Kiderült, mi lehet Matolcsy Györgyék titka a jövőben

A lehető legszélesebb körben kell vizsgálni a monetáris politika esetében kiemelt területeket, amelyek közül az első helyen az infláció áll – mondta az Indexnek a Napi.Gazdaság konferencián Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Továbbra is azt gondoljuk, minél gyorsabban le kell törnünk az inflációt, és el kell érnünk az árstabilitást. Ez jelenti majd azt, hogy a gazdaság visszatért a normális közegébe. Így a monetáris politikának a döntései mögött ez a legfontosabb kiindulópont.

Az MNB alelnöke hozzátette: ezért a továbbiakban is szigorúbb monetáris politikai megközelítést alkalmaznak, amely reagál a fundamentális inflációs környezetre. Így az alapkamat csökkentése egy jó ideig még nem kerülhet napirendre.

Csökkentek a kockázatok

Virág Barnabás emellett kiemelt egy másik területet is, ami meghatározza a kamatdöntő ülések eredményét, ez pedig a kockázati környezet – mind globálisan, mind a magyar gazdaságra tekintettel. „Fokozatos javulás tapasztalható hónapok óta. Október közepén határozottan beavatkoztunk az akkori turbulens kockázati környezetben, hogy biztosítsuk a pénzügyi piacok stabilitását. Ezek a lépések mára beértek. Hangsúlyozom, több területen is javult a magyar gazdaság kockázati megítélése, és az elmúlt hónapok adatai abban erősítettek meg minket, hogy ezek tartós elmozdulások” – mondta.

Az MNB alelnöke emlékeztetett arra, hogy trendszerűen javul az ország folyó fizetési mérleg egyenlege is. A tavalyi nagy hiányt követően márciusban már többletet lehetett tapasztalni. Ennek egyik oka az energiaárak csökkenése, „ugyanakkor nagy szelete van ebben a magyar gazdaság alkalmazkodóképességének is”. Virág Barnabás kitért arra is, hogy jelenleg a külső környezetben is azt látni, hogy a nagy jegybankok is egyre közelebb vannak a kamatemelési ciklusuk végéhez.

„Ennek megfelelően döntött úgy a Monetáris Tanács, hogy megkezdjük a korábban 18 százalékos effektív egynapos kamat közelítését a jegybanki alapkamathoz” – összegezte, majd kitért arra, hogy a továbbiakban lépésről lépésre kell haladni. „Továbbra is a fókuszban az van, hogy a dezinfláció 2024-ben is folytatódjon. Év végére nagyon komoly esélye van az egy számjegyű inflációnak, de itt nem dőlhetünk hátra. Jövőre az inflációt tovább kell csökkenteni, ehhez a pénzügyi piacok stabilitása továbbra is elengedhetetlen” – hangsúlyozta.

A jegybank fokozatosan, következetesen, a piaci környezetet figyelembe véve és elemezve hajtja végre a soron következő normalizációs szakaszt. „Ebben kiemelt szerepe van a kommunikációnak. Nagyon fontos, hogy minden gazdasági szereplő megértse, milyen motivációk vannak a jegybanki döntések mögött. Fontos a transzparens, átlátható kommunikáció.”

Ebben az időszakban minden jelzésünk rendkívül fontos, a kommunikációnak most kulcsszerepe van. Felhívom a figyelmet arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank mindent elkövet a következő időszakban, hogy egyértelmű üzeneteket küldjünk a gazdasági és pénzpiaci szereplők felé. Ennek lényegi eleme a Monetáris Tanács havi közleménye, de emellett az ehhez hasonló megszólalások is kifejezetten fontosak.

Virág Barnabás azt is hozzátette: így egyértelműen kikristályosodik az a döntési pálya, amely mentén a jegybank előrehalad. Az alelnök emlékeztetett, természetesen van egy párbeszéd is a háttérben a vállalatokkal, hiszen jelenleg nagyon komplex folyamatok figyelhetők meg: „Egyszerre van velünk a magas energiaárak környezete, a kereslet-kínálat súrlódása, világszinten jelentős adósságok és geopolitikai kihívások”.

Kialakulóban az összhang

Virág Barnabás úgy véli, hogy a gazdaságpolitikában, ezen belül a gazdasági szereplőkkel is optimális együttműködésre van szükség. „Mind a két területen jó irányba indultunk el. Összhangban kell lennie a monetáris és fiskális politikának, illetve a versenyszabályozási területnek. A vállalatok felé egyértelmű az üzenetünk: nem szabad hozzászokni a magas inflációhoz. Le kell számolni egy illúzióval: a magas inflációs közegben nincs sikeres növekedési modell, se felzárkózás.”

Kiemelte: az elmúlt években tapasztalt alacsony versenyképesség és termelékenység miatt sok vállalat magas profitszintet ért el, ugyanakkor ezt nem lehet tovább folytatni. „Ehhez nagyon fontos segítő kéz jelenleg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH)” – fűzte hozzá, majd úgy folytatta, prioritás, hogy középtávon javuljon az ország termelékenysége és hatékonysága.

Ugyanakkor ezek nem feltétlenül kritikák, inkább figyelmeztetések, amit az MNB már 2013-ban megtett. Ha akkor végrehajtják a javaslatainkat, akkor jelenleg nem lenne ennyire jelentős az inflációs kihívás Magyarországon.

Az alelnök szerint, ha korábban javult volna az országban a termelési hatékonyság, akkor gyorsabban lehetett volna reagálni a mostani kihívásokra.

Virág Barnabás szerint jelenleg nincs stagfláció, habár alacsony növekedés mellett az inflációs közeg magas, mivel érdemi munkanélküliség nem tapasztalható. „Növekedési kihívás van, ahogy stagflációs veszély is. Ám a munkaerőpiacon nincs olyan kockázat, ami ezt erősítené. A munkaerőpiac nagyon feszes, alig rezonál a szektor a reálgazdaság eseményeire” – mondta.

Vannak helyes kormányzati lépések

Végezetül, ahogy azt korábban az Indexen megírtuk, egyes elemzések szerint a magyar GDP 1168 milliárd forinttal lenne idén alacsonyabb, ha a kormányzat nem hozza meg a döntéseket a kedvező kamatozású hitelekről (Széchenyi Kártya Program, Baross Gábor Újraiparosítási Program, Gyármentő Garancia- és Hitelprogram, KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program).

Ezzel kapcsolatban Virág Barnabás közölte: „Nem szívesen kommentálom magát a számítást. De a kérdését nem megkerülve, a kedvező kamatozású hitelprogramok jelen pillanatban segítik a magyar vállalkozásokat”.

Egy olyan időszakban, amikor nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is lejtőn van a hitelezés, és mindenki sokkal óvatosabban vesz fel hiteleket, van egy új kihívás is: olyan hiteleket kell jelenleg megújítani, amelyeket korábban alacsony kamatkörnyezetben vettek fel a vállalkozások, de a kamatok most rövid időn belül nagyot emelkedtek. Ezt az átmenetet segíthetik a jól célzott, állami hitelprogramok.

Ám az ársapkákról a véleménye nem változott: rövid távon inflációcsökkentő hatása van, hosszú távon szerinte a gazdasági szereplők kikerülik ezeket az intézkedéseket. „Nem véletlen, hogy GVH aktívan vizsgálja az élelmiszeripari szektort” – zárta mondandóját az MNB alelnöke.

(Borítókép: Virág Barnabás a Napi.Gazdaság konferencián 2023. május 26-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)