Az év végére visszatérhet a forint rémálma

Szécsényi Bálinttal a pénz és kamatok világában néztünk szét, többek közt megvizsgáltuk, hogy:

• hova rakjuk most a pénzünket a magas kamatkörnyezetben, 
• hogyan védhetjük befektetéseinket a magas inflációtól, 
• év végére hogyan alakul a pénzromlás üteme, 
• milyen lépésekre számíthatunk a jegybanktól,
• mennyire maradhat erős a fizetőeszközünk, 
• beválhatnak-e a kormány jóslatai, 
• mi a véleménye a jegybank kommunikációs bombájáról.

A 2023-as év kihívása az infláció letörése, ami a háború miatt rekordmagasságba szökött hazánkban. Ezzel párhuzamosan a forint árfolyama is elszállt, tavaly októberben 430 fölé gyengült az euróval szemben, és innen erősödött vissza, májusban a 370-380-as tartományban jár. Cikkünk írásának pillanatában 374 forint egy euró. A magyar deviza erősödésében nagy szerepe volt a jegybanknak, ugyanis az alapkamat előző évi emelésével megfogta a forint elleni spekulációkat. Áprilisban viszont bejelentették a monetáris szigor lazítását, amire a forint eleinte gyors gyengüléssel reagált, majd visszakapaszkodott. A szakemberek most azt találgatják, hogy a forintot stabilan tartó szíjak lazításával vajon milyen irányt vesz az euró–forint jegyzése. 

Túl optimista a kormány jóslata?

Hosszú idő után kommunikációs bombát robbantott a jegybank, bejelentette a monetáris lazítás kezdetét, vissza is vágta 450 bázisponttal a jegybanki kamatfolyosó felső szélét. Mit jelent a lépés a piac és a befektetők számára?

A korábbi kamatemelések után, melyek az inflációs nyomás miatt szükségszerűek voltak, a befektetők figyelme a kamatozó eszközök felé fordult, különösen a magyar állampapírok iránt nőtt az érdeklődés. A régióban is a kiemelkedően magas kamatszintek és a kedvező makrogazdasági mutatók vonzották a külföldi befektetőket is, ami a hazai állampapírok népszerűségét tovább növelte. Véleményem szerint egy óvatos befektetőnek jelenleg kockázattal arányos hozam tekintetében egy többféle magyar állampapírból álló portfólió a legjobb választás.

Az MNB döntései rendszerint megmozgatják a forint árfolyamát. Az év végére hova várják a magyar fizetőeszköz kurzusát?

A Magyar Nemzeti Bank célja az infláció letörésével párhuzamosan a gazdaság növekedését akadályozó rendkívül magas hazai kamatszintet csökkenteni és legalább a régiós kamatokkal összhangba hozni. Ehhez számos eszköz áll rendelkezésére, és az elkövetkező hónapokban várhatóan egy ennek a célnak megfelelő kamatcsökkentési ciklus veszi majd kezdetét, melynek eredményeképpen a negyedik negyedévben összeérhet az overnight kamat az alapkamattal. Ez a folyamat akár már májusban elkezdődhet, és az év második felében 75-100 bázispontos lépésekkel haladva elérheti ezt a célt. 

Az euró–forint árfolyam szintje több fundamentális és piaci hatás eredőjeként alakul ki. Ennek egyik fontos összetevője a kamatszint, és ennek várható csökkenésével a forint jelenlegi árfolyamát tartó egyik támasz gyengülni fog.

A kormány másfél százalékos gazdasági növekedést vár az idei évre, és egy számjegyű inflációt jósol az év végére. Ezt mennyire látja megvalósíthatónak?

A másfél százalékos gazdasági növekedést enyhén optimistának tartom, az Equilornál mi ennél kisebb bővülésre számítunk. Ugyanígy az egy számjegyű inflációra sem látok sok esélyt ebben az évben. Ennek oka, hogy a jelenlegi monetáris szigor túl nagy terhet jelent a gazdaságnak, ezért nehéz lesz a növekedési célokat elérni. Ugyanakkor ez a folyamat szükséges ahhoz, hogy a jövő évet alacsonyabb kamatkörnyezetben, jóval kisebb infláció mellett kezdjük majd el.  

„Nem szabad pénzt parlagon hagyni”

A mindennapi megélhetést meglehetősen megnehezítette a magas infláció. Ebben a helyzetben a jövedelmünk mekkora részét érdemes befektetni? 

A magas inflációs környezetben még fontosabb, hogy a befektetéseinkre jobban odafigyeljünk. A magas kamatozású kötvények biztosítják jelenleg a legjobb védelmet az infláció okozta árszínvonal-növekedés ellen. 

Inkább olyan befektetéseket válasszunk, mint az állampapírok, amelyek magasabb hozamot kínálnak, szinte kockázatmentesen. Természetesen a készpénzt sem javasolt otthon tartani, hiszen az semmilyen hozamot nem termel. A pontos százalékra vonatkozó kérdésére nincs egyetlen helyes válasz, mivel az egyéni helyzettől, a megtakarítások nagyságától és a befektetési céloktól függ. Fontos, hogy körültekintően mérlegeljük a lehetőségeket, és figyelembe vegyük a kockázatokat, amelyeket az egyes befektetési termékek hordoznak.

Váratlan kiadásokra, például egy munkahelyváltásnál jól jöhet a gyorsan hozzáférhető készpénz. Hány havi fizetésünket érdemes pénzügyi tartaléknak szánni?

Nemrég beszéltem egy ázsiai barátommal, aki egy pénzügyileg tudatosabb országból származik. Elmondása alapján addig nem vállal gyereket, amíg hathavi fizetése nem áll rendelkezésére megtakarításként. Ez egy jó szabály lehet, mivel segít biztosítani, hogy ha bármilyen váratlan helyzet felmerül, például elveszíti a munkáját, akkor legyen elegendő anyagi tartaléka. Fontos lenne tovább fejleszteni a lakosság pénzügyi tudatosságát: jó lenne, ha a kockázatokat mérlegelve többen vásárolnának értékpapírokat – kötvényeket, részvényeket, befektetési jegyeket –, figyelembe véve a saját megtakarítási helyzetüket és céljaikat.

Az állampapír mindent ver

Korábban említette, hogy átrendeződött a piac, inkább a fix kamatozású vagy inflációkövető papírokat, azon belül is az állampapírokat keresik a befektetők. Ezeket ön is ajánlja, vagy van ennél jobb is?

Mindenképp ajánlom, mivel nem számítunk a forint jelentősebb gyengülésére, ezért a magyar állampapírok stabilan tudják tartani az értéküket, és jelenleg más befektetésekkel szemben nagyobb és kiszámíthatóbb hozamot tudnak biztosítani. Persze vannak olyan részvények is, amelyek a változó piaci környezetből jól tudnak profitálni, és az átlagnál nagyobb nyereséget tudnak elérni. Nyilván ilyenkor fontos az, hogy ezek közül hogyan választunk. A korábbi időszakban nem kellett különösebben bölcsnek lenni, hiszen minden részvény árfolyama, iparágtól függetlenül, főleg az alacsony kamatkörnyezet és a laza monetáris politika miatt jelentősen tudott növekedni. 

Látszik, hogy a jellemzően növekedési papíroknak tartott technológiai és autóipari részvények nem képesek magas szinten maradni, ám vannak olyan vállalatok, amelyek pont ebben a környezetben tudnak remekelni. Fontos, hogy a befektetők megfelelő elemzői háttérrel rendelkező cég és befektetési tanácsadó segítségével tudjanak választani ezen részvények közül. Hosszú távon ugyanis akkor érhetünk el az inflációnál magasabb hozamot a befektetéseinken, ha az állampapírok és kötvények mellett részvényekbe is fektetünk.

Milyen érvek szólnak az állampapírok mellett és ellen?

Az alacsony és sokszor negatív kamatkörnyezet miatt hosszú időn keresztül gyakorlatilag lehetetlen volt kötvényekkel jelentős hozamot elérni. Azonban a kamatok emelkedése után visszatértek ezek a befektetések is a palettára, az állampapírok pedig slágertermékké nőtték ki magukat. Aki kötvényt vásárol, az tudja, hogy milyen kamat- és tőkekifizetésre számíthat a lejárati határidőn belül. Ezzel szemben a részvényeknél a részvényárfolyam emelkedése vagy az osztalék tud nyereséget biztosítani, azonban arra nincs garancia senki részéről, hogy be is fog következni.

Mit gondol a kriptodevizákról, érdemes ebbe az eszközosztályba fektetni?

Bár sokan beszélnek róla, valójában nagyon kevesen értik pontosan, mi is az a kriptodeviza, és mire is lehet valójában használni. Számomra egyáltalán nem egyértelmű, hogy betölti-e a fizetőeszközöktől elvárt funkciókat, és hogy a közelmúlt botrányait figyelembe véve készen áll-e a világ és a szabályozótestületek egy ilyen technológia használatára és felügyeletére. A kriptodevizák jövője – bármennyire is ellentétes a technológia elveivel – meggyőződésem szerint csak a hagyományos pénzügyi piacokkal való együttműködésben képzelhető el.

Ezek ugyanis jelenleg még nem alkalmasak tranzakciók lebonyolítására a fizetési és kereskedelmi forgalomban, mivel nem valódi pénznek vagy devizának, hanem inkább spekulatív eszközöknek tekinthetők. 

Melyek most a felívelő szektorok, ahol érdemes lehet befektetni?

Az elmúlt 25 évben számos világmegváltó technológiai innovációt éltünk meg, melyek közül több nem váltotta be a reményeket. Biztos, hogy lesznek önvezető autók és mesterséges intelligencia is, a kérdés inkább az, hogy mikor érdemes pénzt fektetni ezekbe a technológiákba. Ennél kiszámíthatóbb és a jövőben is domináns szektorok lesznek például a pénzügy és az energetika, ezért ezeket is jó befektetésnek tartom. Fontos megvizsgálni, hogy milyen finanszírozási háttérrel és a magasabb inflációs környezetben milyen piaci lehetőségekkel rendelkeznek ezek a cégek, mert itt fog eldőlni, hogy melyik vállalat lesz hosszú távon sikeres, melyik kerülhet csődbe, vagy melyiket vásárolhatják fel.

A magyar tőkepiacon nincsenek farkasok

Mi szól amellett, hogy befektetési szolgáltatókra bízzuk a portfóliónk összeállítását, hiszen akár saját magunk is tőzsdézhetünk?

Sokan kereskednek hazai és külföldi online platformokon, és sokan elég sikeresen teszik ezt, ám azt gondolom, hogy a legtöbb befektetőnek nincs ideje arra, hogy folyamatosan kövesse a pénz- és tőkepiaci híreket, és elemzéseket olvasson a munkája mellett. Lehet, hogy némileg drágábbnak tűnik egy befektetési tanácsadó igénybevétele, de sokszorosan megtérül, mert a befektető egy olyan csapatra támaszkodhat, mely teljes munkaidőben ezzel foglalkozik, és nemcsak a befektetések elemzésében, hanem a kockázatkezelésben is sokat tud segíteni.

Manapság előfordulhatna olyan, mint A Wall Street farkasában, hogy az embert mohó brókerek becsapják?

Akkoriban sokkal lazább volt Amerikában a szabályozás, azt gondolom, hogy ma már nem fordulhat elő ilyen típusú csalás, Európában pedig végképp nem, itt ugyanis elképesztően szigorú a befektetők védelme és a befektetési folyamatok szabályozása. Előzetes kockázatértékelés és tudásfelmérés kell hogy megelőzze azt, hogy bárki egyáltalán befektetési tanácsot kaphasson. 

Hogyan látja a magyar befektetési szolgáltatók helyzetét?

A hazai befektetési szolgáltatási szektor az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment át. A hazai háttérrel és szaktudással rendelkező szolgáltatók száma csökkent, a piac koncentrálódott. Ahogy az elmúlt évtizedekben, most is úgy vélem, hogy a magyar befektetők igényeit egy hazai szolgáltató jobban ki tudja szolgálni, még akkor is, ha az Európai Unióban, határon átnyúló szolgáltatás keretében az interneten keresztül könnyen elérhetők más cégek is.

A hazai szolgáltatók bizonyos specialitásokkal rendelkeznek, amelyekkel kiemelkedhetnek a nemzetközi konkurencia közül. Ilyenek például a magyar állampapírok, a magyar részvényekkel kapcsolatos speciális elemzői tudás, valamint az euró–forint árfolyammal kapcsolatos hazai tapasztalatok és ismeretek. Emellett fontos szempont a saját nyelven történő kommunikáció és a személyes tanácsadás. Ezt egy külföldi szolgáltatótól, például a Revoluttól biztosan nem kapják meg.

Tavaly nyáron vezették be a tőzsdei ügyleteket terhelő tranzakciós illetéket. Ennek milyen hatása volt a hazai tőzsdére? 

Az illeték nemcsak a tőzsdei részvények kereskedését terheli, hanem minden magyar, ISIN-kódú értékpapírra vonatkozik. Mégis a legnagyobb hatást a tőzsdei forgalom csökkenésében tapasztaljuk. A tranzakciós illeték jelentősen megdrágítja a magyar vállalati szféra finanszírozását, hisz a tranzakciós illetékkel nem terhelt külföldi befektetések versenyelőnybe kerülnek a hazai vállalatok finanszírozásával szemben. A magyar megtakarításokkal a külföldet finanszírozni hátráltatja a magyar gazdasági növekedést. A tranzakciós illeték a hazai vállalatok számára hátrányos, romló árazást és alacsonyabb értékeltséget hoz, ezzel akadályozza a tőkeági forrásszerzésüket, ami a jelenlegi magas banki hozamkörnyezetben felerősítve rontja az érintett magyar vállalatok versenyképességét. 

A magyar tőzsde versenyképessége tehát romlott. Jellemzően merre kacsingatnak a hazai kisbefektetők, hova viszik a pénzüket?

Az illeték minimális szintje olyan magas, hogy a napon belüli kereskedőket, kis- és nagybefektetőket, akik a piaci likviditást biztosítják, elriasztja. A kisbefektető, aki egyszerűen csak a kereskedési lehetőségeket keresi, elhagyja a Budapesti Értéktőzsdét, amennyiben a kereskedési költségek a befektetett összeg arányában elviselhetetlen mértékűek lesznek. 

Jól látható, hogy a tranzakciós illeték bevezetése utáni időszakban minden régiós tőzsdéhez képest csökkent a magyar piac forgalmi súlya. Árazást tekintve a régiós indexek – Romániát leszámítva – jobban visszakapaszkodtak a háború utáni esésből. A hazai gazdaságot reprezentáló, a BÉT-en jegyzett nagyvállalatok részvényeinek likviditása jelentősen romlott a tranzakciós illeték megjelenése következtében, amit rosszabb árazás és kisebb kötött volumenek kísérnek.

Mint a tőzsde egykori alelnöke, mit gondol arról, hogy a BÉT nyílt részvénytársasággá válik, azaz „tőzsdére megy a tőzsde”?

Ez egy örömteli esemény, és fontos szimbolikus lépés a hazai tőkepiac számára. Ezzel a lépéssel a BÉT példát mutat a hazai vállalatoknak, hogy a tőzsdére lépés egy értékes lehetőség lehet számukra. Bár az elmúlt években több magyar cég is megjelent a tőzsdén és annak egyes szegmenseiben, úgy vélem, hogy a magyar gazdaságban még sokkal több tőzsdeképes és tőzsdeérett vállalat van.

(Borítókép: Szécsényi Bálint. Fotó: Németh Kata / Index)