Furcsa kimondani, de Orbán Viktor és Matolcsy György násztáncára van szükségünk
További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
A problémát az okozza, hogy velünk van egy rendkívül magas infláció, így érthető, hogy a Magyar Nemzeti Bank küldetésének megfelelően mindent elkövet az árstabilitás elérése érdekében, amelynek elsődleges – klasszikusnak mondható – eszköze a gazdaságban lévő pénzmennyiség csökkentése, amely a magas kamatszinttel elérhető – világított rá a VOSZ.
Megvalósítható egy hatékony inflációellenes gazdaságpolitika a gazdaságélénkítő és -fejlesztő célok elérésével
– állapította meg a szervezet, viszont megjegyezték, hogy ehhez a kormány részéről továbbra is célzott fejlesztéspolitikának kell megvalósulnia, együttműködésben a piaci szférával és a jegybankkal.
Korábban vita alakult ki a kormány és jegybank között, Matolcsy György akkor azt mondta, hogy a költségvetési hiánycél inflációt fog gerjeszteni. Orbán Viktor erre válaszul többek között azt mondta: ha az infláció mögött valóban külső okok állnak, akkor a jegybanknak nem is kellene akkora szigorral reagálni. Azt érdemes megjegyezni, hogy közös célért küzd a kormány és a jegybank, inkább elvi ellentétek merültek fel a megvalósítást illetően.
A VOSZ szerint a magas kamatszint mellett a fentarthatóságot, az energiahatékonyságot célzó, vagy legalábbis figyelembe vevő beruházások megvalósításához biztosítani kell az alacsony kamatkörnyezetet és a fejlesztési forrásokat, ezzel terelve a modernizáció felé a gazdasági szereplőket.
A VOSZ ismertette az alacsony kamatkörnyezet előnyeit a magyar gazdaság számára:
- Ösztönzi a befektetéseket: Az alacsonyabb kamatlábak olcsóbbá teszik a hitelfelvételt a vállalkozások számára, ami megnövekedett infrastrukturális, kutatási és fejlesztési (K+F+I) beruházásokhoz vezet. Ez pedig javítja a termelékenységet és serkenti a gazdasági növekedést.
- Növeli a fogyasztói kiadásokat: Az alacsonyabb kamatlábak csökkentik a fogyasztók hitelfelvételi költségeit, ami megnövekedett kiadásokat és további gazdasági növekedést eredményez.
- Csökkenti az adósságterhet: Az alacsonyabb kamatlábak segíthetnek enyhíteni az adósság-visszafizetés terheit mind a vállalkozások, mind a fogyasztók, mind az állam számára. Így több elkölthető, befektetésre és modernizációra fordítható jövedelmet biztosítanak minden gazdasági szereplőnek.
- Növeli a versenyképességet: Az alacsonyabb kamatszint hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország versenyképesebbé váljon a világpiacon a közvetlen külföldi befektetések (FDI) vonzásával és az export ösztönzésével.
- Támogatja a munkahelyteremtést: A megnövekedett beruházások és fogyasztói kiadások magasabb kereseteket és foglalkoztatási rátát, továbbá általános gazdasági stabilitást eredményezhetnek.
A kormány kedvezményes hiteleire is szükség lesz
A szervezet rámutatott, hogy fékez a vállalati hitelpiac, amely sok cég létét veszélyezteti, de szinte minden szereplőnél megakasztja a fejlődést, a bővülést, amely a versenyképesség további romlásának rémképét hordozza magában.
A fejlesztések nem mennek modernizációs beruházások és fejlesztések nélkül, ehhez pedig forrásokra, mindenekelőtt megfizethető hitelekre van szükség!
– írták az elemzésben. Rávilágítottak, hogy nagy segítséget jelentenek a magyar kis-és középvállalkozásoknak nyújtott, 5 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya Program hiteltermékei, és a nagyvállalatoknak hasonló kamatszinteken rendelkezésre bocsájtott Baross Gábor Újraiparosítási Program kedvezményes kamatozású hitelkerete (utóbbi, rövid idő alatt ki is merült).
Ezek nélkül a programok nélkül ma már valószínűleg stagnálna, vagy zsugorodna is a gazdaság
– fogalmaztak. Lassuló gazdaságban nemhogy nem nőnek eléggé, hanem óhatatlanul csökkennek az elosztható jövedelmek, így a megtakarítások és tartalékok is, amelyek vásárlóerejét tovább rongálja az infláció. A magas kamatszint ugyanakkor az állami kiadásokat is növeli, hiszen ilyen körülmények között az állam finanszírozási költsége – az államkötvények és más állampapírok hozama – is a korábbiak többszörösére nő, amely évekre visszaveti az államháztartás mozgásterét és az állami beruházásokat – figyelmeztettek.
Az infláció szabályozását döntő fontosságúnak tartják, szerintük a túl magas kamatlábak azonban hátráltathatják a gazdasági növekedést és visszatarthatják a beruházásokat. Az alacsony, célzott kamatkörnyezet előnyeit és az infláció kezelésének szükségességét egyaránt figyelembe vevő átfogó és egységes megközelítést szorgalmaznak. Szerintük Magyarország olyan gazdasági környezetet teremthet, amely elősegíti a vállalkozások és a tágabb értelemben vett gazdaság növekedését és fejlődését.
(Borítókép: Orbán Viktor és Matolcsy György 2021. július 6-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)