Nagy Márton reagált az OTP-vezér sejtelmes szavaira

Kedden tartották a parlamentben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter éves meghallgatását. A bizottsági ülések után az Index a tárcavezetőt kérdezte.

Prés alatt az infláció

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel teszi közzé az áprilisi inflációs adatokat, ennek kapcsán a miniszter elmondta, hogy a következő inflációs számok már sokkal nagyobb javulást mutatnak majd, mint ahogy a korábbi hónapokban tapasztalható volt.

Ráadásul várakozásom szerint ez tovább gyorsul a következő hónapokban. Majd a csökkenés a nyári hónapokban látványos lesz. A kormány intézkedései, mely szerint július elsejétől bevezetésre kerül az online árfigyelés, valamint júniustól a kötelező akciózás, pluszlökést adnak az élelmiszerár-csökkenésnek. Továbbra is reális az egy számjegyű infláció az év végéig, de ha szükséges, lesznek még további intézkedések.

Arra a kérdésünkre, hogy ha az egy számjegyű infláció végül nem sikerül, azért ki vállalja a felelősséget a kormányon belül, Nagy Márton kifejtette: ezért továbbra is személyesen felel. „A miniszterelnöknek ez az elvárása. Hangsúlyozom, ez helyes és jogos elvárás. Hiszen addig a kamatok nem kezdenek csökkeni, amíg az inflációt nem szorítjuk le. Az infláció nem magától csökken, hanem le kell szorítani, döngölni kell, bele a földbe. Nincs más választás. Ugyanakkor közben figyelni kell arra is, hogy a gazdaság ne kerüljön recesszióba” – mondta az Indexnek.

A tárcavezetőtől azt is megkérdeztük, hogy az online árfigyelés és a kötelező bolti akciózás együttes jelenléte egyfajta garancia-e arra, hogy az élelmiszerárstop további meghosszabbítására június 30-a után már nem lesz szükség. „Mondjuk úgy, hogy az élelmiszerár-sapka akkor kerül kivezetésre, ha az élelmiszereket érintő infláció jelentősen csökken” – összegezte. Ezt követően azt is megjegyezte: jelenleg az történik a gazdaságban, hogy a kormányzati intézkedések miatt az élelmiszerárak csökkennek.

Ha hatékonyak lesznek, akkor együttesen hozzájárulhatnak az élelmiszerárstop kivezetéséhez.

Egy korábbi Kormányinfón az Index azt kérdezte a gazdaságfejlesztési minisztertől, hogy nem fél-e attól, hogy stagfláció lesz. Akkor egyértelműen azt mondta, nem lesz stagfláció. Ezzel kapcsolatban most arra voltunk kíváncsiak, hogy a mostani időszakot mégis minek nevezné, ha nem stagflációnak.

Az fontos definíciója a stagflációnak, hogy ilyenkor hosszú távú folyamatról beszélünk, és egy beragadt állapotot jelent. Idén lehet, hogy magas átlagos infláció lesz lassuló gazdasági növekedés mellett. Ám ez átmeneti állapot. Pontosan azért, hogy ne ragadjunk bele, le kell szorítani az inflációt, a növekedést pedig meg kell védeni, hogy ha teljesen túl leszünk az energiaársokkon és a magas kamatlábak hatásán, akkor gyorsuló gyógyulás vegye kezdetét a gazdaságban.

Nagy Márton ezt követően arra is kitért, hogy a magyar gazdaságstruktúra alapállapota érintetlen maradt, a mostani gazdasági nehézségek alatt „beruházásalapú és exportorientált gazdaságot építettünk, egyik sem sérült”. A tárcavezető várakozása szerint ha túl vagyunk a gazdasági nehézségeken, 2024-ben már 4 százalék körüli gazdasági növekedés is elképzelhető.

Más nézőpontok

Április végén, az OTP-közgyűlést követően az Indexnek lehetősége volt Csányi Sándortól, az OTP elnök-vezérigazgatójától kérdezni. A bankvezér az interjúban úgy fogalmazott, hogy „túl sok feltétel nem adott még a konjunktúrához (…) Ha a hitelezést nézzük, az év második felére már erősödik az aktivitás, ami vállalati oldalon nem esett vissza jelentősen, a lakossági szegmensben viszont igen, már csak az említett kamatsapkák miatt is”. A közgyűlésen szó szerint úgy fogalmazott: „reméljük, hogy a teljesen értelmetlen kamatsapka kivezetésre kerül, és 2023 már jobb lehet”. Hangsúlyozta, a bank teljesítménye a kormányzati intézkedések nélkül jobb lett volna.

Erre Nagy Márton most lapunknak úgy reagált, hogy „egy gazdasági lassulás esetén a hiteleknél növekszik a nem teljesítő portfólió. Ugyanakkor ebben nem látunk nagy növekedést, se a vállalati, se a lakossági szektornál. A nem teljesítő hiteleket pedig pont az akadályozza, hogy kamatstop van. Ezek nélkül sokkal rosszabb helyzet lenne a hitelportfóliókban.”

Tehát Csányi Sándor örüljön a kamatstopnak, ennek hiányában sokkal roszabb lenne a helyzet. A hitelek dinamikájában van lassulás: az új hitelszerződésekben az első negyedévben jelentős a visszaesés. Pontosan ezért reagált ilyen gyorsan a kormány, mert három hónap után meg szeretné fordítani ezt a negatív tendenciát. Ezért vezettük be a Baross Gábor Hitelprogramot, aminek jótékony hatása már áprilisban látható lesz.

Végezetül az alábbi problémát vetettük fel a tárcavezetőnek: a nemzetközi kutatások szerint a mostani időszak kardinális kérdése, hogy a magas irányadó kamatok hogyan, milyen ütemben lesznek csökkentve. Tehát komoly teher van a jegybankon. Nagy Márton ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ezzel teljesen egyetért.

Azt gondolom, a piaci várakozások megfelelő kezelése kulcsfontosságú. Itt most nemcsak az inflációra, hanem a kamatvárakozásokra is gondolok. A kamatoknak le kell jönniük. A jegybank jelenlegi kommunikációja szerint erre meg is van minden esély. Ugyanakkor ne csak ezt figyeljük, hiszen a piac is ezt várja. Azt lehet jelenleg látni, hogy a két számjegyű kamatok ebben az évben biztosan velünk maradnak, ezért hangsúlyozom mindig, hogy fontos eszközök a kamattámogatott hitelek és kamatstopok.

A költségvetési bizottsági ülésen részletesen ismertette: a kormány kamatkiadásai továbbra is folyamatosan romlanak, és ez a gazdasági helyzet a hitelpiacokra is hatást gyakorol. Az államadósság a kamatkiadás miatt drasztikusan megugrott, emellett folyamatosan növekedik a kamattámogatott hitelek finanszírozási igénye is. A Magyar Nemzeti Bank eszközei a magas kamat miatt veszteséget termelnek a jegybanknál, ezt pedig 5 éves távlatban a kormánynak kell majd finanszíroznia.

(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Kaszás Tamás / Index)