Idén sem maradunk dinnyeháború nélkül, már ki is tört

Biztatóan indult az idei dinnyeszezon, bár a betakarítás már egy hete megkezdődött, nagyobb mennyiségben még csak a napokban kerülhet piacra a magyar dinnye. A hűvös éjszakák az utóbbi napokban lassították a dinnyék érését, július közepétől azonban a belföldi piac teljes ellátása biztosított lesz, a vásárlók bőséges és kiváló minőségű kínálatra számíthatnak. A szezon a meleg időjárásnak köszönhetően nagy kereslet és a termelés költségeit fedező árszínvonal mellett indult el.

A nyár slágertermékének ugyanakkor úgy tűnik, hogy egyes áruházláncok sem tudnak ellenállni, a görögdinnye ugyanis az a termék, amellyel a nyári időszakban be tudják csalogatni a vásárlókat.

Az átgondolatlan akciók ugyanis gyakran évekre visszavethetik a hazai görögdinnye-termelést. Bár a múlt évben sikerült mindezt elkerülni, az idén úgy tűnik, hogy egy külföldi tulajdonú áruházlánc ismét a magyar görögdinnyével szeretne piaci előnyre szert tenni.

A termelői jelzések alapján a Penny e hét csütörtöktől mindössze 229 forintos kilónkénti áron kínálja majd a magyar görögdinnyét, ezt az árat azonban pillanatnyilag semmi sem indokolja

– közölte Index számára eljuttatott közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete, illetve a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

A szezon elején járunk, túlkínálatról nem beszélhetünk, a külföldi importnyomás sem érezhető. Egy kilogramm dinnye ma fél gombóc fagylalt árából megvásárolható – jelezték a szakmai szervezetek.

Jelenleg a hazai görögdinnye beszállítói ára 220 forint körüli szinten van. Ehhez képest a Penny 229 forintos fogyasztói ára mindössze 140–150 forintos beszállítói árat feltételez, ami az idén jelentősen megemelkedett termelési költségeket sem fedezi.

Demonstrációtól sem riadnak vissza

„Mélységesen felháborítónak tartjuk, hogy egy áruházlánc a termelők kárára próbál meg hasznot húzni a magyar görögdinnyéből” – mutatott rá Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Jelezte,

ha a Penny nem hagy fel a hazai dinnyeszezont és a termelés jövőjét is veszélyeztető felelőtlen akciózással, a kamara egy esetleges demonstrációtól sem riad vissza.

A kamara és a termelők rendkívül visszásnak tartják azt is, hogy miközben a kifogásolható minőségű import görögdinnyének végig magasan tartották az árát a kereskedők, addig a kiváló minőségű magyar görögdinnyét már a szezon kezdetén elkezdik akciózni. Ráadásul a szakma szerint július 20-a előtt az áruházlánc részéről is felelőtlen magatartás akciókat hirdetni magyar származású görögdinnyével, mert még nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges árumennyiség.

Az ágazati szereplők szerint ez egy igencsak barátságtalan lépés a Penny részéről, főként akkor, amikor az áruházláncok azt hirdetik, hogy a magyar termelők mellett állnak.

Az érintett áruházlánc lépése ugyanis nem egy elszigetelt akció, kényszerhelyzetbe hozza a többi, hazai piacon jelen lévő bolthálózatot is, ami végső soron az árak letöréséhez vezethet az egész görögdinnyepiacon.

A termelők szerint ez a lépés sajnos hosszú időre tönkreteheti az egyébként épp a múlt évben újra növekedésnek indult ágazatot.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete, illetve a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács határozottan kiáll a termelők mellett, és azt kéri az üzletláncoktól, hogy tisztességes magatartást tanúsítsanak a dinnyeszezon alatt, és a valós piaci helyzethez igazítsák a görögdinnye árazását. A termelők és a kereskedők közös érdeke, hogy a fogyasztók megszokott minőségű magyar görögdinnyét vásárolhassanak. Hosszú távon csak akkor biztosított a magyar görögdinnye jövője, ha megőrizzük annak jó hírét, és biztosítjuk a termelők megélhetését – közölték.

Jó szezon ígérkezik

A nyári időszakban várhatóan 125–130 ezer tonna görögdinnyét és a becslések szerint 10–12 ezer tonna sárgadinnyét takarítanak be a hazai termelők a földekről. Az előrejelzések alapján jónak ígérkezik a dinnyeszezon, sok magyar család nyarát édesítheti meg az ízletes hazai gyümölcs – ismertette Lacházi Pál, a Syngenta dinnyefélék specialistája.

A mintegy 100 ezer tonnás belföldi fogyasztáson túl exportra nagyjából 20–25 ezer tonna körüli mennyiség juthat, melynek legnagyobb része a lengyel, német, cseh és szlovák piacra kerül.

Az áruházláncok oldaláról egyre inkább a kerek, 10 kilogramm súly alatti görögdinnyére van nagy igény, ezen kívül a magszegény dinnye aránya is évről évre növekvő tendenciát mutat a termelési oldalon és a fogyasztói keresletben is. A klasszikus súlyú és alakú, prémium minőségű, kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező görögdinnye iránt elsősorban a hagyományos értékesítési piacokon van kereslet.

Az idei szezon elején a szokottnál hűvösebb és fényszegényebb időszak nehezítette a palánták előállítását. Az alacsonyabb hőmérséklet vagy éppen a csapadék hátráltatta az áprilisi és a májusi ültetéseket, így több esetben azokat későbbre kellett ütemezniük a gazdáknak. Ezért a korai ültetések egybecsúsztak és várható, hogy a betakarítás kezdete is összeér több fajtánál. A május végi, július eleji esőzések – lokális özönvizek – és a velük együtt járó lehűlés, hideg hajnalok késleltették a terméskötéseket. Ugyanakkor megfelelő mennyiségű és minőségű termésre számítanak idén.

A szakember elmondta: 2023-ban összesen 2870 hektár termőfelülettel kalkulálnak a görögdinnyében, ami az előző évihez képest csaknem 10 százalékos területnövekedést jelent. Ezen a felületen mintegy 125–130 ezer tonna teremhet. A sárgadinnye termőterülete 315 hektár körül alakul, melyen előreláthatólag 10–12 ezer tonna termésmennyiség várható a szezon alatt.

A hazai görögdinnye nagyságrendileg 75–80 százalékát a hazai piacon értékesítik, a többit exportálják. A világon 3,7–3,9 millió hektáron folyik dinnyetermesztés. Európa legnagyobb termelője Spanyolország, ahol a termőterület az utóbbi években csökkent, így ebben az évben 20 ezer hektár alá esett a termőfelületük. Ekkora területről évi 1,2–1,3 millió tonna dinnyét takarítanak be, melyből csaknem 800 ezer tonnát exportálnak, főleg az európai országokba. Jelentős dinnyetermesztő ország Európában Olaszország, Görögország és Törökország.

Magyarország a dinnyetermesztés északi határán fekszik, termőfelületünk kicsi a déli országokéhoz képes, ám a termesztés színvonala magas, valamint a minőség és a termésmennyiség is világszínvonalú.

Magyarország legnagyobb versenytársai a mediterrán Olaszország és Görögország, ahol a kedvezőbb éghajlatnak köszönhetően a szezon hosszabbra nyúlhat. A környező országok hasonló időjárási, éghajlati kihívásokkal küzdenek. Viszont Romániában, Bulgáriában és Szerbiában is jelentős termesztéstechnológiai fejlődés következett be az utóbbi években, ezek az országok exportlehetőségeket keresve könnyen versenytársakká válhatnak.

Elszálló költségek

A dinnyéseknek ugyanakkor komoly fejfájást jelent a termelési költségek jelentős és gyors emelkedése.

Ám nem csak ebben a szektorban okoz gondot az áremelkedés, hiszen a mezőgazdaság szinte minden területén megfigyelhető, és problémát is jelent. A munkaerő költsége gyorsan emelkedik, drágul a szállítás, nő az energia ára, de megdrágult a vetőmag és a fólia is.

(Borítókép: Szellő Gábor)