Csak a statisztikában gazdagodnak a magyar családok

Válság ide, válság oda, a háztartások nettó pénzügyi vagyona a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatsora szerint töretlenül nő: az idei első negyedévben 72 043 milliárd forintra rúgott, a bővülés egyetlen negyedév alatt 2196 milliárd forint volt,

Válságban hasító (kényszer)vállalkozások?

Az ördög ugyanakkor a részletekben rejlik. A kimutatás szerint a vagyonelemek között az egyik legkomolyabb mértékben az egyéb tulajdonosi részesedések soron nyilvántartott vagyon ugrott meg: negyedéves szinten a bővülés közel 1000 milliárd forint, éves szinten pedig 14,2 százalékos bővülést jelent a 27 759 milliárd forintos érték.

Az MNB szerint a cégtulajdonos magánszemélyek – és ebbe a kényszerből egyéni vállalkozóvá lett családapa is beletartozik – azzal lettek ennyivel gazdagabbak a válság alatti hónapokban, hogy cégeik értéke épp ekkor értékelődött fel – az átértékelési növekmény 1008 milliárd forint volt. A gondot ezzel az okozza, hogy ez a vagyon a legkevésbé számít likvidnek, hiszen a bt.-k, kft.-k tulajdonjoga eléggé forgalomképtelen, ráadásul a cég valós értékét – olyan piaci mérőszám hiányában, mint pl. a részvényárfolyam – nehéz meghatározni.

Mínuszban a készpénz és a betét

Ha a lecsupaszított, a szakértők által klasszikus pénzügyi vagyonként jellemzett részt nézzük, nehéz érteni, miért is álltak biztosabb lábon az átlagos háztartások március végén, mint tavaly decemberben. Bővülés ugyanis ezen a soron is van, ám csak 6,2 százalékos, ráadásul – miként látni fogjuk – a 997 milliárd forintos bővülésből nem igazán az átlagemberek által igénybevett instrumentumok hasítottak.

– a korábbi két eset 2012/13 fordulóján és 2009 II. és III. negyedévében a maihoz utoljára hasonlító válság különböző hullámai számlájára írható, a lakosság 4. készpénz-kitárazódását pedig lényegében a már említett válsághoz vezető hiteléhség okozta felpörgésnek köszönhettük a 2008. őszi válságot megelőző negyedévekben. Most fél év alatt több mint 152 milliárd forint tűnt el a sublótokból annak köszönhetően, hogy alaposan megdrágult az élet.

Miközben a bankok egy része már megemberelte magát, és legalább a lakáshitelkamatokkal vetekedő éves kamatot kínál a lekötött betétekre, az első negyedévben mégis csökkent itt is az állomány. Az idén jelentősen lelassult a külföldi betételhelyezés dinamikája is – a 2022. III. negyedévi 171 és a IV. negyedévben kivitt 182 milliárd forint után már csak 41 milliárd forintnyi új külföldi betételhelyezést azonosított az MNB.

Az infláció mozgatja a biztosításokat

A biztosításokba az idei I. negyedévben 70,5 milliárd forint friss pénz áramlott, ám mielőtt pezsgőt bontanánk, fontos azt is kihangsúlyozni, hogy ebből 45,4 milliárd forint nem életbiztosítások díjaként folyt a rendszerbe, ahol bizony az infláció miatti díjemelések komoly mértékben megjelentek – a casco-díjak például 42 százalékkal nőttek éves szinten a Netrisk kimutatása szerint. 

Az életbiztosításokba érkező 22 milliárd forint a tavalyi év második felének drámaian rossz adatai után tűnnek kedvezőnek, éves összevetésben a lakosság életbiztosítási díjbefizetései 12,5 százalékkal elmaradtak a tavalyi I. negyedév adataitól. Ez is azt igazolja vissza, hogy bizony akkor, amikor a megélhetés válik kérdésessé, az előretekintés, az öngondoskodás messze nem érdemi hívószó. Egyetlen érdemi pozitívumként az kezelhető, hogy a nyugdíjpénztári megtakarításokba a tavalyi év első három hónapjának közel duplája folyt be – üröm az örömben, hogy ez így is csak 11,4 milliárd forint.

Akinek van pénze, keresi a hozamot

A fenti adatok arra utalnak, hogy a háztartások zöme igenis komoly problémákkal küszködik, a megdrágult mindennapok finanszírozása egyre komolyabb áldozatot kíván meg tőlük. Mégsem mondhatjuk egyértelműen, hogy valóban elkezdtük felélni a megtakarításainkat – azért, mert a statisztika nem képes megfelelően cizellálni a vagyoni szegmensek szerint, s ezért azután csak arra a BloChamps-prognózisra támaszkodhatunk, amely szerint a pénzügyi eszközök értékének 62 százaléka a háztartások 10 százalékának tulajdonában van. Ők azok, akik döntően meglovagolták a piac adta lehetőségeket, és elkezdték optimalizálni megtakarításaikat. A tudatosabb (és gazdagabb) ügyfelek befektetéseinek köszönhetően bővült

Igaz, a bővülés messze van attól a kiszállási rohamtól, amely tavaly nyáron a korábbi üdvöskét, ám az inflációs környezetben már nagyon gyengén teljesítő MÁP+ állampapírokat érintette. Emellett pedig a befektetési jegyek piaca is pörög, ide csak az idei első három hónapban 496 milliárd forint érkezett. Ezekhez képest kifejezetten szerénynek számít a tőzsdei részvényekbe érkező 38 milliárd forintnyi új pénz.

A hitelpangás „gazdagabbá” tesz

A háztartások nettó pénzügyi pozícióját javította az is, hogy összességében mind lakáshitelből, mind fogyasztási hitelekből kevesebb új hitelt vettek fel az I. negyedévben, mint amennyit törlesztettek, így a tranzakciós alapú mutató negatív lett, a banki ingatlanhitelek állománya az év első három hónapban 26,5, a fogyasztási és egyéb kölcsönöké 20 milliárd forinttal csökkent. Éves szinten ugyanakkor az állomány még így is 5,4, illetve 7,4 százalékos bővülést mutat.

A jövőben tovább zsugorodhat a vagyon

Bár a tranzakciókból látható nettó forrásbeáramlás továbbra is jelentős, ám a mostani inflációs környezetben a háztartási vagyonok reálértékének csökkenése a legtöbb esetben nehezen lesz elkerülhető, ami középtávon már módosíthat a döntési preferenciákon, és így még inkább előtérbe kerülhetnek az inflációt részben vagy egészben követő vagyonelemek és inflációkövető pénzügyi termékek – kommentálta az adatokat a Privátbankár.hu-nak Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője.

(Borítókép: Index)