Lehetett sejteni a kormány döntését, de most valóság lett

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón bejelentette a kabinet legfrissebb döntését. A példátlan inflációs helyzet miatt gyorsan nőttek a kamatok, ezért a lakosság és a vállalkozások terhei megnövekedtek, így tavaly januárban bevezették a lakosságot érintő kamatstopok rendszerét, amelyet később kiterjesztettek a vállalkozásokra is.

„A kamatstop összesen 140 milliárd forintnyi szankciós felárat vesz le a családok válláról” – fogalmazott a tárcavezető, majd később hozzátette: ha a jegybanki alapkamat 10 százalék alá csökken, lehetséges ennek kivezetése, addig fenntartják.

Azért itt több kérdés is felmerül

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője lapunknak úgy összegezte a döntést: várható volt, hogy egyelőre nem törlik el az intézkedést. Ugyanakkor szerinte az a része érdekesebb, hogy nem egy meghatározott ideig hosszabbították meg, hanem az alapkamat változásához kötötték.

A kormány számításai szerint a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú hiteleknél 24 százalékkal emelkedik a törlesztőrészlet összege, ami véleményük szerint túl nagy terhet jelentene. Azt mindenképpen érdemes hozzátenni, hogy az MNB 4-5 éve folyamatosan figyelmezteti a hitelfelvevőket és adósokat a változó kamatozású hitelek kockázataira, aminek hatása a változó kamatozású hitelek nagy számában történő fix kamatozású hitelre való átállása volt. Sajnos elég sokan még így sem váltották ki ezeket a hiteleket, érdemes lenne a kormánynak a pénzügyi tudatosság elősegítését célzó kampányt indítania, hogy hasonló helyzet ne fordulhasson elő

– közölte.

Az Equilor elemzője azt is hozzátette: fontos hátránya az intézkedésnek a monetáris transzmisszió sérülése.

Tehát hiába emelte a kamatot a jegybank, inflációleszorító hatása csak korlátozottan érvényesült a gazdaságban. „A kormány érthető módon támogatni szeretné a gazdasági növekedést, azonban minden, ebbe az irányba mutató fiskális intézkedéssel nehezíti a monetáris politika infláció elleni küzdelmét. A döntés előnyeként a változó kamatozású hitelekkel érintett lakossági szegmens vásárlóerejének megőrzését kell megemlíteni” – mondta az Indexnek Varga Zoltán.

Legkorábban 2024 első vagy második negyedévében lehet lehetőség az alapkamatot 10 százalék alá csökkenteni. Ez az intézkedés egyrészt a bankrendszer terheit növeli, és a pénzintézetek az ebből fakadó költségeik egy részét szétteríthetik a teljes ügyfélbázison.

Másrészt a hasonló állami beavatkozások csökkenthetik a lakosság pénzügyi tudatosságát, mivel a rosszul megválasztott döntéseknek nincsenek igazi következményei. Az elmúlt években a fix és a változó kamatozású hitelek kamata között évente 1-3 százalék különbség volt, a kockázatosabb hiteltermék értelemszerűen olcsóbb

– mondta az Equilor szenior elemzője, aki kiemelte: azok a hitelfelvevők, akik az olcsóbb, ám kockázatosabb hitelt választották, a kamatstop miatt nem viselik döntésük következményeit, így nincsenek arra ösztönözve, hogy a későbbiekben tudatosabb pénzügyi döntéseket hozzanak.

Feltehetően az idei év így telik majd el

Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője lapunknak úgy fogalmazott: a kamatstop a többelemű kamatrendszer része, melynek célja, hogy a forint védelme érdekében fenntartott 18 százalékos irányadó jegybanki kamatnál érdemben alacsonyabb kamatok érvényesüljenek a gazdaságban, a hitelezésben.

Várakozásunk szerint év végéig fennmaradhat a kamatstop. Az infláció előrejelzésünk szerint év végére egy számjegyűre mérséklődhet. Amennyiben egyéb, a forint árfolyamát és a piaci kamatvárakozásokat befolyásoló tényezők is kedvezően alakulnak, akkor 2023 végén vagy 2024 első negyedévében az irányadó jegybanki kamat is 10 százalék alá csökkenhet

– vélekedett az elemző.

Jobbágy Sándor azt is hozzátette: ez a bankok számára további költséggel járhat, de ahogy jön le a kamatszint, úgy csökken egyébként a bankok számára is a lépés tényleges terhe. Emellett némi pozitív hatást jelent az is, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott kamatszint miatt a bedőlési arány is alacsonyabb lesz a bankoknál a hitelek esetében.

A Concorde elemzője úgy véli, a kamatstop hosszabb távú negatív hatásai akkor jelentkezhetnek, ha az emiatt bekövetkezett veszteségek ellensúlyozására akár a lakossági, akár a vállalati hitelezésben a bankok vagy más hitelezők a korábbiaknál szigorúbb feltételeket alkalmaznak idén a kamatstop kivezetése után.

A jelenlegi kamatstoppal a változó kamatozású hiteleket felvevő ügyfelek jártak a legjobban, miközben a bankok már évek óta figyelmeztették ügyfeleiket a potenciálisan emelkedő kamatkörnyezetre.

A bankvezérek biztosan nem örülnek

Érdekesség, hogy az MBH Bank zárt körű sajtóbeszélgetése egy időben zajlott a Kormányinfóval. Az onnan érkező hírekre rögtön reagáltattuk Barna Zsoltot. „Még emésztjük” – mondta, miután bedobtuk, hogy a kormány meghosszabbította a kamatstopot. Eddigi tudásunk szerint az intézkedést június 30-ig vezették volna ki.

A mostani magas kamatkörnyezet Barna Zsolt szerint időszakos, meglátása szerint középtávon a banki marzsok csökkennek majd. Ezzel együtt látni kell, hogy egyre inkább felértékelődik a banki jövedelemtermelő képességen belül a díjoldali bevétel növekedése, ami leginkább biztosítási termékek értékesítésével, illetve befektetési szolgáltatások nyújtásával érhető el.

A kamatstop körüli nézőpontokból adódó különbséget Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgató legutóbbi, az Index hasábjain tett nyilatkozatai tükrözik leginkább: április végén, az OTP-közgyűlést követően Csányi Sándor úgy nyilatkozott, hogy „túl sok feltétel nem adott még a konjunktúrához (…) Ha a hitelezést nézzük, az év második felére már erősödik az aktivitás, ami vállalati oldalon nem esett vissza jelentősen, a lakossági szegmensben viszont igen, már csak az említett kamatsapkák miatt is.”

Korábban a közgyűlésen szó szerint úgy fogalmazott: „Reméljük, hogy a teljesen értelmetlen kamatsapka kivezetésre kerül, és 2023 már jobb lehet.” Hangsúlyozta: a bank teljesítménye a kormányzati intézkedések nélkül jobb lett volna.

Nagy Márton kedden ezekre a megjegyzésekre úgy reagált, hogy „gazdasági lassulás esetén a hiteleknél növekszik a nem teljesítő portfólió. Ugyanakkor ebben nem látunk nagy növekedést, sem a vállalati, sem a lakossági szektornál. A nem teljesítő hiteleket pedig pont az akadályozza, hogy kamatstop van. Ezek nélkül sokkal rosszabb helyzet lenne a hitelportfóliókban.”

Tehát Csányi Sándor örüljön a kamatstopnak, ennek hiányában sokkal rosszabb lenne a helyzet. A hitelek dinamikájában van lassulás: az új hitelszerződésekben az első negyedévben jelentős a visszaesés. Pontosan ezért reagált ilyen gyorsan a kormány, mert három hónap után meg szeretné fordítani ezt a negatív tendenciát. Ezért vezettük be a Baross Gábor Hitelprogramot, aminek jótékony hatása már áprilisban látható lesz

– zárta rövidre a tárcavezető.