Sokkoló adatok: az infláció csapdájában van a magyarok bére

Korábban megírtuk, hogy 2023 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 528 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 363 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,1, a nettó átlagkereset 16,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Ez 17,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a rekordmagas hazai infláció miatt a reálkeresetek, hogy mennyi árut és szolgáltatást tudunk megvásárolni a bérünkből, csökkent:

• szeptemberben 1,9 százalékkal,
• októberben 2,2,
• novemberben 4,7,
• decemberben 5,1,
• januárban pedig 7,6 százalékkal.

A KSH szerdán közli a februári kereseti adatokat, amelynek várható alakulásáról szakértőket kérdeztünk.

A februári adat első ránézésre pocsék lesz, ez azonban nem a valós folyamatokat mutatja majd. A bázisidőszakban ugyanis a fegyverpénz kifizetése miatt jelentős, 31,1 százalékos növekedés történt, így a magas bázis miatt most visszaesés várható

– világított rá az Indexnek Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője. Szerinte ez bár egyedi hatás, de számszakilag az egész éves növekedést is mintegy 1 százalékponttal visszahúzhatja.

A márciusi adat hozhat majd meglepetéseket

Regős Gábor ismertette: az éves ütem szempontjából a januári 16,1 százalékos béremelkedés hordozza a legtöbb információt, mivel a bérváltoztatások jellemzően az első hónapokban zajlanak le, bár tavaly láttunk évközi béremeléseket is az elszabaduló inflációra adott válaszként. 

Kérdés tehát először is, hogy a márciusi béradat mit mutat majd, hiszen ebből már látható lesz az év eleji emelések mértéke ott is, ahol nem januárban született arról döntés, és ahol nem érinti a munkavállalókat a minimálbér-emelés. A második kérdés pedig, hogy lesz-e, és ha igen, mekkora pótlólagos béremelés az év második felében – ez a gazdasági helyzettől és az inflációtól függ majd.

– mutatott rá az elemző. Szerinte ez azonban múlik az államon is, hogy mennyire lesz lehetősége a szükséges béremelések végrehajtására.

Horváth András, a Magyar Bankholding (május 1-től MBH Bank) vezető elemzője szerint idén 14,5 százalék körüli lehet a béremelkedés mértéke, de a munkaerőpiaci feszesség jelenlegi szinten maradása esetén a megjelenő évközi béremelések következtében ez magasabb is lehet. Hozzátette, hogy a tavaly év vége felé látott hónapról-hónapra gyorsuló spirál egyelőre minimálisan lassulni látszik a reálgazdasági környezet lassulásával és az erőteljes kamatemelésekkel párhuzamosan, így egy lépéssel távolabb kerülhetett a hazai gazdaság az ár-bér spiráltól.

Az infláció letörése kell a pozitív reálbérekhez

A reálbérek csökkenése visszafogja a fogyasztást és a megtakarítást, hiszen változatlan áron kifejezve alacsonyabb lesz a jövedelem, amelyet a lakosság elkölthet. A visszaeső fogyasztás ugyanakkor mérsékli a folyó fizetési mérleg hiányát, hiszen kevesebb importot eredményez.

Az alacsonyabb kereslet hozzájárul a kisebb inflációhoz is, amely pedig szükséges ahhoz, hogy a reálbérek változása ismét pozitívba forduljon. A GDP szempontjából a reálbérek csökkenése azt jelenti, hogy mérséklődik a fogyasztás, azaz ez a gazdasági teljesítményt végső soron lassítja.

A reálbércsökkenés megállásához két folyamat szükséges. Egyrészt a bérek emelkedése, amelyben a minimálbér és a garantált bérminimum növelése mellett nagy szerepe van a munkaerőhiány mértékének és a vállalatok (valamint a költségvetés) teherbíróképességének. Másrészt fontos maga az infláció is, itt tehát az árdinamika érdemi mérséklődése szükséges, ekkor tud a reálbér ismét növekedni – magyarázta Regős Gábor.

Az idei szintén erőteljesebb minimálbér-emeléseknek és alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csupán 3 százalék alatti nettó reálbércsökkenéssel kell számolni idén éves szinten 

– ezt már Horváth András állapította meg, és hozzátette, hogy az év második felében már ismét pozitív lehet a reálbér-emelkedés szintje, mivel az infláció az év második felében látványos csökkenésnek indulhat, támogatva a vásárlóerő stabilitását.

A bér vásárlóértékét érdemes nézni

Európai összevetésben a magyar nettó havi bérek jelenleg a középmezőny második felében találhatóak nominális alapon, míg vásárlóerő-paritáson, vagyis az árszínvonallal korrigálva több helyezéssel feljebb kerül a hazai bérek elhelyezkedése – állapította meg Horváth András.

Így számolva a béreket egy egytagú, az átlagbéren kereső magyar háztartás nettó bére a 22. legnagyobb volt az Európai Unióban, azaz mögöttünk öt ország – Románia, Lettország, Horvátország, Bulgária és Szlovákia – állt. A magyar érték az uniós átlag 67,1 százalékát érte el, amely javulás a 2015-ös 51,1 százalékhoz képest. Ekkor még eggyel hátrébb voltunk a rangsorban is, hiszen Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária volt mögöttünk – ismertette Regős.

A bérinfláció ellen küzdenek a jegybankok

Az áremelkedési várakozások tartósan magas szinten történő beragadását igyekeznek a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok immár erőteljesebb hűtésével és megtalálni azt az egyensúlyi magasabb kamatszintet, ahol ezt még látványos recesszió okozása nélkül meg tudják tenni. Ez egyre kockázatosabb feladat, mivel egyszerre több negatív makrogazdasági tényező is kockázatot jelent a tavalyi évtől kezdődően, továbbá a pénzügyi stabilitásra is tekintettel kell lennie a jegybankoknak a kamatok gyors emelésével – világított rá Horváth András. 

A bankholding elemzője további kockázatként említette, hogy mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet továbbra sem csökken sem a hazai gazdaságban, sem más fejlett gazdaságokban, így vélhetően a neutrális szint fölé emelkedő, a növekedést korlátozó mértékű kamatok átmenetileg elkerülhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a bérinfláció.

(Borítókép: Az esztergomi Suzuki gyár. Fotó: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)