Döntött Matolcsy György, a pletyka valósággá vált

A Monetáris Tanács kedden változatlanul, 13 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. Előző év október közepe óta az egynapos betéti gyorstender 18 százalékos kamata az irányadó, ez is változatlan maradt – bár utóbbiról mindennap dönthetnek. 

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke 15.30-tól online háttérbeszélgetést tartott a monetáris politika aktuális kérdéseiről. A kamatdöntés után nem találja az utat a magyar fizetőeszköz, a 375,4-es árfolyam körül ingadozik.

Javulnak az ország mutatói

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a döntést követő sajtótájékoztatón részletesen ismertette a lépés hátterét. Rögtön az elején kifejtette: a Monetáris Tanács az alapkamat mértékén nem változtatott, hiszen az a jelenlegi szinten alkalmas a fundamentális kockázatok kezelésére.

Az elmúlt időszakban jelentősen javult Magyarország kockázati megítélése, kiárazódtak a szélsőséges forgatókönyvek. Ezért a tanács a normalizációs folyamat részeként a kamatfolyosó szűkítéséről döntött. Ennek megfelelően az overnight betéti kamat szintje változatlanul 12,5 százalék, ugyanakkor a fedezett hitel kamatszintje 25 százalékról 20,5 százalékra mérséklődik

– fogalmazott Virág Barnabás, majd hozzátette, hogy a Monetáris Tanács áttekintette a 2023. április 1-jétől hatályba lépett átalakított kötelezőtartalék-rendszer első eredményeit. „Az átállás gördülékenyen megtörtént”, ezt a következő időszakban is alkalmazza majd a jegybank.

Az alelnök tájékoztatott a makrogazdasági fejleményekről is: márciusban folytatódott a hazai infláció csökkenése, ugyanakkor a maginfláció emelkedett. Az idei első negyedévben tovább lassult a hazai gazdasági aktivitás. A gazdasági konjunktúrában élénkülés az MNB korábbi előrejelzési szerint az év közepétől várható.

A belső kereslet szűkülése általánosságban megfigyelhető. Magyarország külső egyensúlya trendszerűen javult. Februárban a folyó fizetési mérleg hiánya jelentős mértékben csökkent.

Virág Barnabás kiemelte, hogy ez már korábban is megfigyelhető volt. Mint mondta, az európai inflációban általános fordulat figyelhető meg, ugyanakkor a maginfláció egyelőre sehol sem csökkent.

Úgy véli, ezek az elhúzódó dezinfláció jelei. Összegezte: áprilisban tovább folytatódott Magyarországon az élelmiszer-infláció csökkenése. „Az élelmiszer-infláción kívüli maginflációs körben márciusban ismét magas átárazást láthattunk, kifejezetten a szolgáltatási szektorban, ami jellemzően a telekommunikációs szektor áremelkedéséhez volt köthető” – húzta alá.

Az áremelési várakozások általánosan csökkennek. Így összességében az MNB arra számít a dezinfláció tekintetében, hogy a második negyedév ütemváltást hozhat. Tehát a dezinflációs pálya folytatódik, az év közepétől az MNB szerint gyors inflációcsökkenés következhet be.

A jegybanki inflációs cél eléréséért továbbra is határozott és szigorú monetáris politikával kell dolgozunk

– jegyezte meg Virág Barnabás.

A jegybank alelnöke úgy fogalmazott, hogy méréseik alapján a technikai recesszió vélhetően folytatódott. Ugyanakkor a belső kereslet szűkült, ez pedig az erősödő árverseny irányába hat a következő hónapokban. Megismételte: „A folyó fizetési mérleg trendszerű javulást mutat.” Emögött részben az energiaárak csökkenése is megfigyelhető, „kifejezetten kedvező, hogy a külkereskedelmi egyenlegünk 2021 közepe óta 2023 februárjában ismét pozitív lett”.

Az alelnök többször is hangsúlyozta: az ország külső egyensúlya számottevően és trendszerűen javult, „külső egyensúlyi pozíciónk alakulása a korábbi várakozásunknál is pozitívabb lehet”.

(Borítókép: Matolcsy György 2023. március 8-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)