Az Orbán-kormány szépen csendben túlélhette az első igazi válságát

Kedden érkezik a legfrissebb idei első negyedévet összesítő GDP-adat. A legutóbbi két negatív bruttó hazai termékre vonatkozó adatok miatt a magyar gazdaság technikai recesszióban van. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője úgy véli, idén Magyarország elkerüli a recessziót, ugyanakkor a korábban várt 1,5 százalékos növekedés egyre kevésbé reális:

A negyedéves adatok között lehetnek szórások, de alapvetően arra számítok, hogy az első negyedéves adat leképezheti a teljes éves mutatót, amely egy stagnálást, vagy éppenséggel enyhe visszaesést mutathat, majd leginkább az ipar és a kiskereskedelem teljesítménye miatt. A későbbi negyedévekben azonban lehet korrekció, és kitapintható lehet majd valamifajta szerény növekedés.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is hasonlóan értékelte a napokban a gazdasági kilátásokat. 2023-ra két fő célt jelölt ki: az egy számjegyű infláció elérését és a recesszió elkerülését, 1,5 százalékos növekedéssel számol. A tárcavezető éves meghallgatásán úgy vélte, hogy bár a gazdaság technikai recesszióban van – és ez a trend az első negyedévére is igaz lehet –, de utána jöhet egy „nullás” negyedév, majd két jóval erősebb negyedév – tehát legkorábban Q2-re várja a nem negatív számokat.

Strukturális problémák nincsenek

Az Orbán Viktor által vezetett kormányoknak még globális gazdasági visszaeséssel nem kellett szembenézniük, ám fontos arra kitérni, a technikai recesszió mint közgazdasági kifejezés elsőre nem hangzik túl jól, ugyanakkor az Oeconomus elemzője az Indexnek leszögezte, hogy a magyar gazdaság esetén jelenleg ez inkább stagnálást jelent. „A két negyedévben is látható technikai recesszió még nem jelent tartós és hosszú távú visszaesést. Ennek egyelőre az esélye van meg, érdemben azonban még nem látható komolyabb reálgazdasági visszaesés a gazdaságban. A kormányzat minden határon túl igyekszik megtartani a gazdaság lendületét, elkerülni a tényleges és tartós gazdasági visszaesést” – mondta.

Pásztor Szabolcs azonban felhívta arra a figyelmet, hogy ezeket a forgatókönyveket átírhatja több tényező is: a háború elhúzódása, a világgazdasági növekedés további lassulása, a reálbérek, a megtakarítások, a beruházások és a fogyasztások alakulása. „Fontos még ezeken túl a fogyasztói hangulat és a gazdaságba vetett hit alakulása is” – emelte ki lapunknak.

Az Index már többször is foglalkozott a növekedés, illetve a magyar versenyképesség legégetőbb kérdésével, a közepes fejlettség csapdájával. „A middle-income trap problematikája azt jelenti, hogy számos ország megreked egy nagyjából közepes fejlettségi szinten és nehezen tud tovább fejlődni. Ez egy olyan szűk keresztmetszet, amely mint Damoklész kardja régóta lebeg a magyar gazdaság fölött is. Ezen túl, most jelenleg a legakutabb probléma az energiahordozók árának növekedése, amely inputoldalon rendkívül nehéz helyzetbe hozza a vállalkozásokat, és ha ez így marad, akkor a jellemzően nem európai versenytársakkal szemben mind az európai, mind pedig a hazai vállalatok teret veszíthetnek” – fogalmazott Pásztor Szabolcs.

A kormány legnagyobb problémái

A korábban említetteken túl a kormányzat, illetve maga Orbán Viktor miniszterelnök is két kulcsterületet jelölt ki a magyar gazdaságnak: a munkaerőt és az energetikát. Míg az előbbi esetén 500 ezer pluszfőt várnak, az utóbbinál úgy számolnak, hogy 55 százalékkal nő majd 2030-ra az ország energiaigénye. Ám azt is egyértelmű célként tűzték ki, hogy az évtized végére el kell érni az uniós fejlettség 90 százalékát, és ezzel a 20. helyről a 16. helyre felzárkózni az országnak a fejlettségi rangsorban.

Munkaerőpiaci szempontból az ország a pandémia és az energiaválság alatt is jól vizsgázott. Feszes maradt a munkaerőpiac, rekordalacsony lett a munkanélküliségi ráta és jelentősen növekedett a foglalkoztatottság. Részben ennek eredményeképpen növekedtek a reálbérek is. A munkaerőpiacon azonban felütötte a fejét a strukturális munkanélküliség és több esetben elfogyni látszanak a munkaerő-tartalékok. Ezeket a feszültségeket mindenképpen oldani szükséges

– fogalmazott lapunknak Pásztor Szabolcs, aki hozzátette: a megoldások között találjuk a 25 év alattiak szja-mentességét és a különböző olyan családtámogatási megoldásokat, amelyek a munka és a család egyensúlyát hivatottak megőrizni és visszaállítani. Energetikai téren fontos szempont a nagyobb mértékű függetlenség, a korszerű és hatékony energiafelhasználás előmozdítása. Éppen emiatt indult el egyébként a kkv-szektorban olyan kezdeményezés, amely éppen ezt célozza meg.

A versenyképesség, illetve gazdasági növekedés vizsgálatakor fontos azt is kiemelni, hogy az infláció elleni küzdelem alatt a közgazdasági törvények miatt nem lehet prosperáló számokat prezentálni.

Így „a hazai magas kamatláb egyértelműen érezteti a hatását a fogyasztási és a jelzáloghitel-piacokon. A megdrágult hitelek egyértelműen eltántorítják az érintetteket a hitelfelvételtől. A vállalati hitelezésben azonban egy régi-új tendencia kezd megerősödni: ez pedig a devizalapú hitelfelvétel. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a vállalati szektor egyre nagyobb arányban vesz fel olcsóbb, leginkább euróalapú hiteleket, és így folytatja tovább beruházásait” – ismertette Pásztor Szabolcs, aki kiemelte azt is, hogy egyrészt emiatt, másrészt pedig a kamattámogatott hitelek miatt továbbra sem fagyott be teljesen a vállalati hitelezés, ez tovább lendítheti a gazdaságot a gazdasági visszaesésekkel fémjelzett külső környezetben.

Érdemes még arra is rámutatni, a magas effektív kamatkörnyezet miatt javuló forint-euró árfolyam eredményeképpen jelenleg olcsóbbak a fejlesztést lehetővé tevő importált gépek és berendezések, melyekkel hatékonyságjavulást tud elérni a vállalati szektor.

Az Oeconomus elemzője azt is hozzátette: makroszinten az is igaz, hogy a magasabb kamatkörnyezet miatt drágul az ország finanszírozása, ami nagyobb kamatterhekben ölthet testet. Az erre való fedezetet pedig meg kell találnia a költségvetésnek.

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Lukas Kabon / Anadolu Agency / Getty Images)