Makronóm Intézet: Olyanért bántották a kormányt, amit el sem követett

A Makronóm Intézet legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy a hazai vállalkozásfejlesztési támogatások hogyan oszlottak meg az elmúlt években vállalatméret szerint. Az elemzők azt találták, hogy a 2020. február és 2023. február között odaítélt több mint 3600 milliárd forint beruházásösztönző, munkahelyvédelmi és -teremtő, valamint kutatás-fejlesztési támogatás 77 százalékát a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások kapták, és csupán a források fennmaradó 23 százalékát a nagyvállalatok.

– ismertették az elemzésben. A támogatások eredményeként a kkv-k körében így közel 5200, míg a nagyvállalatoknál közel 3600 milliárd forint értékű beruházás valósult meg.

A gazdaságkutató szervezet szerint ebből az is jól látszik, hogy a patrióta és pragmatikus gazdaságpolitika eredményeként a hazai kis- és középvállalkozások több beruházást tudtak megvalósítani, mint a Magyarországon működő nagyvállalatok, de a világpiacokra kaput jelentő nagyvállalati beruházások is jelentős mértékűek.

Kiemelkedő hatékonyságnövekedés

A munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő programok közel 986 ezer munkahely megtartásához vagy létrejöttéhez járultak hozzá. E munkahelyek 84 százalékban a kis- és középvállalkozásokhoz, 16 százalékban pedig nagyvállalatokhoz kötődnek – ismertette a Makronóm Intézet.

Az elemzők azt is megnézték nemzetközi összehasonlításban, hogyan alakult az egyes méretkategóriákban a vállalkozások egy munkavállalóra jutó hozzáadottérték-termelő képessége, vagyis hatékonysága. 2010 és 2019 között a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások hatékonysága növekedett a leggyorsabb ütemben a visegrádi országok körében – állapították meg. 

A bővülés mértéke a kkv-k esetében: 

• Magyarországon 45, 
• Lengyelországban 41,
• Csehországban 39,
• Szlovákiában pedig 8 százalékot tett ki. 

Az eredményekhez a támogatáspolitikán túl hozzájárult a vállalkozóbarát adópolitika is, ugyanis a Világbank módszertana szerint 2010 óta Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben egy átlagos középvállalkozás adóterhelése – jegyezték meg az elemzésben.

A Világbank adatai alapján míg 2010-ben profitjának 56,4 százalékát fordította egy átlagos magyar középvállalat adózásra, ami a visegrádi országok közt a legmagasabb értéket jelentette, addig 2023-ban 32,5 százalékát, azaz arányaiban a legkevesebbet a V4-ek között. Csehországban egy átlagos középvállalat adóterhelése 2010 és 2023 között alig változott (−0,3 százalékpont), Lengyelországban kismértékben csökkent (−1,4 százalékponttal), Szlovákiában pedig még növekedett is (1,3 százalékponttal) – ismertette a Makronóm Intézet.