Már drámaian szorongatják a kormány stratégiáját

Januárban – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – 0,2 százalékkal csökkent az ipari termelés Magyarországon az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. Munkanaphatástól megtisztítva 3,2 százalékkal mérséklődött. Az ipari kibocsátás a tavaly decemberi adatokhoz képest 5,1 százalékkal csökkent. A februári adatok még kedvezőtlenebb képet mutatnak: 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól (a kiigazított index ezzel megegyezik).

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban például így fogalmazott: „A családok és a teljes foglalkoztatottság megvédése érdekében el kell kerülnünk a recessziót, meg kell őriznünk az ipari vállalkozások stabilitását.”

Az a helyzet, hogy az iparpolitikai számok szerintem stimmelnek, Magyarországnak a következő egy-két évben szüksége lesz 500 ezer új munkaerőre

– ezt pedig Orbán Viktor miniszterelnök mondta még április végén, de az európai iparpolitika és versenyképesség még az Emmanuel Macron francia elnökkel történt egyeztetésen is felmerült az Elysée-palotában. Tehát nem elhanyagolhatók a pénteken érkező friss ipari termelésről szóló adatok, egyáltalán nem irreleváns, hogy milyen mértékű sebet ejt a magyar ipari szektoron az energiaválság következtében kialakult makrogazdasági helyzet. Hiszen az ipar a bruttó hozzáadott érték (GDP) 22,5 százalékát adja a 2021-es adatok alapján.

Ezért kell a válságok alatt befektetni

A negatív trend az ipari termelési indexben nem egyedi jelenség Magyarországon. Az Európai Unió számos országában tapasztalható hasonló jelenség, vagy viszonylag gyenge, 1-2 százalékos bővülés. „Nem túlzás azt sem mondani, hogy az EU kettészakadt e tekintetben a jelentősen eltérő tagállami dinamikák miatt” – fogalmazott az Indexnek Czeczeli Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének kutatója, aki hozzátette:

A negatív fejlemények mögött több tényező is felsorakoztatható. Az év eleji gyenge adatokban a téli hónapok révén a magas energiaárak is szerepet játszhattak. Az infláció is fontos tényező, egyfelől az arra adott jegybanki szigorító válaszlépések miatt, amik természetes módon lassítják a gazdaságot. Másfelől pedig az infláció a reáljövedelmek csökkenésén keresztül a keresletet is hűtötte, amire az ipar a termelési szintek csökkentésével reagál.

A rendelésállomány visszaesése tehát az ipar mérséklődésében tükröződött vissza. Ugyanakkor az ismertetett adatokhoz fontos hozzátenni: ezek rövid távú mutatószámok, a versenyképesség romlása inkább hosszabb távon értelmezendő.

Emiatt nem kapcsolhatók direkt és közvetlenül össze. „Természetesen, ha tartósan fennmarad a gyenge termelés, akkor lehet következtetni a versenyképesség romlására vagy más tényezők, például infrastruktúra, kutatás, fejlesztés, munkaerő minőségéből fakadó problémákra vagy technológiai lemaradásra” – jelezte az NKE kutatója, aki szerint ha csak a versenyképességet nézzük, akkor a termelői árindex is fontos, illetve annak nemzetközi összevetésben történő alakulása.

„A havi adatok inkább arra alkalmasak, hogy már a korai fázisukban azonosítani lehessen a gazdasági trendeket. Fontos üzenetet küld, hogy milyenek a piaci keresleti viszonyok, ugyanis a beruházási döntések és az üzleti tevékenységek tervezésének alapjaiként is szolgálnak” – húzta alá. Mivel indexről van szó, ami az előző év azonos időszakához viszonyít, itt is érvényesül a bázishatás, illetve a mutató értékét nagymértékben befolyásolja, hogy a viszonyítás bázisa magasabb vagy alacsonyabb volt.

Czeczeli Vivien szerint fontos kiemelni, hogy az árversenyben mely országok képesek előretörni, ugyanis ilyenkor felerősödik annak a veszélye, hogy az alacsonyabb költségek mellett termelő külföldi versenytársak kiszorítják a hazait. A hatékonyság ezért elengedhetetlen a problémák megfelelő átvészelésében: „Nem véletlenül szokták hangoztatni, hogy recessziós veszélyekkel fenyegető időszakokban is érdemes minél többet a fejlesztésekbe, innovációba fektetni, hiszen a gazdasági helyzet normalizálódásával lehet nagyobb versenyelőnyre szert tenni, és később jelentősebb lendülettel folytatni a tevékenységet” – világított rá a szakértő.

Most látszik igazán az ellentét

Számos írásunkban ismertettük, hogy a monetáris és a fiskális politika teljesen más szemüvegen keresztül nézi a mostani „gazdasági forgószelet” – ahogy Winston Churchill a gazdasági nehézségekkel övezett időszakokat nevezte –, ugyanakkor ez szakmai és gazdasági törvényeken alapuló ellentét, nem politikai. S ez talán az ipari adatok mostani erőtlenségén látszik leginkább:

Továbbá mindig kell egy átfutási idővel (késleltetési hatással) számolni, amíg a gazdaságpolitikai intézkedések kifejtik a hatásukat. Ez a fiskális és monetáris politikára is igaz, vagyis a jegybanki szigorító intézkedések utóhatásaival is számolni kell. Ugyanakkor a versenyképességet javítani célzó intézkedések sem képesek rövid távon kifejteni a hatásukat. Czeczeli Vivien hozzátette:

Az üzleti bizalmi index az utóbbi hónapokban szintén gyenge, és ugyanez igaz a fogyasztói bizalmi indikátorra. A gazdasági kilátások tehát mind a vállalatok, mint a fogyasztók oldaláról erőtlennek mutatkoznak, ez szintén visszahat az ipari teljesítményre.

Hosszú távon a versenyképesség megőrzésének fontos motorja a minőségi munkaerőbázis és annak tőkevonzó képessége. „Kulcsfontosságú az oktatásba történő befektetés, emellett a gyors ütemű technológiai fejlődéssel való lépéstartás, a vállalatok és fogyasztók digitális képességeinek minél szélesebb körben történő fejlesztése. Ezek mindenképp olyan lépések, amiket meg kell tenni, de önmagában a jelenlegi gyenge adatok sokkal inkább a rövid távú hatások tükröződését mutatják, melyben a hazai gazdaságpolitikai lépések mellett a nemzetközi trendek alakulásának is szerepe van” – ismertette az NKE kutatója. Czeczeli szerint ez részben pozitív, mert az ilyen jellegű trendek megfordíthatók, azonban az a kérdés, ez milyen stratégiával történik. A rövid távú érdekek nem helyezhetők a hosszú távú versenyképességet biztosító területek elé.

(Borítókép: Orbán Viktor 2014. november 18-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)