Jelentést tett közzé a GVH a tejpiacról, meglepő információkra derült fény

Januárban megírtuk, hogy gyorsított ágazati vizsgálatot indított a Gazdasági Versenyhivatal a tej és tejtermékek hazai piacán, miután felmerült a verseny torzulása a szektorban. Ezt a vásárlók a bőrükön is érezhették a száguldó tejárak formájában.

Nem meglepő, hogy drasztikusan visszaesett a kiskereskedelmi üzletek forgalma is, hiszen a száguldó árakat látva inkább csukva tartottuk a pénztárcánkat, és a lábunkkal szavaztunk.

A GVH lecsapott tehát a tej és tejtermékek piacán, és társadalmi konzultációra bocsátotta a gyorsított ágazati vizsgálat eredményeit összefoglaló jelentéstervezetét. Az elemzés megállapításai alapján a versenyhatóság szakértői hat, az inflációt csökkentő, versenypártoló javaslatot fogalmaztak meg.

1. Nyerstejalapár-prognózis felülvizsgálata

A GVH javasolja a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által alkalmazott nyerstejalapár-prognózis módszertanának felülvizsgálatát.

A nyers tej árát jelentős mértékben befolyásoló módszertan jelenleg egy olyan árképleten alapul, amelynek egyes elemei 2023-ban tovább növelhetik a tejtermékek áremelkedését, ezzel fűtve az inflációt. A GVH ezért az árképlet felülvizsgálatát javasolja a terméktanács számára, amihez a nemzeti versenyhatóság felajánlja szakmai támogatását. A hatóság javaslata a magyar fogyasztókat és a magyar termelőket is védi, a revízió ugyanis nemcsak az infláció mérséklődéséhez, hanem a hazai tejtermelők versenyképességének erősítéséhez is hozzájárulhat.

2. Szakmai konzultációs segítség az élelmiszerárstop tekintetében

Figyelemmel a szociálpolitikai célú árstopok gazdasági versenyre gyakorolt torzító hatására, a GVH szakmai konzultációs segítséget ajánl az árstoppal kapcsolatos jövőbeni jogalkotói megfontolásokhoz.

A GVH vizsgálata igazolta, hogy a kiskereskedelem szereplői az egyes élelmiszerek fogyasztói áraira átmeneti jelleggel, szociális támogatás céljával bevezetett árstopok következtében felmerülő veszteségeik csökkentésére törekedtek, egyes, árstoppal nem érintett termékek esetében magasabb árrést realizáltak 2022-ben. Ugyanakkor a GVH elemzése mindössze hét konkrét termék árfolyamatait vizsgálta, miközben a kiskereskedelmi szektor több tízezer cikkelemmel dolgozik, és az aggregált pénzügyi beszámolók tanúságai alapján a nyereség csökkenése látható a kiskereskedelmi szereplők többsége esetében 2022-ben.

3. Online árfigyelő rendszer fejlesztése és üzemeltetése

A gyorsított ágazati vizsgálatkor feltártak, illetve néhány EU-tagország tapasztalatai alapján a GVH elnöke online árfigyelő adatbázis és alkalmazás létrehozását javasolta a kormánynak az élelmiszertermékek fogyasztói árainak nyomon követhetősége érdekében, amelynek megvalósítása folyamatban van.

A GVH álláspontja szerint egy ilyen típusú fejlesztés a kiskereskedelmi árak átláthatóságának és jobb összehasonlíthatóságának köszönhetően fokozhatja a versenyt, ami hosszú távon is mérséklő hatással lehet az árakra, illetve erősítheti a vásárlói (fogyasztói) tudatosságot. A vizsgálat ideje alatt összegyűjtött nemzetközi tapasztalatok is megerősítik ezt a várakozást. Az árfigyelő rendszer tervezése fogyasztói kutatások eredményei, valamint hazai és külföldi minták elemzése alapján történik, hogy a rendszer minél szélesebb fogyasztói kör potenciális felhasználói igényeit legyen képes kielégíteni.

4. Növényi italok árképzése, fogyasztásuk ösztönzése

A GVH javasolja a növényi italok és szójagurtok fogyasztóinak kedvezőbb helyzetbe hozását kereskedelempolitikai eszközökkel.

A laktózérzékenység és a tejallergia nagyon gyakori ételallergia, amely akár a magyar népesség 35 százalékát is érintheti. A GVH szakértői ezért áttekintették a növényi italok (mandulaital, rizsital, zabital) és a szójagurtok árfolyamait, illetve az értékesítési lánc egyes szereplőinek árképzését.

Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy e termékek importára alig növekedett 2019 és 2022 között, viszont a belföldi forgalmazók értékesítési árai, ezen keresztül pedig árrésük 2022 őszétől emelkedésnek indult.

Ez vélhetően a tejtermékek mint közeli helyettesítők áremelkedéséhez kapcsolódik, ami viszont kedvezőtlen, inflációt gerjesztő folyamat. Szintén lényeges, sokakat érintő megállapítás, hogy a növényi italok és szójagurtok kereskedői árrése és áfaszintje magasabb, mint a kapcsolódó tejtermékeké, ami a különféle ételérzékenységekkel küzdő, ilyen szempontból kiszolgáltatott, illetve a környezettudatos fogyasztók számára jelentős többletterhet jelent.

5. Fenntartható csomagolás ösztönzése

A GVH a hazai tejtermékértéklánc feldolgozói szintjén elhelyezkedő piaci szereplők számára javasolja – a gyakorlati lehetőségekhez mérten – a tejtermékek (elsősorban tej, tejföl és joghurt) visszaváltható csomagolásban történő értékesítésének ösztönzését.

A gyorsított ágazati vizsgálat során elvégzett költségelemzések és számos piaci szereplő (feldolgozó) nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a csomagolóanyagok jelentősen drágultak az elmúlt időszakban. Erre tekintettel, illetve fenntarthatósági szempontból is kedvező lenne, ha az erre alkalmas tejtermékek visszaváltható csomagolásban történő értékesítése ösztönzésre kerülne.

6. Folyamatos versenyhivatali fellépés

A fokozottabb verseny és a csökkenő árak érdekében a nemzeti versenyhatóság a továbbiakban is kiemelt figyelemmel tekint a kereskedelmi szektorra.

Több vizsgált terméknél is látható, hogy a kiskereskedelmi bruttó árrés forintban mért növekedése magasabb volt az arányosan a vizsgált termékre jutó költségek emelkedésénél, így

Ugyanakkor az adott termék nagyon jelentős áremelkedését nem ez okozta, hiszen a kiskereskedelmi szereplők nyeresége a bruttó fogyasztói ár elenyésző részét tette csak ki, például a trappista sajt esetén a kiskereskedelmi szereplők átlagos nyeresége a bruttó fogyasztói ár mindössze 6,3 százaléka volt 2022-ben, miközben a termék fogyasztói ára 161 százalékkal emelkedett meg 2021-ről 2022-re. Hasonló mondható el az adókról.

A bruttó árrésbe épített adók a vizsgált termékek esetében csak elenyésző mértékben járultak hozzá a fogyasztói árak nagyon jelentős emelkedéséhez. Például egy kg trappista sajt átlagos fogyasztói árából a vizsgált kiskereskedelmi szereplőknél (az áfát nem számítva) átlagosan 12,4 Ft-ot tettek ki a kiskereskedők által fizetett adók, ami az átlagos fogyasztói ár mindössze 0,42 százaléka. Az egyes kiskereskedelmi szereplőknél ugyanakkor jelentős eltérések tapasztalhatók.

Az ágazat szereplői egy hónapig, május 20-ig véleményezhetik a GVH honlapján elérhető jelentéstervezetet, ennek keretében a versenyhatóság április 26-ra, jövő hét szerdára személyes szakmai konzultációra hívta meg az ágazati szereplőket tömörítő szakmai szervezeteket.

A kiskereskedelmi verseny ösztönzése ugyanakkor kiemelkedően fontos, hiszen ez kedvezően hathat a teljes ellátási láncra. A kiskereskedők ugyanis a beszerzési tárgyalásaikon keresztül befolyásolni tudják az ellátási lánc alacsonyabb szintjeit is – ahogy ezt a GVH ártranszmissziós elemzése is megerősítette. A növekvő verseny ráadásul növeli a vállalati hatékonyságot, és segít visszafogni a magasabb árakat.

A versenyhatóság célja, hogy ezen előnyöket minél nagyobb részben a magyar fogyasztók is érezzék, ezért a jövőben is kiemelt figyelmet szentel a kiskereskedelmi szektorra és a fogyasztói árak elemzésére – hangsúlyozta a versenyhatóság.

Ennek indokoltságát tovább erősíti, hogy a gyorsított ágazati vizsgálat időszakában (különösen az elemzéssel érintett tej és tejtermékek körében) tapasztalt jelentős mértékű árcsökkentésekből – számos más egyéb külső tényező mellett – az a következtetés is levonható, hogy a GVH célzott vizsgálata, hatósági eljárásai hozzájárulhattak az inflációs nyomás mérséklődéséhez, a fogyasztói árak csökkenéséhez – írják a jelentésben.

A gyorsított ágazati vizsgálat eredményei alapján készült jelentéstervezetet a GVH nyilvános társadalmi konzultációra bocsátotta honlapján.

ennek keretében a versenyhatóság április 26-ra személyes szakmai konzultációra hívta meg az ágazati szereplőket tömörítő, illetve a jelentéstervezet javaslataiban érintett szakmai szervezeteket (Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Országos Kereskedelmi Szövetség, Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete, Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége, Tejallergiásokat Segítő Csoport).

A határidőt követően a nemzeti versenyhatóság a gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről készített jelentést, a beérkezett észrevételek összefoglalását, valamint – ha kérik – az észrevételeket teljes terjedelemében is közzéteszi a honlapján. A gyorsított ágazati vizsgálat jelentéstervezete elérhető ezen a hivatkozáson.

Górcső alá vették az ágazatot

A GVH szakértői a gyorsított ágazati vizsgálat során számos helyszíni kutatást folytattak le tejfeldolgozóknál és élelmiszer-kiskereskedelmi láncoknál. Ezzel párhuzamosan a hatóság széles körű adatgyűjtést végzett a hazai tejágazat értékláncának valamennyi szintjén: adatkéréssel fordult tejtermelőkhöz, tejfeldolgozókhoz, szövetkezetekhez, kiskereskedőkhöz, szakmai érdekképviseletekhez.

A GVH szakértői több mint 140 adatszolgáltatást értékeltek, tehát a gyorsított ágazati vizsgálat eredményeként megfogalmazott megállapítások és javaslatok nem egyedi véleményeken, hanem az egész ágazatot lefedő tényadatokon alapulnak.

A vizsgálat során a GVH szakértői hét alapvető, a lakosság körében legnépszerűbb tejtermék (1,5 százalékos ESL tej, 2,8 százalékos ESL tej, 20 százalékos tejföl, 80 százalékos vaj, félzsíros tehéntúró, trappista sajt, natúr joghurt) árainak alakulását elemezték részletesen.

Az élelmiszerárak gyors emelkedése egész Európában nehézségeket okoz a lakosság és a gazdasági élet valamennyi szereplője számára. Az infláció leküzdése ezért közös cél, a családok, a gazdaság és a piaci verseny védelme érdekében a nemzeti versenyhatóságnak minden rendelkezésére álló eszközt meg kell ragadnia – közölte a GVH.

(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg /  Getty Images)