Valami nagyon furcsa dolog történik az európai inflációval

Enyhén, de gyorsult áprilisban az euróövezeti infláció, a maginfláció viszont lassult. Az utóbbi erősíti azokat az érveket, hogy az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki rendes kamatdöntő ülésén csak kisebb kamatemelésről határoz. Az EKB döntéshozói megosztottak a 25 és 50 bázispontos emelés között, ráadásul egyre valószínűbb, hogy az előbbi mellett döntenek.

Havi bázison viszont 0,7 százalékra lassult a márciusi 0,9-ről. A maginfláció szintén jobb lett a várakozásoknál, a jelzett 5,7 százalékos stagnálás helyett 5,6-re lassult – szintén éves alapon.

Pozitívum, hogy a feldolgozott élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek inflációja 14,7 százalékra csökkent, ami egy teljes százalékpontos csökkenést jelent. Ám a szolgáltatások inflációja 5,1 százalékról 5,2-re gyorsult, viszont a nem energetikai ipari termékeknél az árak növekedése 6,6-ről 6,2 százalékra módosult.

Megakadhatott az infláció?

A mostani adatok alapján hat hónap után elakadt a dezinflációs folyamat Európában. Az adatok szerint a maginflációban is csökkenést lehet látni, márciushoz viszonyítva 1 százalékra mérséklődött, az előző hónapban még 1,3 volt az áremelkedés mértéke havi bázison.

Magyarországon márciusban – tehát a korábban ismertetett adatokkal nem azonos a vizsgált időszak – a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, amikor januárban 25,7 százalékot mértek.

Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A maginfláció ugyanakkor 25,7 százalékra emelkedett, az indirekt adóktól szűrt maginfláció pedig 25,6 százalékon alakult márciusban. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal nőttek.