Piaci önirónia: gyakorlatilag jó befektetéssé vált a használt autó

A Datahouse adatai alapján kedvező folyamatok játszódtak le a magyar autópiacon az idei első negyedévben. A használt autók kivételével minden szegmensben nőtt az új forgalomba helyezések száma. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete ugyanakkor a jelenlegi gazdasági helyzetből kiindulva az idei év egészére nézve visszaesésre számít a személyautók piacán 2022-höz képest.

Függési viszony az új és a használt autók között

A használtautó-piac jelenlegi helyzetének megértéséhez a koronavírus-járvány kitöréséig kell visszalapozni – mondta az Indexnek Tóth Péter. A Das WeltAuto Centrum értékesítési igazgatója rámutatott, hogy az új-, valamint a használtautó-piac történései kéz a kézben járnak. „Függési viszonyról beszélhetünk, hiszen az új autóból lesz a későbbiekben használt autó”.

A szakember felidézte, hogy a Covid kirobbanása óta eltelt több mint három év jelentősen átformálta a használtautó-piacot. A lezárások hatására akadozott az ellátási lánc, gyárak álltak le, ezáltal többek között alapanyag-, valamint alkatrészhiány lépett fel, ezért bizonyos modellek nem kerültek időben legyártásra. Így az újautó-piacon gyakorlatilag várólista alakult ki: hosszúra nyúlt az időtartam a szalonokban, kereskedésekben történő szerződéskötés, illetve az autó tényleges használatba vétele között, ami merőben új jelenségként jelentkezett a vásárlók életében (is).

A Covid után érkezett az orosz–ukrán háború által felerősített energiaválság. Az autógyártók jócskán megemelkedő energiaköltségekkel, továbbá ismét jelentkező alapanyaghiánnyal – főként csiphiánnyal – szembesültek. Utóbbi pótlására új beszerzési csatornákat kellett keresni, mindezen folyamatokkal pedig nem számoltak.

Ezen hatások összessége megtépázta az új autók elérhetőségét, ennek okán számos fogyasztó fordult a használtautó-piac felé, a megnövekedett kereslet pedig drasztikus áremelésekben öltött testet. A magas árak miatt ugyanakkor a kereslet bővülése is hamar elapadt, amit jól mutat, hogy a Datahouse mérése szerint a használt autók forgalomba helyezési adatai jelentősen elmaradnak az idei év elején a tavalyi év azonos időszakához képest.

Megtérülő befektetéssé vált a használt autó

Tóth Péter rámutatott, hogy egy új jelenség született az autópiacon:

2021-ben és 2022-ben gyakorlatilag jó befektetéssé vált a használt autó, hiszen több olyan példa is akadt, hogy típustól, évjárattól, műszaki paraméterektől függetlenül a megvásárolt használt jármű az idő elteltével nemhogy veszített volna értékéből, hanem paradox módon még értékesebb lett, vagyis egy használt autót két év használat után a vételárnál akár jóval drágábban is elkelt a piacon.

„Korábban nem véletlenül ágyazódott a köztudatba, hogy az autóvásárlás nem jó befektetés opció, hiszen folyamatos kiadásokkal jár. Jómagam is találkoztam azonban olyan esettel, amikor a 2017-ben 4 millió forintért újonnan megvásárolt autó tavaly 4,9 millió forintért cserélt gazdát” – monda a szakember.

Apadóban az árcunami

Tavaly a „fiatalabb” használt autóknál brutális, 35–40 százalékos átlagos áremelkedés volt észlelhető 2021-hez képest, de a többi évjáratban is átlagban 25 százalékkal kúsztak feljebb az árak.

Tóth Péter szerint az előző két évet tekintve a piac minden egyes szegmensében, valamennyi modell, évjárat esetében érezhető volt az árak felfelé történő mozgása, de legfőképp a 4–6 éves, fiatalabb használt autóknál volt szembetűnő.

Kérdés, hogy ez a használtautó-árcunami meddig verdesi az autópiac partjait.

Idén visszarendeződés zajlik. A piac jól láthatóan beárazza az 5 évnél idősebb autókat, ezen járművek ára indult leginkább csökkenésnek a használtautó-piacon. Van olyan modell, ami tavaly decemberben 6 millió forintba került, míg jelenleg már »csak« 4,5 millióért kínálják

– mutatott rá az értékesítési szakember hozzátéve: jelenleg már több autómárka rendelkezik raktáron elérhető készletekkel – például az SUV-k esetében –, továbbá a személyre szabott igényeket kielégíteni képes extrákkal, vagyis egyes esetekben megszűnt az új autóra való várakozás. „Már akciós árakon is kínálnak egyes modelleket, akár extra csomaggal is, illetve többen annak ellenére is belengettek kedvező kamatozású finanszírozási lehetőségeket, hogy a jelenlegi magas kamatkörnyezet a hitelpiac fékjeként funkcionál” – mondta.

Akadály nélküli pályán az elektromos autók és a hibridek

Bár az autóértékesítési tortából az elektromos, illetve a hibrid modellek (kiegészülve az egyéb, alternatív meghajtásokkal) még mindig kis szeletet harapnak ki, arányuk folyamatosan növekszik, a bővülő kereslet pedig az árakban is visszaköszön. Szintén a drágulást hajtja, hogy a markánsan megugró keresletet egyelőre a kínálati oldal nem tudta lekövetni – jegyezte meg Tóth Péter, példával is szemléltetve mindezt: az egyik elektromosautó-szériából 150 darabot rendeltek, a készlet pedig két és fél hónap alatt maradéktalanul gazdára talált.

Rámutatott, hogy az alternatív hajtású autók iránti keresletnövekedésnek a média, illetve az üzemanyagárak elszállása is aláfűtött.

A szakember jelezte, hogy elektromos, illetve hibrid járművek tekintetében gyakorlatilag csak az új piac funkcionál. A használtak között ritkán jelennek meg ilyen hajtású járművek, tekintve, hogy Magyarországon nem értékesítettek tömegével ilyen modelleket. Ráadásul a legtöbben megfontoltan, az adott élethelyzetéhez igazítva választottak elektromos vagy hibrid modellt, ezért nem is szeretnék eladni.

Nagyon kevés használtautó-kereskedő parkjában állnak ilyen modellek. A legtöbb esetben az ilyen járművek második számú családi autóként funkcionálnak, jellemzően rövidebb, városi távolságok megtételéhez, míg a hosszabb utazások, például nyaralás esetén a hagyományos, belső égésű motorral rendelkező kocsiba ülnek be.

Jól jön a „Ferrari-kiegészítés”

Február közepén szavazták meg az Európai Parlament képviselői, hogy 2035-től szinte kizárólag szén-dioxid-kibocsátás-mentes új autókat lehet forgalomba helyezni. Az intézkedés ténylegesen leállítja a hagyományos benzines és dízelmotoros autók és kishaszongépjárművek értékesítését 2035-től, ugyanakkor mindez nem jelenti a belső égésű motorok végét.

Az Európai Unió környezetvédelemért felelős miniszterei ugyanis megegyeztek abban is, hogy zöld utat adnak az alternatív technológiák, például a szintetikus üzemanyagok vagy a plug-in hibridek használatának.

A 2035-ös céldátumot követően tehát valóban kizárólag nulla szén-dioxidot kibocsátó autókat lehet forgalomba helyezni, de a lehetőség adott, hogy olyan autók is forgalomba kerüljenek, amelyek „szén-dioxid-semleges” üzemanyaggal működő, belső égésű motorral vannak felszerelve.

A hagyományos, belső égésű, benzines motorral hajtott autók értékesítése szintén nem áll meg 2035-ben, ugyanis elfogadták a „Ferrari-kiegészítésként” emlegetett záradékot is, amely szerint azok a gyártók, amelyek évi 10 ezer darabnál kevesebb járművet gyártanak, további öt év mentességet kapnak a tilalom alól.

Mindenképp jó irány a kiegészítés, hiszen az autópiac akkor jó, ha színes és megfelelően diverzifikált, ezáltal széles körű kínálatot tesz a vásárlók elé, legyen szó bármilyen meghajtású gépjárműről. A kiegészítés a gyártók szempontjából is komfortosabb helyzetet teremt, hiszen 2035-ben nem kell kidobni a belsőégésű motorok gyártására optimalizált gyártóinfrastruktúrát. Ugyanakkor a piaci sajátosságokat is érdemes figyelembe venni, hiszen amíg mondjuk a német vagy a skandináv piac megfelelő infrastruktúrával – például töltőhálózattal – rendelkezik az elektromos átállásra, addig a magyar piacra – bár látható az ezzel kapcsolatos fejlődés – ez nem feltétlenül igaz

– mondta a szakértő.

Tóth Péter szerint modelltől, hajtástól függetlenül csakis körültekintően, olyan megbízható kereskedőtől érdemes autót vásárolni, ahol a jármű teljes életciklusa átlátható módon nyomon követhető, továbbá a szervizelés is a megfelelő módon történik.

(Borítókép:  Papajcsik Péter / Index)