciállal bíró szolgáltatások – világított rá a Makronóm Intézet. Hozzátették, hogy 2022-ben az infláció jelentősen emelkedett, és a magas infláció beépült a gazdasági szereplők várakozásaiba, így ez a jövő vonatkozásában is magas inflációs szintet jelent.

Ugyanakkor az infláció az év eleji tetőzést követően mérséklődni tud: az energiaárak a tavalyi rekordmagas szintjükhöz képest már csökkentek, a forint 2022. októberi mélypontjához képest erősödött, a kereslet a korábbinál alacsonyabb, és nem számítanak a tavalyi évhez hasonló adóváltozásokra, valamint aszályra sem.

Az infláció csökkenése az idei év első felében lassabb ütemben valósulhat meg, majd ezt követően fokozódhat. A mutató jegybanki inflációs célsávba való visszatérését 2025-re várják.

Az idei év végére elérhetőnek tűnik az egy számjegyű inflációs ráta, ennek azonban feltétele, hogy a forint árfolyama jelentősen ne gyengüljön, ne haladja meg tartósan a 400 forint–eurós szintet, illetve hogy az energiaárak esetében ne történjen a tavaly nyárihoz hasonló jelentős kiugrás – mutatott rá a gazdaságkutató szervezet. Megjegyezték, hogy az infláció alakulása szempontjából kétirányú kockázatot jelent a mezőgazdasági termelés és így az élelmiszerárak alakulása: ha jó lesz a termés, akkor csökkenhetnek az árak, ha ismét rossz, akkor importra szorulunk, és még tovább emelkedhetnek. A teljes elemzés itt olvasható.

A főbb makrogazdasági mutatókról készült előrejelzését táblázatban is összefoglalta a Makronóm Intézet:

(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)